Amerikai rakéta, európai műhold, orosz hajtómű

További Tudomány cikkek

Kapcsolódók (1)

Élesedik a vita a rakétavédelmi rendszer körül

Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz védelmi erők parancsnoka éreztette: a washingtoni tervek megvalósulása esetén veszélyes fegyverkezési hajsza bontakozhat ki.

Szerdán fellőtték az első olyan rakétát, ahol amerikai szerkezetben orosz hajtómű működött, sőt, hogy az esemény még inkább nemzetközi legyen: a rakomány egy európai műhold volt. Az indítást technikai okok miatt többször elhalasztották, de végül az interkontinentális rakétából átalakított Atlas sikeresen felemelkedett.

Felszállt az első amerikai rakéta, amelyet orosz hajtóművel szereltek fel

Szerda este a floridai Cape Canaveralról felszállt az első amerikai rakéta, amelyet orosz hajtóművel szereltek fel. Az Atlas III-at az orosz Energomash által gyártott RD-180-as emelte a levegőbe, és nagyjából kétszer olyan gyorsan emelkedett el a kilövőállomásról, mint elődje, az Atlas II. Az RD-180-asnak körülbelül akkora a tolóereje, mint két amerikai űrrepülő hordozórakétájának egyszerre.

A hordozó egyébként az EUTELSAT 17. műholdját, a 3,5 tonnás W4-et juttatta 36 ezer kilométeres magasságban földkörüli pályára. A cég a W4-gyel és a korábban orosz Proton rakétával fellőtt SESAT műholddal akarja megerősíteni pozícióját a távközlési piacon. A két műhold Oroszországban és Afrika egyes területein biztosítja majd az internet-hozzáférést, illetve új tévécsatornák sugárzását.

A most fellőtt hordozó az International Launch Services (ILS) tulajdona. A céget 1995-ben hozta létre a Lockheed, az orosz Kuricsev és az Enyergija, azzal a céllal, hogy távközlési műholdakat juttassanak az űrbe Atlas és Proton rakétákkal.

Pár perccel a felszállás után

A szerdai kilövés összesen 300 millió dollárba került (ebben már a műhold ára is benne van), de különböző okok miatt az utolsó pillanatban többször is el kellett halasztani. Egyszer egy radar hibásodott meg, másszor egy szelep szorult be, majd az erős szél miatt kellett törölni az indítást.

A késedelem ellenére a cégek illetékesei lelkesen nyilatkoztak a fellövésről: ,,A kilövés mindannyiunk kemény munkájának eredménye, és kísérletünk nagyon sok területen jelent újítást" - mondta dr. Mark J. Albrecht, az ILS vezérigazgatója.

A rakéta fedélzetén egyébként két kamerát is elhelyeztek, amelyek a repülés során folyamatosan közvetítettek. A következő Atlas fellövésére decemberben kerülhet sor.

Az Atlas is ballisztikus rakéta volt

A hidegháború után a két korábbi nagyhatalom egyaránt próbálkozik korábbi interkontinentális rakétái kereskedelmi célú átalakításával. Az amerikai Atlas rakétát a Lockheed annak idején ilyen interkontinentális ballisztikus rakétaként fejlesztette. Oroszországban tavaly áprilisban sikeresen lőtték fel a Dnyepr-1-et, ami egy angol szatellitet állított pályára. A Dnyepr-1-et azelőtt SS-18 Sátánnak hívták és tíz független, egyenként 750 kilótonnás nukleáris robbanófejjel a csúcsában egy bajkonuri silóban várta, hogy kilőjék az Egyesült Államokra. A robbanófejek mindegyike a hirosimai robbanás 35-szörösét produkálhatta volna.

A Start szerződés értelmében 2007-ig minden SS-18-ast meg kell semmisíteni vagy át kell alakítani - és egy ilyen átalakítás komoly megtakarítást jelent az űripar megrendelőinek. Még 1998-ban a Barents-tengeren az orosz Északi Flotta egy atom-tengeralattjárójának fedélzetéről állítottak földkörüli pályára két német műholdat. A hordozó egy interkontinentális ballisztikus rakéta volt, a műholdak viszonylag kis tömegűek voltak, a kilövés a felszín alól történt. Ez volt az első alkalom, hogy kereskedelmi célú műholdat tengeralattjáróról juttattak az űrbe.