Modern szocialista wellnessközpont Budapesten

Két kerületen át szállították a gyógyvizet az Újpesti fürdőbe

fortepan 84843
46 hozzászólás

Eddig sem lehetett illúziója senkinek a túlélést illetően, de most már biztos: 2017-ben lebontják az Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda (IV. Árpád út 114-120.) mindössze 42 esztendővel ezelőtt felhúzott épületét. Az intézményt 2007 nyarán zárták be, 2013-ban adták át a Káposztásmegyeren a Halassy Olivér Városi Uszodát (amelynek tervezéséről az Urbanistán is szó volt). Tehát a réginek nincs miért maradnia, hasznosítására épeszű – pláne rentábilis – terv nem született. Bár az újpestiek nagyon sajnálták, sőt, annak idején tiltakozásukra egy évvel elhalasztották a bezárást, ma már legfeljebb nosztalgikus érvek szólnak a megmaradás mellett.

Újpestnek látszólag minden adottsága megvolt a fürdőkultúra fejlesztésére, hiszen hosszú Duna-partja van, azonban az odatelepült iparvállalatok (és azok szennyei) miatt erre mégsem volt túl sok lehetőség. Ennek ellenére már a XIX. század fordulóján kialakult az „újpesti Lidó”,  egy szabadstrand-féle a Megyeri Csárda utáni partszakaszon.

Az Újpesti Helytörténeti Értesítőből  kiderül, hogy az 1920-as, '30-as években a városban több fürdő is működött, bár ezeknek az intézményeknek inkább közegészségügyi, mint rekreációs funkciója volt. Többek között a mai Berzeviczy utcában is volt egy fürdő, ahol a zsinagóga építése közben fakadt fel egy forrás, melynek vizét hasznosították.

A Neptun, majd később Erzsébet fürdő néven működő intézmény híres és elegáns volt, gőzfürdő és rádiumos iszapfürdő is működött benne. Bezárásának pontos időpontjáról nem találtam adatot, de 1973-ban még működött – bár már korántsem volt olyan elegáns és modern, mint utolsó felújításakor, 1932-ben. A másik legendás vízi intézmény a Tungsram strand volt, a „Tungi”, amely 1938-ra készült el és 2004-ben zárták be véglegÚgy tűnik tehát, hogy az adottságok ellenére nem volt szerencséje a településnek a fürdőkkel.

1974 novemberében aztán három jelentős esemény zajlott Újpesten:

Újpesten nincs gyógyvíz, az a Széchenyi fürdőtől kiépített speciális vezetéken érkezett. A 74 C°-os vizet olyan csőben kellett idejuttatni, ami ellenáll az ásványi sóknak, kalciumnak, magnéziumnak stb. Ehhez üvegszálas erősítésű PVC anyagot használtak. A vízhozam csúcsidőben 910 liter/perc volt. Akkoriban a gyógyfürdő jelleg nagy truvájnak számított, de – mint az Index korábbi cikkében is szóba került  – a fenntartás költségeit soha nem fedezte a jegybevétel.

Az újpesti uszoda építésének helyszíne balra 1969 előtt, jobbra 1974 után. A képen látható (mára már lebontott) Patyolat lehet azonosítási pont
Az újpesti uszoda építésének helyszíne balra 1969 előtt, jobbra 1974 után. A képen látható (mára már lebontott) Patyolat lehet azonosítási pont
Fotó: Budapest régi képeken Facebook-csoport

Az uszoda terveit 1970-ben készítette el Bene László és Szentmártoni Ferenc, akik '75-ben megosztott Ybl-díjat kaptak munkájukért. Bár három éven át ('71 és 74 között) épült, ma már többen úgy emlékeztek, hogy kapkodva, munkaverseny jelleggel, vállalhatatlan határidőkkel készült az uszoda, ami a minőségen is érződött.

Tulajdonképpen ekkor még nem létezett a ma ismert újpesti lakótelep – hiszen az uszoda nyitásának napján tették le az alapkövét , a fürdő családi házak közé épült. Igaz, az uszodával átellenben lévő sarkon már készen volt az 1965 és 69 között épült Újpesti kísérleti lakótelep, ami négy panelháztípusból állt, és itt gyakorolták be a későbbi lakótelepi nagyberuházásokhoz szükséges házszerelési fogásokat az építők.

De vissza az uszodához: a földszinten és a félemeleti előtérben voltak a szolgáltatóegységek – fodrászat, pedikűr, hírlapárus , s itt kapott helyet egy "automata büfé", valamint a pénztár is. A medencék monolit vasbeton pilléreken feküdtek az első emeleten, ugyanitt voltak a gőz- és kádfürdők, öltözők is. A napozóterasz a tetőn volt.

Két olimpikon, Güttler Károly és Ágh Norbert éveken keresztül tanította a gyerekeket és felnőtteket úszni. Most is oktatnak, csak már a Halassyban. Az intézmény vitathatatlanul népszerű volt nemcsak az újpestiek, hanem a jó közlekedési kapcsolatok miatt a szomszédos XV. kerület lakói között is. 

Az uszoda makettje: 1. medence; 2. tanmedence; 4. öltözők; 9. gőzfürdő; és öltöző; 11. hőlégkamra, pihenő, hidegmedence; 12. gőzfürdő, melegmedencék
Az uszoda makettje: 1. medence; 2. tanmedence; 4. öltözők; 9. gőzfürdő; és öltöző; 11. hőlégkamra, pihenő, hidegmedence; 12. gőzfürdő, melegmedencék
Fotó: A Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat, Újpesti Fürdő című megnyitóra készített kiadványából

Szőke László, a Budapest Gyógyfürdő és Hévizei Rt. vezérigazgatójának 2011-es nyilatkozata szerint évről évre nőtt az uszoda vesztesége, ami 2007-ben, az utolsó esztendőben már 100 millió forintnál is nagyobb volt. Az épület gépészete is elavult a három évtizedes működés során, és a föld alatti vezeték, ami a termálvizet hozta a Széchenyiből szintén felújításra szorul. Ez utóbbival már napi szinten adódtak gondok. Felújítani semmiképp nem érte volna meg.

A tulajdonos évekig próbálta eladni az épületet, mindhiába. Utóbb már lényegében telekáron adták volna oda az egész uszodát, tehát ha jelentkezett is volna vevő, bizonyára lebontotta volna az egészet. Ráadásul épp amikor hirdetni kezdték, megnyílt Káposztásmegyeren az Aquaworld, tehát a konkurenciával is meg kellett volna küzdeni.

Az uszoda ékessége az az összetartozó a mozaikpár, ami két, egymással szemközti falat borít be, az uszoda belső terében található, és Barcsay Jenő készítette állami megrendelésre '74-ben. A mester nevéhez összesen négy nagyméretű mozaik kötődik, ez volt életében az utolsó, melyet absztrakt korszakában készített, tehát nem ábrázoló jellegű. A mozaik védett, vagyis a magyar kultúra reprezentatív darabja. A legutolsó információk szerint szakértő kezek fogják leemelni a falról, és a csillaghegyi strandfürdőbe állítják fel majd 2017-ben.

Borítókép: a vadonatúj uszoda 1975-ben. Kádas Tibor, Fortepan. Érdekel a budapesti épületek története? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!