Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Zsugorodik az öregedő szív

2008.04.22. 06:56
Amerikai kutatók bebizonyították, hogy nemcsak a beteg szív, de az egészséges öregedő is megváltozik, csak míg előbbi gyakran megnő, utóbbi rendszerint kisebb lesz. És gyengébb.

A kor előrehaladásával nemcsak az arcunk lesz ráncosabb és a karizmaink gyengébbek, hanem a szívünk is zsugorodik és merevszik, ami rontja a teljesítményét. A Johns Hopkins Medicine orvoskutatói egy kongresszuson ismertették vizsgálati eredményeiket, mágneses rezonanciával tanulmányozva az idősödő emberek szívét.

     Aki korosodik, annak megjelennek a ráncai, romlik a hallása és a látása és mind nehezebben mozog. A szívbetegség megjelenése is gyakori, de az ép, bár öregedő szív változásairól korábban keveset tudtunk. Az is igaz, hogy régebben a vizsgálati módszerek az emberi szív kor diktálta alakulásáról nem nagyon tudósítottak.

Az amerikai szívgyógyászok Susan Cheng vezetésével a legkorszerűbb technikával tanulmányozták az idős emberek szívének működését, teljesítményét. A mágneses rezonancia képalkotó eljárás segítségével féltucatnyi mérést végeztek a ritmusosan mozgó szív szerkezetéről, a szívnek a vért áramoltató pumpaműködéséről. Összesen 5004, önként jelentkező, 40-84 éves hölgyet és urat vizsgáltak és főleg az érdekelte őket, miért, miképpen jelenik meg a szívelégtelenség jellegzetes tünetcsoportja.

     A szívelégtelenség kezdetén a páciens csak azt veszi észre, hogy csökkent a fizikai teherbírása, mind kisebb mozgásra, munkára elfogy a levegő, aztán gyakran megdagad a lábfeje, a bokája és mind több gyógyszerre van szükség ahhoz, hogy élete elfogadható maradjon. Az amerikai kutatók statisztikái szerint az Egyesült Államokban ötmillióra tehető azok száma, akiknek idős korukra a szívelégtelenség tüneteivel kell megküzdeni.

Az már régóta ismert, hogy különféle szívbetegségek kifejlődése során a szív kitágul, megnagyobbodik, például akkor, ha a szívbillentyűk válnak beteggé, de azok a szívbajok legtöbbször jellegzetes zörejekkel járnak, melyeket a mellkas fölött hallgatózó doktorok meghallanak. Ezeket a betegségeket igen jó eredménnyel megoperálják, a beteg szívbillentyűt szükség szerint műbillentyűre cserélik.    

Cheng és munkatársainak mérései azt jelezték, hogy külön betegségek bekövetkezése nélkül is változik a szív mérete, de nem megnő, hanem inkább fokozatosan zsugorodik. Mivel az önként vállalkozó, mind idősebb embereket többször is vizsgálhatták, azt találták, hogy a szív összehúzódása és ellazulása évente kettő-öt százalékkal több időt vesz igénybe. A szívizomzat is fokozatosan mind kevesebb lesz: ez átlag minden esztendőben 0,3 gramm izomveszteséget jelent. 

   A szívelégtelenség leggyakoribb formájának az a lényege, hogy a vért pumpáló szívkamrák teljesítménye jelentősen csökken. A különleges technikával végzett mérések tanúsága szerint a szív által minden szívösszehúzódáskor kilökött vér térfogata évente átlagosan kilenc köbmilliliterrel lesz kevesebb. Érthető, hogy idővel a szív mind nehezebben képes megfelelni annak a feladatnak, hogy a test valamennyi szövetét vérrel lássa el.   

  Cheng doktornő azt reméli, hogy méréseik a mágneses rezonancia új módszerével, valamint a komputeres tomográffal olyan diagnosztikus eljárások kidolgozását teszik lehetővé, melyekkel nem csupán követni lehet az életkor előrehaladásával együttjáró teljesítményromlást, hanem korán fölismerhetők azok, akiknek a szíve gyorsabban öregszik, és ezeknél az időben bevezetett gyógyszeres vagy műszeres kezelés segíthet a kedvezőtlen folyamat fékezésében, akár visszafordításában.    

Az Egyesült Államokban 2000-ben indult egy olyan vizsgálat, melyben hétezer, különböző etnikai csoporthoz tartozó ember sorsát követik hat gyógyintézetben és ez a tevékenység a terv szerint még öt évig tart. Ez az első, olyan tudományos program, mely az európai-, afrikai vagy ázsiai származású amerikaiak szívének öregedését tanulmányozza, az érelmeszesedés kifejlődését követi azért, hogy a szívbetegségek megelőzésével is foglalkozni tudjanak.