Olcsó vigasz a Plútónak

Az IAU 2006 augusztusában fokozta le a Plútót, mivel nem felelt meg a bolygó új definíciójának (az égitestnek nincs egyedi pályája, az ugyanis találkozik a Neptunusz pályájával). A Plútó és a hozzá hasonló objektumok megnevezése azóta hivatalosan törpebolygó volt, de az IAU most "plutoid" néven létrehozott egy szűkebb kategóriát.

A szervezet honlapján közzé tett magyarázat szerint azok a törpebolygók szolgálnak rá a plutoid névre, amelyek a Naprendszerben a Neptunusztól nagyobb távolságban keringenek, és elég nagy a tömegük ahhoz, hogy saját gravitációjuk révén közel gömb alakúra formálódjanak. Az új kategóriában eddig a Plútó mellett csak nála nagyobb szomszédja, az Eris található, de várhatóan hamarosan új törpebolygókkal bővül a plutoidok köre.

Mint az aranyér

Az IAU döntése nem nyerte el mindenkinek a tetszését. Alan Stern, a marylandi Egyetemi Űrkutatási Szövetség csillagásza úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a plutoid az angol "hemorrhoid", vagyis "aranyér" szóra emlékezteti őt, és megjegyezte, hogy az "asteroid" (azaz aszteroida) szónak is hasonló a csengése, ami terminológiai szempontból nem szerencsés, mert a bolygók nem aszteroidák. Stern korábban az IAU bolygódefinícióját is kritizálta, és a mostani döntés kapcsán is hangot adott annak, hogy az IAU egyre jelentéktelenebb szervezet.

Michael Brown, a Caltech munkatársa azt kifogásolta, hogy a plutoid definíciójában egy minimális fényesség is szerepel, ami több tucat, egyébként megfelelő törpebolygót kizár a kategóriából. Brown szerint mindent eldönthet, hogy mi borítja a jelölt törpebolygó felszínét, mivel a fényesség nagyban múlik ezen. "Ha a Plútót por borítaná, a definíció szerint talán nem is lehetne plutoid" – mondta.

Az IAU főtitkára, Karel A. van der Hucht azzal reagált a szakemberek berzenkedésére, hogy a szervezet senkit nem kötelez a kategória használatára. "Szabad világban élünk, az IAU nem iktat törvénybe semmit. Ez az elnevezés csak egy ajánlás, ami megkönnyítheti a szakemberek életét" – fogalmazott van der Hucht.

A Plútót egyébként 1930-ban egy tizenegy éves angol kislány, Venetia Burley nevezte el. Az oxfordi iskoláslány rajongott a mitológiáért és a csillagászatért, és nagyapjának megemlítette, hogy az újonnan felfedezett égitest viselhetné az alvilág urának, Hádésznak a latin nevét, Plutót. A nagyapa az Oxfordi Egyetem volt könyvtárosaként kapcsolatban állt az egyetem professzorával, Herbert Hall Turnerrel, aki amerikai kollégáinak továbbította a kislány ötletét. A bolygót elnevező Lowell Obszervatórium ezután felvette a nevet a jelöltek közé, és a legjobb háromba is bejutott (Minerva és Cronus volt a két másik esélyes név). A nevet szavazással döntötték el, minden szavazatot a Pluto kapott.