Tudtad, hogy a buszokon a Bőrönd Ödön dallama a BKV-szignál? Na és hogy a MÁV dallama honnan van? Itt a válasz!

Vasútállomás hangosbemondóval (forrás: vasútállomások.hu)

Vannak jellegzetes városi hangok, amiket nap mint nap hallunk, megszoktuk őket, de gyakran nem sokat tudunk az eredetükről. Két ilyen hangról lesz most szó: a már éppen megszűnőben lévő, vagyis már alig hallható BKV-szignálról, ami csak Budapesten szólt, és a jóval ismertebb MÁV-szignálról, ami országszerte valamennyi vasútállomáson felhangzik (kivéve persze a GYSEV-állomásokat).

 

A BKV-SZIGNÁL

Tudtátok, hogy a BKV volt szignálja Tamkó-Sirató Károly Bőrönd Ödön című versének Gryllus Dániel által megzenésített motívuma alapján készült? Erről a szignálról van szó:

 

És ez a Gryllus-féle zenés változat, ami a fenti szignál motívumaként szolgált:

Nem nagyon egyezik, ugye? Ha a BKV-szignál első néhány, gyors taktusát egy ütemmé préseled, és megfelelteted a "Bő-" szótagnak, akkor a "rönd Ödön" hangsor már hasonlít a szignál végére. Vagyis a Bőrönd Ödön dallamnak csak egy része köszön vissza a szignálban motívumként.

Megkerestem e-mailben Gryllus Dánielt, aki elmondta, hogy 2001-ben a BKV egy meghívásos pályázaton kérte fel egy szignál készítésére. Több pályázó közül a Gryllus-féle művet választotta a vállalat. Gryllus emlékszik rövidebb és hosszabb változatra (ezek egyébként még mindig megtalálhatók a BKV honlapján), illetve arra, hogy nem az eredeti hangszereléssel játszották fel a dallamot, hanem szintetizátorral - ez jobban illett a metrókhoz.

A Kaláka együttes Bőrönd Ödön albumának borítója 

Gryllus egyik ismerőse az Index fórumán még egy információt megosztott a dallam torz hangzásával kapcsolatban. Eszerint annak ellenére, hogy a kiválasztott szignálokat többféle hangszórón meghallgatták, végül utóbb, élesben a járműveken néha mégis torzan szólt. Úgy tűnik stúdiókörülmények között nem lehetett reprodukálni a járművek valamennyi hangszórójának hangzását.

Miközben próbáltam utánanézni a BKV-szignállal kapcsolatos legendának, több fórumban is nagyon negatív hozzászólásokba futottam. A kritikák azonban inkább a szignál torz hangzására és a hangerőre vonatkoztak, nem a dallamra.

Azt gondolom, ha nagyobb publicitást kap az a tény, hogy a szignál eredetije a Bőrönd Ödön dalocska volt, ebből is lehetett volna olyan bájos Budapest-szimbólum, mint a Bajuszos Bácsi... Most, hogy a dallamot lassan kivezetik a járművekről, valószínűleg csak egy városi legenda lesz belőle.

 

A MÁV-SZIGNÁL

Tudjátok mióta van a MÁV-nál a jól ismert szignál? 1974 óta. Erről van szó:

 

 

A szignál történetét Rab László dolgozta fel egy cikkében a Népszabadságban, illetve a Blikk is írt róla korábban. Az egyik cikkben 1972, a másikban 1974 szerepel dátumként. A sztorit csak rövidítve írom le, érdemes a nol.hu-n található írást elolvasni.

Az 1970-es években, a MÁV egyik vezetője nyugat-európai útjáról hazatérve kezdeményezte, hogy a MÁV-nak is legyen valamilyen szignálja, ami megszólal a hangosbemondóban a szöveg előtt. 1974-ről van szó, akkoriban sem magnó, sem automaták nem voltak a vasútállomáson, a "vágány mellett kérem vigyázni" szövegeket a forgalmisták harsogták a mikrofonba. Olyan technikai megvalósításban kellett gondolkozni, ami olcsó, és az ország összes vasútállomásán használható.

Székely Tamást, a MÁV híradástechnikai szakmérnökét kérték fel erre a munkára. Ő végül egy mozgó alkatrész nélküli nyomtatott áramköri lapot eszelt ki, amit bárhova telepíteni lehet. Egy kis memória és egy integrált áramkör volt a nyák-lapon.

Hátravolt a dallamsor komponálása. Számos neves zeneszerzőt hívtak meg egy pályázatra, Székely pedig maga is kitalált egy rövid tilinkót, amit egyszerűen betett a beérkezett pályázati anyagok közé. Mivel mindegyik pályázat jeligés volt, nem tűnt fel senkinek, hogy van egy kakukktojás is.

 

A MÁV-szignál kottája és egy, a hangot megszólaltató mai áramkör kapcsolási rajza (forrás: TFD.hu)

A MÁV Vezérigazgatóság országos igazgatói értekezletén hallgatták meg a vezetők a harminc beküldött pályázatot. A stúdióból Székely játszotta be nekik a dallamokat, és végül hosszas tanácskozás, és a lehetséges dallamok apránkénti szűkítése után kiválasztották a Székely által megálmodott, ma is ismert szignált - anélkül persze, hogy tudták volna kinek a szignálját fogadták el.

Van még egy sajátossága a szignálszerzésnek, amiről szintén Székely beszél a cikkben: a szignálnak nem szabad befejezettnek lennie, hiszen utána még jön egy tájékoztató szöveg. Az utolsó hangnak olyannak kell lennie, mint egy felütésnek, ami után a hallgató kíváncsian várja a szöveges folytatást.

Érdekes adalék - kevésbé a szignálhoz, mint inkább Budapesthez -, hogy Székely Tamás annak a Komor Marcellnek az unokája, akit a magyar szecessziós építészet jelentős alakjaként, Lechner magyaros irányzatának követőjeként tart számon az Artportal s számos épületet tervezett - nem csak Budapesten.

UPDATE:

A kommentek között satie kiegészítette a fentieket azzal, hogy a MÁV-szignál erőteljesen hasonlít J. S. Bach Magnificat oratóriuma Et exultatis tételében hallható dallamrészlethez. Részletek itt!