A Kopaszi-gát hódjai már fatörzseket rágnak, de egyelőre még nem merült fel az elköltöztetésük
Mihalik Enikő és Palvin Barbi nyomdokaiba lépett a Kopaszi-gát hódja.
Korábban már beszámoltunk a Budapestre szakadt hódról. Akkor még egy kicsit városilegenda-szagúnak tűnt a dolog, ám nemrég Horváth Ádám a 2014-es Év Természetfotósa versenyén a Kezünkben a Föld-kategóriát erről a hódról készített fényképével nyerte meg, amiért ezúttal is gratulálunk neki.
Kenuzás közben vettem észre az első példányt, majd a nyomok alapján fokozatosan egyre többet és többet tudtam meg a viselkedésükről. A kép mintegy 300 óra megfigyelés és kísérletezés eredménye. Nagy élmény volt!
Mivel Budapesten meglehetősen ritka állat a hód, Ádám képének stílszerűen a Budapest új lakója-címet adta. (Vagyis ami a pedigréjét illeti: a Kopaszi-gát hódja jobban hasonlít a békéscsabai születésű Mihalik Enikőre, mint a tősgyökeres budapesti Palvin Barbarára.)
Egy olvasónk pedig fényképet küldött hódgyanúsan megrágott fáról:
A Kopaszi legeslegutolsó fája dél felé. Szerintem a hód az ! [aki megrágta]
– írta Gergő.
Felvettem a kapcsolatot a Kopaszi-gát növényvilágát karbantartók illetékesével, Ivicsics János kertészmérnökkel, aki megerősítette, hogy valóban hód rágta meg a fát. Tudnak róla, sebkezelték (látszik is a fotón a vörösesbarnás rész a fatörzsön.)
Ivicsics elmondta, hogy évekkel ezelőtt költözött ide a hód. Sőt, nem is egy magányos példányról van szó, hanem egy egész kis családról. Egy hímből, egy nőstényből és két kölykükből áll a populáció.
Először az ipari műemlék szivattyúház befolyó nyílásainál fészkeltek, de most már máshová vackoltak el. A nyárfaféléket kimondottan kedvelik, míg a nyírfát éppen, hogy csak megkóstolták, de az nem bizonyult hódcsemegének.
Ivicsics elmondta, hogy azért az ő elsődleges feladatuk a növények gondozása, és folyamatosan bombázza e-mailekkel egy úr, aki a hódcsalád átköltöztetését sürgetné.
Az illetékes kertészmérnök azonban megnyugtatott, hogy azért nem eszik olyan forrón a kását. Szerintük is:
Az értékes fákat megóvják, nemrég többnek a törzsét „hódbiztos” dróthálóval védték. Hogy a hód is jól lakjon, és a rezgőnyárfa is megmaradjon, ezért a kertészek hagynak elég mellékhajtást, vékonyabb ágakat. Így a hódcsaládnak jut elég kaja és fészekrakó-alapanyag.
Rovataink a Facebookon