Megtalálták a leendő Mars-expedíciók ivóvízforrását. Radarfelvételekből kiderült, hogy jégből van az a gleccser, amit korábban csak kőtörmeléknek hittek.
A texasi egyetem kutatócsoportja a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szonda radarjának az adataiból arra következtet, hogy vörös bolygó déli féltekéjének hegyvidékén, közepes földrajzi szélességen a vékony porréteg alatt hatalmas jégfolyamok vannak.
John Holt, a kutatócsoport vezetője a Science tudományos magazinnak elmondta, hogy a felfedezett gleccserek a legnagyobb víztartalékot képviselik a Mars sarkvidékén kívüli területeken. Az egyik gleccser például méreteiben háromszor nagyobb Los Angelesnél, vastagsága pedig eléri az egy kilométert.
A hatalmas jégrétegek létezésére közvetve utaltak a vörös bolygón található kőhordalékok, amelyeket először a hetvenes években fedezett fel a Viking űrszonda. A tudósok már akkor azt feltételezték, hogy a kőhordalék valaha jégrétegen csúszhatott, amely időközben elpárolgott. A MRO segítségével végzett kutatások azonban arról tanúskodnak, hogy a szóban forgó folyamok jobbára jégből, és nem kőből állnak - mondta Holt, aki szerint indokolt lenne marsi gleccserekről beszélni, amelyek esetleg a jövőbeni, emberi Mars-expedíciók számára ivóvizet biztosíthatnak, de akár rakétákba való hajtóanyagként is szolgálhatnak.
A vélhetően kétszázmillió évvel ezelőtt keletkezett gleccserekben hajdan létezett, jégbe fagyott mikroorganizmusok is lehetnek, a benne található buborékokból pedig ki lehet deríteni, hogy a jégfolyamok keletkezésekor milyen volt a vörös bolygó légkörének összetétele.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
