Mikor omlik össze a kelenföldi állomás?

A kelenföldi vasútállomás épületére még nem tették ki a „megközelíteni szigorúan tilos és életveszélyes” táblát, de ránézésre nincs olyan messze ettől. A falak omladoznak, mintha úgy maradtak volna egy bombatalálat után, arra meg nincs semmi jel, hogy felújítanák az állomást.

Nagyon szomorú a kelenföldi állomás látványa, háborús filmdíszletnek is elmehetne, és biztosan csak merő iróniából tettek a főhomlokzatra fényfüzéreket, amik persze sosem világítanak. Az épület előtt elég sok bringatámasz van, de legtöbbször tök üresek, mintha csak egy szellemvárosba tévedtünk volna.

Aki a pályaudvar közelében jár, most is hallhatja egy gép monoton és idegesítő zaját. Az állomáshoz kutyaként odakötözött aggregátor pöfög már legalább egy éve. Az épületben nem mindenhol van hagyományos áramszolgáltatás, az egyik helységet bérlő dohányboltnak kell külön áramfejlesztő. A helyzetről az is sokat elárul, hogy a trafik mellett lévő kocsma már egy ideje nem is működik, de nem csak ez az egy elhagyatott helyiség van az épületben.

A fogadócsarnokban még üzemelnek a lepukkant pénztárak, de azoknak sem lehet sok idejük. Körülbelül két héttel ezelőtt öklömnyi darabok hullottak le a falról, amik aztán beborították a padló egy részét. Nem lehetett nem észrevenni a sitthalmot, de a MÁV azért nagyvonalúan kiragasztott egy cetlit, amin közölték, hogy a négyes pénztár technikai okok miatt van zárva. Pár nap után aztán elkezdődött a kárelhárítás, faszerkezettel dúcolták alá a pénztárak előtt a plafont. Nem csak itt lehet gond, mert egy vasutas informátorom szerint az épület néhány része konkrétan életveszélyes.

A MÁV sajtóközpontja ezt így nem mondta világosan ki a nekik feltett kérdéseimre, de látható, hogy tisztában vannak a problémákkal. Itt a nagyon hivatalos válasz: „Az épület műszaki állapotából fakadóan teljes felújításra szorul, korábban részlegesen használaton kívül helyezték. Jelenleg a fenntartás az üzemszerű és veszélymentes használat biztosítására korlátozódik, a szükséges hibaelhárítási jellegű beavatkozásokat elvégzik."

Azt is megtudtam, hogy egyelőre nem tervezik az épület lezárását, csak a váratlanul – lásd, leomlik a fal – bekövetkező meghibásodások (ők így mondják) utáni helyreállítások idején korlátozzák részlegesen az állomás használatát. Ahogy láttuk, ez cetlikiragasztással és madzaggal is működik.

A legnagyobb kérdés persze az, hogy meddig hagyják tovább rohadni az állomást. A jelek szerint elég sokáig, a MÁV politikusi válasza sem arra utal, hogy tudnák, mi legyen az épülettel. „A felújítás megvalósulásának idejét és módját számos fejlesztési, településrendezési, hasznosítási cél befolyásolta és befolyásolja, így erről egyelőre nem tudunk pontos és részletes információt adni."

Mindeközben a Kelenföld–Százhalombatta-vasútvonal felújítása is elkezdődött, amibe nyolc kisebb állomás és megállóhely átépítése is beletartozik. A kelenföldi állomás nincs köztük, ahogy a Kelenföld–Székesfehérvár-vonal rekonstrukciós munkái közé sem került be korábban. Valószínűleg azért, mert a kisebb állomások átépítését még el lehet adni pályakorszerűsítési munkaként, amire le lehet hívni az uniós pénzeket.

Az egyébként 2011-ben műemléki védettséget kapó (a felújítása már csak ezért is indokolt volna), 1884-ben historizáló stílusban épült állomás és vasutaslakóház legnagyobb baja, hogy részben már elveszítette eredeti funkcióját. A négyes metró kelenföldi végállomásának kiépítésével együtt egy új gyalogosalagutat is fúrtak. Ebből minden vágány megközelíthető, nem úgy, mint a régiből. Ráadásul a metró is egyből idehozza az átszálló utasokat.

Mellékszál, de a gyanútlan utazó a nem túl látványos és korszerű utastájékoztató rendszer miatt könnyen hülyének érezheti magát, amikor az állomásépületből indulva sehogy se találja az egyes-kettes, meg a hetes-tízes (a nyolcas-kilencest meg egyáltalán ne keresse) vágányt.

A MÁV hamarosan segíteni fog a zavaros helyzet feloldásában, mert az állomásépületből az új aluljáróba költöztetik a pénztárakat, így aztán legalább belülről nem kell látni a pusztulást.

Érdekel, mi történik a budapesti műemlékekkel? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!