Hetven méterre az autópályától. Szervezkednek a zaj miatt a csömöri civilek

Bár az M0-s forgalomra gyakorolt áldásos hatását egy percig sem vonjuk kétségbe, azért az építés súlyos hiányosságaira már az átadás másnapján felhívtuk a figyelmet. A csömöriek -akiktől helyenként hetven méterre megy el a forgalom - szenvedik meg leginkább a zajvédelem hiányát. A lakosok most fórumot szerveztek, ahova minden érintettet meghívtak. A Csömöri Civil Egyesület elküldte nekünk az esemény kivonatát: hogyan reagált a két érintett önkormányzat, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. és a civil szervezetek. Panaszok, tények és válaszok. Tanulságos annak is, aki még életében nem látott autópályát (vagy autót).

Íme a beszámoló:

Átadták az M0-st: most már nyugodtan aludhatunk
(lakossági fórum Csömörön, 2008. december 16.)

Az M0-s észak-keleti szakaszának szeptember közepi átadása után három hónappal tartották meg az első lakossági fórumot, természetesen civil kezdeményezésre. A helyszín Csömör volt, a 26 km-es szakasz leginkább érintett települése, ugyanis itt megy a legközelebb a házakhoz (70-250 m) az autóút. Emellett a „másik oldalról”, a hasonlóan érintett fővárosi kerületrészekből (Cinkota, Árpádföld) is sok lakos és civil szervezet képviselője megjelent. 

Először a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. munkatársai ismertették az elmúlt hónapok kötelezően elvégzett zajmérési eredményeit. Ennek lényege, hogy ugyan több helyen jelentősen nőtt a zajszint a körgyűrű előtti állapothoz képest, ám (mily meglepő) kivétel nélkül mindenütt az egészségügyi határérték (ez 60 decibel) alatt maradt néhány decibellel (53-57 decibel). Ebből az építtető NIF Zrt. munkatársai szerint az következik, hogy mindenki megnyugodhat és nekik sincs teendőjük. A hallgatóság körében „fokozta” a hangulatot, hogy a szakértők mérései szerint az autóúthoz legközelebb eső utcában több helyen alacsonyabb zajszintet mértek a kamion- és személygépkocsi áradat megindulása, vagyis az átadás után, mint előtte… 

Sok száz ház lakó (Csömörön, Árpádföldön és Cinkotán egyaránt) elviselhetetlen zajra panaszkodott, főleg az éjszakai nyugodt alvás vált lehetetlenné. Ők azért költöztek ide, mert teljesen csöndes és nyugodt környezetben, kertes házban akartak lakni. Ez immár véglegesen megszűnt, a kertben egyáltalán nem tudnak tartózkodni. (Az építtető egyik tervezője nyílászárók cseréjét javasolta…)

A beruházók azt ígérték, hogy ha a lakók az országos érdekre tekintettel elfogadják a házakhoz legközelebb eső nyomvonalat, akkor cserébe maximális környezetvédelmi beruházásokat végeznek, alig fogják érezni, hogy a közelben lesz az ország egyik legforgalmasabb közútja. Ehhez képest többek között a következő panaszok hangzottak el:

– A házakhoz legközelebb eső részeken megszűnik a mélyvezetés, sőt, ott már sok helyen zajvédő fal sincs.

– Mindössze 5–10 méteres véderdő sávot ültettek, az ígért 70 méter helyett (bár már ez is a kért 100 méterről lett lealkudva annak idején). A NIF a 70 métert az út tengelyétől (!!!) számította.

– A véderdő sok helyen 50 centiméteres cserjét jelent, melyek egy része már ki is száradt (ezt az építtető is elismerte). A téli hónapokban is némi védelmet nyújtó örökzöld fel sem merült.

– A különböző felüljáróknál található földbevágásokat nem zárták el, így a zaj azon abszolút átjön, dacára a hosszú szakaszon alkalmazott földtöltéseknek.

– Eltérve a környezetvédelmi engedélyben foglaltaktól, a lakóházakhoz közeli 3–4 kilométeres szakaszon nem speciális, puha aszfaltból, hanem a sokkal hangosabb betonból építették az utat.

Elhangzott továbbá, hogy ha 2009-ben teljesen kitiltják a fővárosból a nehéz gépjárműveket, a tehergépjármű forgalom jelentősen tovább nő ezen a szakaszon. Ezt csak tovább fokozhatja, ha ténylegesen is elrendelnek szmog riadót.

Rákérdeztek az egy évvel ezelőtti lakossági demonstráció hatására megépített felüljáró bővítésre is: a gyalogjárdát a két fő úton csak a felüljáró tetején építették meg, az arra felvezető több száz méteres feltöltésen nem. Le is vannak zárva a járdák a forgalom elől…

Reakciók:

– NIF Zrt: megvizsgálják a panaszokat, és 2009 első negyedévében megnézik, mit lehet tenni. A lakosság és a civil szervezetek nagyon cinikusak voltak ennek az ígéretnek a kapcsán. Bp. XVII. kerületi lakos felszólalt, hogy nekik ott ugyanezt ígérték, és nem történt semmi.

– Csömöri önkormányzat: nem tehet túl sokat az ügyben, a lakossági panaszokat továbbítják a NIF-nek, de az önkormányzatnak nincs érdemi beleszólása az ügybe. Ezt többen nem fogadták el, mert a csömöri önkormányzat helyi építési hatóságként engedélyezi a terveket.

– Bp. XVI. kerületi önkormányzat: jóllehet nincs hatósági jogköre (nem az ő közigazgatási területén megy át az út), mégis kemény fellépést ígért a lakosság érdekében, plusz saját pénzből is véderdőt épít a pesti oldalra. Ez nagy kontraszt volt a csömöri hozzáálláshoz képest.

– Levegő Munkacsoport: jogosnak véli a lakossági panaszokat, megjelent jogi képviselője szerint számos jogsérelem érte a lakókat, továbbá sürgeti az M31-es gödöllői elkerülő út megépítését, ami része volt a környezetvédelmi engedélynek (annak hiányában át sem adhatták volna a körgyűrű ezen szakaszát).

– Lakosság, civil szervezetek: nem fogadják el a NIF és a csömöri önkormányzat válaszait, tiltakozásokat terveznek; a Csömöri Civil Egyesület koordinálásával rövidesen a civil szervezetek az önkormányzatokkal együtt megfogalmazzák követeléseiket a NIF és a minisztérium (GKM) felé. Több lakos kezdeményezi, hogy együttesen követeljenek kártérítést az ingatlanuk használati és forgalmi érték csökkenése miatt. Ha rövid időn belül nem lesz változás, tömeges kártérítési perek várhatóak. 

Várhatóan január második felében lesz a következő, immár közös civil fellépés.

Idáig tart a beszámoló - kiváncsian várjuk a folytatást!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!