Miért ilyen lepukkant Bel-Buda első számú körútja?

Egykor nyüzsgő, ma üres üzletek nyomában a Margit körúton

2016.09.29. 17:43
37 hozzászólás

Ha a Baross utca a kárpitosok utcája volt egykor, a Bajcsy meg brit átok sújtotta hely, akkor a Margit körút az ingatlanügynökségek Mekkája: rendkívüli sűrűséget mutat itt az ingatlanirodák aránya. A legendás presszók közül tartja magát (vagy legalábbis a nevét) a Rózsadomb és Mokka, próbál túlélni a Bem és az Átrium mozi, de többségben vannak a pár évente bérlőt cserélő üzletek. De ráfoghatjuk-e ezt is a közeli plázára?

Ország, Margit, Mártírok

A kiegyezés utáni városrendezéskor nemcsak a pesti oldalon született meg a nagy körutak nagyszabású terve: a Közmunkatanács 1874-ben elkészítette a budai körút tervét is. Ez hozta magával a Margit híd budai hídfőjétől a mai Széll Kálmán térig tartó kanyargós út különböző neveket viselő szakaszainak egységesítését: 1890-ben merült fel először, hogy a budai körutat nevezzék el Margitnak, és 1894-ben ez meg is történt. Alig több mint ötven éves volt Margit, amikor Mártírokra cserélték – 1945-ben így akartak emléket állítani a Margit körúti fogház egykori foglyainak, többek közt Stromfeld Aurélnak, Bajcsy-Zsilinszky Endrének, Rajk Lászlónak. 1992-től nevezik újra az Árpádházi szent után.

Nagyvárosiasságot sugalló körút elnevezés ide, a Margit híd megnyitása után hamarosan erre is közlekedő lóvasút oda – az út szélén főleg alacsony, egy-két szintes házak sorakoztak. Közben felépült jó pár, körúthoz méltó szecessziós, historizáló és eklektikus bérház (kettő a nem túl gyakori francia udvarral), de az első világháborús évek itt is építési szünethez vezettek. A nagy boomot az 1934-es fővárosi adórendelet hozta el a Margit körútra, amely adókedvezményt kínált az építkezésekhez. Ennek köszönhetően 1939-ig 20 modern bérház épült, például a Kozma Lajos tervezte Átrium-palota (Margit körút 55.), az egykori Regent-ház (Margit körút 43-45.) vagy a Weiss Manfréd Vállalatok nyugdíjpénztárának épülete.

Az akkor Mártírok útjának nevezett budai körút foghíjtelkeinek beépítésére az 1950-es évek végén került sor, Ekkor készült az első Lottó-ház a Margit krt. 27-ben és a diplomatalakásoknak szánt Margit krt. 35-37. és 61-63. A frissen épült házakat sem kímélte azonban az 56-os forradalom, de 1957–58-ban itt végezték az első budapesti sortatarozást.

Kisvendéglők

A földszintes házak viszont továbbra is hozzátartoztak a körúthoz. Itt működtek a fogalommá vált kisvendéglők és kocsmák. A Margit körút 14-ben ma is étterem működik, és ezzel nagy hagyományt folytat: a húszas évektől a budai Kispipa vendéglő várta itt a vendégeket, mely aztán az ötvenes évektől Paksi Halászcsárda néven futott a rendszerváltásig.

A most felújítás alatt álló Négy szürke söröző és étterem (Margit körút 60.) egy nagy nevű műintézmény folytatója. Az eredeti vendéglő a 83-ban volt, a fogház mellett, ahonnan esténként ismert slágerek dallamai szűrődtek fel a zárkákba. Amikor 1938-ban Schrettner István megnyitotta, Buda új nevezetessége volt polgári áraival, elsőrendű magyar konyhájával. 

Kávéházaktól a presszókig

A Margit körút tele volt kávéházakkal, jó hírűekkel. Ott volt a Flórián a Margit körút 25-ben, a Kaszinó a 40-ben, a Margitkörúti, majd Statisztikának nevezett a 49-ben. Rögtön a budai hídfőnél hívogatott a Margitpark kávéház, nagy Duna-parti teraszával és Toll Árpád zenekarával. Később Szambulnak hívták. 

A háborút esetleg túlélő kávéházak kora a negyvenes évek végével leáldozott. A nagy múltú Szeiffert kávéház pöttömnyire zsugorodva Mokka presszóként folytatta és folytatja ma is a Margit körút 5-ben. A másik nagy túlélő a Rózsadomb, a Margit körút 7-ben. 

Emellett Észak-Budai Vendéglátó Vállalatnak számos egysége működött az akkori Mártírok útján az 1950-1980-as években: az Ágnes a 46-ban, a Dióhéj a 40-ben, a Mecsek a 73-ban. A Frankel Leó utca sarkán, a BÁV helyén 1950-től a Fény presszó működött, ahova 

nemcsak egy dupla feketéért vagy mignonért jöttek a környékbeliek, hanem a vécé miatt is: ezt használták az otthoni folyosóvégi helyett.

Regent-ház

Az épületet 1936-ban építette egy gazdag fakereskedő, de az egész főváros és különösen a Rózsadomb kávéfogyasztó népessége a földszintjén megnyílt elegáns Regent kávéházról ismerte. A ház legkorszerűbb légvédelmi előírásoknak megfelelő óvóhelyét sajnos pár év múlva élesben is ki kellett próbálni, amely az épületben működő bank trezortermével együtt sokaknak biztos menedéknek tűnt. Csaknem 400-an várták itt az ostrom végét. Valószínűleg nem tudták, hogy időzített bombán ülnek: a németek ugyanis több vagonnyi lőszert tároltak a szuterénben. Sosem derült ki, hogy maguk a németek robbantották fel a lőszert vagy egyszerűen találat érte, de 1945. január 21-22. éjjelén az óriási robbanás porig rombolta a hatemeletes bérházat és az óvóhelyet. Innentől kezdve sokáig „Halálház”-ként emlegették a környéken.

Az ötvenes években építették újjá és 1960-ben itt nyílt meg benne az Európa Étterem.

A hatvanas évektől az Európa volt a környék „legnagyobb vendéglátó-kombinátja” (ma egy bank működik itt, az épületről a keretesben írunk bővebben). A Népszava 1960-ban így számolt be a megnyitóról: „A Mártírok útja 43—45. számú házban levő étterem három részből, a földszinti étteremből, az emeleti bárrendszerű falatozóból és a külön bejáratú eszpresszóból áll. Az étterem körülbelül 400 vendég befogadására készült. Konyhája a legízletesebb hazai és külföldi ételkülönlegességeket készíti. Az első osztályú étteremben, az eddigi szokástól eltérően, nem lesz zene. A közönség, kívánságára, mivel Budán a közelben nincs reggeliző hely, az eszpresszóban reggel 7 órától 12 óráig komplett reggelit is adnak.” Aki a házban lakott, telefonon is tudott ételt rendelni, amit étellifttel küldtek fel.

Áruházak, üzletek

Ami a vendéglátóiparban az Európa, az volt a kereskedelemben a Szivárvány Áruház. Az ötvenes években a Mártírok útja 31-33-ban kezdett, majd a 49-be költözött (ma kormányablak).

1968-ban a Szivárványt „belső korszerű átalakítással és áruösszetételének megváltoztatásával korszerű, modern kereskedelmi egységgé fejlesztették. Régi kívánsága ennek a környéknek, hogy legyen egy ’belvárosi’ nívójú, magasabb igényeket kielégítő áruháza, amely a differenciált vásárló közönség számára, a legdivatosabb és legfinomabb ruházati cikkeket kínálja eladásra. Az Áruház a jövőben mind a férfi, mind a női konfekció, a kötöttáru, a fehérnemű, a cipő és a most bevezetésre került exklusiv méteráruk bő választékában a finom minőségre, a divatos fazonra és színre egyaránt ügyel.” Az eladókat megjelenés és magatartás szempontjából oktatták és minősítették, hogy ne csak az áru legyen finom és különleges.

Itt, a Margit körúton volt az első budapesti önkiszolgáló bolt, ahol nem pult mögül kellett kérni, hanem a vevő a gondolák között áthaladva több mint 300 árucikk közül maga tehette a kosarába a terméket. 

Ma

Az ingatlanosok mellett élelmiszerboltok, diszkontok és turkálók uralják a Margit körutat. Van néhány hagyományos kis üzlet, amelyek több évtizede nyitottak, például a Budai cipőbolt az 51-53-ban és a Buday cipőbolt a 4-ben. Minőségi porcelánboltból is van kettő: a Zsolnay és a Hollóházi egymás közvetlen szomszédságában. De például egyetlen könyvesboltnak sem sikerült túlélnie a körúton: a Margit körút 7-ben különböző neveken (Petőfi, Árkádia, Zöld-Custos) egészen a 2000-es évek elejéig működő könyvesbolt ma üresen áll.

Mi lehet az oka a Margit körút elhagyatottságának? Nyilván sokat rontott a helyzeten a bevásárlóközpont megnyitása, hiszen sok funkciót elvitt, de valójában előtte is voltak erre önmagukat nem találó részek. Az akkori Mártírok útja a nyolcvanas években már annyira kihalt volt, hogy nappal is lehetett graffitizni.

A harminc és fél méter széles úton nagy a forgalom, levegője legendásan szennyezett (bár ez az ingatlanárakon nem látszik). Az egyetlen zöld felületet a Fű-fa-virág kirakata jelenti és hiába állnak néhány helyen utcai padok, senkinek sincs kedve használni azokat. Nyilván ugyanezért nincsenek kiülős helyek sem, ellentétben mondjuk a pesti Nagykörúttal.

Köszönet a témaötletért Jánosnak! Szerintetek hogyan lehetne életet lehelni a Margit körúti üzletekbe? Minek kellene nyílnia ott, aminek azután közönsége is lenne?

Mi költözzön a bezárt üzlethelyiségekbe?

  • 1083
    Vissza kellene csábítani luxust Belbudára
  • 760
    Jó reggelizőhely
  • 478
    Kávézó, bár
  • 433
    Étterem, kisvendéglő
  • 313
    Adjunk még egy esélyt szegény könyvesboltnak
  • 219
    Delikatesz, zöldséges, élelmiszer
  • 219
    Más ötlet, jöhet a kommentbe!
  • 183
    Lehetne még több ingatlanos, hogy egy helyen válogathassunk

Jöjjenek a tippek kommentekben itt vagy akár az Urbanista Facebook-oldalán!

Üzletet ide
A Te környékedről milyen üzlet hiányzik? Szavazz a www.uzletetide.hu weboldalon! A K&H: üzletet ide! programjában most jelölheted, hogy hol és milyen üzletet hiányolsz, és szavazhatsz mások ötleteire is. Így az üzletnyitást tervező vállalkozások is látják, mire van igény egy adott környéken.