Kőbányán is fel lehet sétálni 100 méter magasra! Képek a Száva utcai adótoronyból

Bár épületünk nincs 100 méternél magasabb (nem mintha nagyon hiányozna), ennél nagyobb kilátókba is fel lehet sétálni a fővárosban. Nem csak Észak-Pesten, hanem délen is. Csaba Kőbányán mászott fel az egyik óriási adótoronyba, és élményeit pedig megosztotta az Urbanistával is:

Hahó Urbanista!

Olvasva a blogon a Megyeri-hídas postot egyből arra gondoltam, hogy bizony azért van itt még 100 méter magas épület (torony) a környéken amikről igen szép kilátás nyílik a városra, és teljesen véletlenül pont ugyanazon a héten volt alkalmam járni az egyikben, a Határ úti (pontosabban Száva utcai) T-Mobile toronyban egy iskolai szervezésű tanulmányi kirándulás keretében.

Ha esetleg érdekel a dolog, küldhetek róla pár fotót. (Sajnos csak telefont vittem mivel nem tudtam előre, hogy lehet-e majd fotózni, de azért így is elég látványos képek készültek hála a tökéletes időjárásnak.)

A képeken csak sejteni lehet, de a valóságban olyan óriási volt a látótávolság, hogy még a Megyeri-hidat is tisztán ki lehetett venni!

 

***

 

Még pár érdekesség a toronyról, megpróbáltam leellenőrizni neten, de nem igazán találtam semmit.

Szóval maga a komplexum a Magyar Telekom tulajdonában van, és a lényeg még csak nem is a toronyban, hanem az azt körülölelő épületegyüttesben található, ez pedig egy teljes mobil kapcsolóközpont (MSC) valamennyi kiszolgáló berendezésével együtt. (az országban körübelül 10 ilyen kapcsolóközpont kezeli az összes előfizetőt- szolgáltatónként) A központ része például egy olyan berendezés ami a szolgáltató előfizetőinek azonosítóit tartalmazza, ez az ún. HLR, az itteni központban a T-Mobile kb 4,5 millió előfizetőjéből 750ezer adatait tárolják.

A folyamatos áramellátás érdekében természetesen a  létesítmény rendelkezik szünetmentes tápegységekkel és saját aggregátorokkal is.

A toronyban vannak természetesen bázisállomások (nem a "gubóban" hanem kicsit lejjebb, mivel a mobil cellák kicsik és ilyen magasságból is kényelmesen le lehet fedni egyet), van  hagyományos 2G (GSM), 3G (UMTS), és LTE is, a bázisállomások kiszolgáló berendezései pedig már közvetlenül a toronyban vannak, van pár kép a kábelhalmokról is.

A képek 100 méter magasságban készültek, a torony oldalán itt már csak felszíni mikrohullámú tányérok vannak, pl az Antenna Hungária üzemelteti őket.
Maga a toronyt ha jól emlékszem 1988-ban épült, a lift a 28-ik emeletig vitt, onnan 2 emeletet létrán kellett megtennünk a tetőig. Egy emelet szemre olyan 4 méternek tűnt, utánaszámolva annyi nem lehetett de azért nem szabványos magasság volt az biztos :)

Ó és még valami, ez már tényleg nagyon mellékes, de az udvarban volt pár műholdas feladó állomás is!

Az adóról dióhéjban amúgy Szablyár Péter A mi Budapestünk sorozatban megjelent Toronymagasan című könyvében találni összefoglalót:

Torony a ferihegyi gyorsforgalmi út bejáratánál

Az 1988-ban épült, a Potiber (K. Artner Klára építész) és az Uvaterv (Földi András és Reiner Endre statikusok) által tervezett és a Közgép–31. ÁÉV–Orszak vállalatok kivitelezésében készült torony- és épületegyüttes feladata a gépjárművekben elhelyezett rádiótelefonok és a vezetékes telefonhálózat közötti kapcsolat megteremtése volt. A műszaki létesítmény megvalósításához a telefonrendszereket használó cégek is hozzájárultak. 

Eredetileg egy száz méter magas beton- és arra épített 54 méter magas acélszerkezetű torony megépítését tervezték. A kivitelezési versenytárgyalást a Potiber–31. ÁÉV konzorcium végül a torony köré épített hat épületből és az ezeket összekötő nyaktagokból álló épületcsoporttal nyerte meg. 
A 154 méter magas adótorony egy 2,5 méter vastag, kör alakú vasbeton lemezen áll. Erre került a tizenhat sokszög alaprajzú, kúszózsaluzatos technológiával épült, helyszínen előre gyártott, betonacél hálóval vasalt 7,6 méter átmérőjű, 37,5 centiméter falvastagságú vasbeton felmenő szerkezet. A zsaluzatot négy méter magas egységekben emelték egy – a toronytörzsben összeszerelt – kúszódaru segítségével. Az acélszerkezetet a száz méter magasságban lévő 1,5 méter vastag vasbeton lemez hordozza. 

Az acélszerkezetű toronyrész 2500 milliméter átmérőjű hengeres cső, amely 1400x1400, majd 800x800 milliméter méretű acél rácsszerkezetben folytatódik. A kialakított erkélyek és belső födémek acélszerkezetűek. A zárt adóteret rézlemezzel burkolták. 

A tornyot hat üzemviteli épület fogja közre, ezeket három lépcsőház szolgálja ki. 

A tornyot jelenleg a Magyar Telekom Nyrt. üzemelteti. A hazai telefóniában bekövetkezett forradalmi változásokkal a tornyon elhelyezett szerkezetek száma megtöbbszöröződött. Ma a ferihegyi gyorsforgalmi úton a fővárosba érkezők az Üllői út–Határ út kereszteződésébe érve ezt az építményt pillantják meg először. 

Kösz a fotókat Csaba!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!