Kell-e nekünk új városnegyed?

Varga-Ötvös Béla és Golda János a Budapartról és a magasházakról

DSC 4377
2016.11.11. 10:55

Budapest határain belül, félig zöldmezősen, félig egykori ipari területek felszámolásával nagyon régen nem született új városnegyed. Úgy tűnik, most fog: a Lágymányosi-öböl partján, a Kopaszi-gát szomszédságában épül a BudaPart. Néhány hete a fejlesztővel ültünk le beszélgetni, amiből cikk is született

Ugyanakkor arra is kíváncsiak voltunk, mit szól az urbanisztikai és építészszakma a fejlesztéshez, ezért elküldtem néhány kérdést a Magyar Építőművészek Szövetségének. Ezekre válaszolt részletesen Varga-Ötvös Béla városfejlesztő közgazdász, illetve néhány mondat erejéig Golda János Ybl-díjas építész, a MÉSZ alelnöke. 

Szükség van-e újabb lakóövezetek kialakítására Budapesten? Ha igen, akkor mennyire jó ez a terület erre, közlekedési kapcsolatok stb. szempontjából?

Golda János: Fontos lenne visszacsábítani a kitelepülő budapestieket az agglomerációból, hogy ne autóban töltsék a fél életüket. Ehhez viszont intenzívebbé és városiasabbá kellene tenni a város körvasúton kívüli területeit, tehát szükség van újabb, differenciált lakóövezetekre. Budapest csak a Körúton belül urbánus.

Varga-Ötvös Béla: Kiindulópontként leszögezhető, hogy Budapesten régóta nincs mennyiségi lakáshiány, a főváros népessége gyakorlatilag stagnál és sok az alulhasznosított, gyéren lakott terület. A fenntarthatóság és költségtakarékosság követelményeit, illetve a városszerkezet adottságait szem előtt tartva új belterületbe vonást semmiképp nem tartanék jónak, lakásépítés céljára sem. Viszont, a lakásstruktúra nem kielégítő, sok a korszerűtlen otthon.

Az új építkezésekkel szemben előbbre valónak tartom a lakhatás megoldását, azaz, a meglévő lakásállomány energiatakarékos korszerűsítését

és külső-belső felújítását a környezetükkel együtt. Egy új lakás árából több régi lakást lehet felújítani. Szerintem, a kormányzatnak ezt kellene támogatnia. Ezáltal kisebb erőfeszítéssel többen tudnak magasabb lakásminőségi szintre lépni.

Ideális esetben mi lenne a legmegfelelőbb hasznosítási módja ennek a területnek? 

Golda János: A Kopaszi-gát kiemelten jó hely a Duna mellett, Újlipótváros antimetrikus párja, de ideális esetben inkább közösségi tér lehetne, a budai Városliget. 

Varga-Ötvös Béla: A Kopaszi-gát és a környék városszerkezeti pozíciója, az öböl, a Duna, a kiváló közlekedési adottság és a terület nagysága révén óriási ingatlan- és városfejlesztési potenciált hordoz. Egyedülállóan sokrétű városközponti funkcióskála alakítható ki, amelyben a lakófunkció csak egy elem. Budapest új, déli XXI. századi városközpontja formálódik itt a Duna két oldalán egymást ideálisan kiegészítő funkciókkal. Budán: iroda-, kereskedelmi, vendéglátós, korzós-teraszos, lakó, tudás alapú (egyetemek, k+f+i cégek), szabadidős funkciók; Pesten: színházak, múzeumok, konferencia-központ, rekreációs funkciók (Kis-Duna), amikhez az olimpiai fejlesztések kapcsolódhatnak. Mindez összekötve a Belvárossal és a főváros többi részével.

A BudaPart terv – amennyire meg tudom ítélni a hírekből, tervekből – ennek megfelelő, egy lehetséges beépítési változatot ad. Pozitívnak tartom, hogy a projekt funkciógazdag.

Hogyan ítélik meg a dán ADEPT tervét a beépítésre?

Golda János: Korrekt skandináv minőség, jó színvonalú mesterterv.

Varga-Ötvös Béla: A terv, vagyis a tartalom és a forma megítélése nemcsak szakmai, hanem ízlésbeli kérdés is. Ebben a finom közegben számomra durván hatnak a magasházak. Különösen a hasábok, amelyek ipari formák és ilyen mennyiségben egyhangúságot árasztanak.

A formavilág ugyan igazodik a kor piaci trendjeihez, de sajnos, korunk trendjei inkább divatok, ezért esztétikai avulásuk gyors. A helyszín és a meghirdetett program – ízlésem szerint – izgalmasabb egyben bensőségesebb formavilágot érdemelne. Lazábbat, színesebbet, vidámabbat. 

Mennyire jó helyszín ez egy magasház elhelyezésére? Szükség van rá a városnak ezen a pontján?

Golda János: Én biztos nem erőltetném a magasházat, de nem is zavar.

Varga-Ötvös Béla: Szerintem Budapest karakteréhez, természeti és épített környezetéhez, kontúrjához nem illenek magasházak. Ez egy sokrétű és érzékeny műfaj: városszerkezeti, városképi, ízlésbeli, várospolitikai aspektusai vannak, hogy csak a fajsúlyosakat említsem. Vegyük sorra ezeket.

  1. Városszerkezeti szempontból Budapesten nincs magasépítési kényszer, mint Szingapúrban, Hong-Kongban vagy New Yorkban. Van építési hely bőven, a belvárosias életforma térben széthúzható bármelyik irányban. A Duna-part is több mint 60 km, sok a jó fekvésű, de alulhasznosított terület és mindegyik kerület kiváló ingatlanfejlesztési feltételekkel rendelkezik.
  2. Városkép. Budapest fekvése, panorámája (sziluettje) és sokszínű atmoszférája páratlan. Összetettségében éltet kivételes értékvilágot, ami minden városhasználó számára adott. Közérték, város- és ingatlanfejlesztési szempontból meghatározó, ezért megőrzése közérdek. A magasházban lévők számára a panoráma nyilván óriási napi élmény, az építtetőknek plusz hozzáadott érték. Ez azonban, egyoldalú kisajátításként is értelmezendő, ami mások számára hátránnyal jár. Például a panelház tizedik emeletéről szép a kertvárosi látvány, de a családi ház teraszáról a panelház már nem. A budapesti magasházak fájó városképi töredékekként árválkodnak, lásd SOTE-torony, Alagút utcai hasáb. A városképet befolyásoló új épületnek egyedinek, értékállónak, mértékadóan esztétikusnak kell lennie, de a mai fogyasztásra, gyors kivitelezésre és megtérülésre alapozott beruházások esetében erre csekély az esély. A sziluett roncsolódása általános értékvesztés, így érdekhátrány is, ami negatívan hat vissza a város- és ingatlanfejlesztésre, vagyis a gazdasági lehetőségek kihasználására.
  3. Ízlés. A közgazdász Ernst F. Schumacher elvét vallom: „a kicsi szép”, mert emberi léptékű. Budapesten és a hasonló méretű városokban a magasházak provinciálissá, másodlagos frissességűvé teszik a várost. Mások divatját ölti magára, késleltetve, esetlegesen. Olyan mintha…, mert nem igazán magasak (még csak az kéne!), nincs sok belőlük, ezért tájképtorzítók lesznek. Miközben van elég építési hely, csodálatos Budapest fekvése, épített környezete, fejleszthető a városszerkezete, belülről gazdagítható sajátos szellemisége. 
  4. A várospolitika mindezt felülírhatja, hiszen megfogalmazhat új városfejlesztési jövőképet, amely szerkezeti és városképi változtatásokkal jár. Ez már eleve hordoz egyfajta érték- és ízlésvilágot, amely az új építésekben formát kap. 

Tudom, sok építész, urbanista és persze ingatlanfejlesztő szeretne magasházakat építeni, és itt nemcsak ízlésről, hanem személyes ambíciókról is szó van. No, és persze – talán elsősorban is – vaskos üzleti érdekekről, ami külön téma lehetne.

A borítóképen a masterplan makettja a helyszíni értékesítési irodában. Fénykép: Bődey János. 

Érdekel, milyen fejlesztések zajlanak Budapesten? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!

  • Hírek
  • Személyi kölcsön