Egy repülőtér és egy koncertterem szerelemgyermeke
Végigjártuk nyitás előtt az újpesti piacot. Klassz lett
Egy éve mutattam be az Urbanistán az épülő Újpesti Piac és Vásárcsarnok, meg az újjászülető Szent István tér terveit. Idén nyáron átadják a kész épületet, amit még a bérlők beköltözése előtt járhattam be. A ház terveivel, adataival, a tér átalakulásával nem terhelnék senkit ismét, akit érdekel, olvassa el a részletes előzményeket.
A lényeg röviden annyi, hogy új piac épül Újpesten a Firka Stúdió tervei alapján, de nem a régi helyén, hanem kicsit arrébb, a korábbi plébánia telkén. A lepukkant csarnokokat lebontják, így tágas tér alakulhat ki a templom előtt, az új épület pedig városias módon tudja lezárni a főtér hátulját. Ha végeztek a bontással, megkezdődhet a következő ütem, egy lábakon álló promenád építése, amely az első emelet szintjén csatlakozik az új épülethez.
Nézzük meg gyorsan kívülről, aztán járjuk be a pincétől a padlásig.
Kezdjük azzal, hogy a ház valóban olyan lett, mint ahogy azt a látványtervek ígérték, ami azért nem annyira egyértelmű dolog manapság. Életben azonban nem tűnik olyan hatalmasnak, így aztán repülőtér hangulatúnak sem (csak belülről, de az meg jól áll neki). Ebben persze szerepe lehet annak is, hogy még állnak a régi piaccsarnokok.
A kortárs megjelenés ellenére elég jól szinkronban van a két határoló mellékutca képével, főleg a Liszt Ferencnél, ahol az újépítésű épületek magasabbak is a túloldalon. Igaz, a Károlyin még állnak a hangulatos régi Újpest házai, de már akkora az autóforgalom, hogy nem érzi az ember túlzónak a méretet – főleg, hogy mögötte is már emeletes társasházak vannak végig. Az mindenesetre azért meglepő látvány, amikor a modern csarnokból kinézve, régi cseréptetőkre látunk rá.
A legviccesebb persze a régi és az új piac közti határmezsgye. Mondjuk, ahogy a padok rá vannak komponálva, az egyelőre még nem létező panorámára. Persze ez nem marad sokáig így, hiszen – a használatba vételi engedélytől függően – nagyjából július végén megnyílik az új piac, és utána szinte egyből megkezdik a régi épületek bontását.
Ennek megfelelően a homlokzat is változni fog. Az első emeletre befutó promenád végigvezet majd a téren a templom mellett. Most még csak egy párméteres csonk van meg belőle, amihez egy ideiglenes acéllépcső csatlakozik.
A ferde tetővonalra a helyi szabályozás miatt volt szükség, de kifejezetten jót tett a ház megjelenésének. Jó, hogy nincs kifejezetten nagy főbejárata, de több irányból is kényelmesen megközelíthető: a kapukra virágkazetták vezetik rá a vásárlókat. A főhomlokzat közepén, az üveg mögött, a felvonók szerkezete látszik, ami lehet, hogy egy kicsit zavarja majd az összképet, de ez csak akkor derül ki, ha lesz lehetőségünk messzebbről is megtekinteni. Belülről viszont biztos élvezetes lesz használni a panorámalifteket. Persze mindennek csak addig van jelentősége, amíg le nem engedik a hatalmas árnyékolókat, amelyek az egész akváriumot zártabb csarnokká varázsolják.
Alul két szinten három (színekkel is) elkülönített parkoló van, amelyek közül egy kifejezetten az áruellátásról, illetve a rendezvényszint kiszolgálásáról szól. A fűtésrendszere egészen különleges: ahogy arról már korábban is szó volt, az erre húzódó szennyvízvezetékről kapja majd a hőt a ház.
A földszint a klasszikus piacszint, hosszú pultokkal, a széleken bolthelyiségekkel. Májusban, amikor ott jártam, a helyek 95%-a már elkelt. Három körben hirdették meg ezeket, az elsőben csak a régi piac bérlői között.
Van egy belső udvara is, egy egészen érdekes biciklitároló résszel, ami ráadásul a csarnok szélén áttolva közelíthető meg (ha nem mondják, hát nem biztos, hogy elsőre rájövök, hogy mi ez). Kicsit macerásnak tűnik, ide alighanem annak van értelme behoznia a bringáját, aki egész nap itt dolgozik. Néhány hagyományos, profi letámasztó kinn is van. Reméljük, lesz akkora bicós forgalom, hogy bővíteni is kell még.
Az első emeleten folytatódnak a boltok – itt kapnak majd helyet a húsosok –, meg gondolom itt lehet majd eszegetni, szépen lebámulva közben a hagyományos csarnokrészre. Meg hát innen a legklasszabb az épület belső tere. Már a látványtervek alapján is tetszett, hogy a sávozással egy kis játékosságot vittek, az amúgy nem túl bonyolult homlokzatba. Ennél is ötletesebb volt a látszóbeton szerkezet a mennyezeten, amit a színes lámpák még érdekesebbé tettek.
Ezen a szinten ér véget piac, és egy üvegfallal elválasztva itt kezdődik a rendezvényszint fogadótere. A látványos előcsarnok majd az első szintre befutó promenádról közelíthető meg. Kifejezetten impozáns a rendezvényhelyszín méreteihez képest, talán túlzónak is mondhatnánk. Ám van funkciója: a tervek szerint ez amolyan "lógós hely" lesz. Gyakorlatilag ugyanazt a funkciót töltheti majd be, mint kinn a tér, csak ugye télen-nyáron: ücsörögni a lépcsőkön, beszélgetni, közösen leckét írni (vagy annak ürügyén tök mást csinálni).
Nagyjából azt, amit máshol plázákban csinálnak a gyerekek.
A második emelethez egy tágas, részben tetőkertesített terasz tartozik. Innen remek panoráma tárul majd egyik irányban a főtérre, a templomra és a városházára, a másik irányban pedig, a milánói Bosco Verticale mintájára épülő Metrodom Panoráma 55 méter magas tornyaira (legalábbis az ígéretek szerint).
Kifejezetten kellemesen összerakott szint ez is, jó a döntött az üvegfal, a zöldtető, az, hogy itt is sikerült nagyon egyszerű megoldásokkal feldobni a teret – például pár LED-csíkkal. A ruhatár fém pultja mondjuk nem igazán passzol ide, olyan, mintha feltévedt volna a földszinti piacrészről.
Nagyon penge viszont a rendezvényterem! A megemelt széksorokat le lehet süllyeszteni a padlószintre, ugyanakkor viszont előtte a padlószint elemei leereszthetők. Vagyis, ha szeretném, végig lejtős nézőteret alakíthatok ki egy derékig érő színpaddal a végén, ha akarom, az egész termet a színpaddal hozhatom egy szintbe, és tarthatok mondjuk táncházat.
A rendezvényszint természetesen nem csak a promenádról (pláne nem csak a piacon keresztül) érhető el, hanem liftekkel és lépcsőkön át közvetlenül az utca és a garázs szintjéről is.
A látványtervek alapján elég frankó épületnek ígérkezett az újpesti piac, és beköltözés előtt úgy tűnik, egyelőre tökéletesen megfelel a várakozásoknak. Persze egy ilyen létesítményről majd csak használatba vétel után derül ki, hogy milyen is valójában. A legtöbben azon aggódtatok, hogy mennyire lehet majd rendesen elszigetelni egymástól a két funkciót. Mondjuk nem lesz-e hentesszag a felolvasóesten.
Nekem legalább ilyen érdekes, hogy hogyan tudják majd pozicionálni a kulturális piacon.
Hopp "kulturális piac".
Nem szójátéknak szántam, de ha már így kicsúszott, akkor azt hiszem, értitek miről van szó. Az, hogy Újpesti Piac, Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpont, ahogy néhol nevezik, az nem egy brand. Nálunk Mátyásföldön hirdették úgy a bowlingozó-pizzázót, hogy "ugyanitt gazdabolt is várja kedves vendégeinket", de nem tudom, mennyire jött be nekik. Szóval én nagyon gyorsan elkülöníteném a két létesítmény nevét és kommunikációját.
Ez persze már részletkérdés: maga az épület, úgy tűnik, nagyon rendben van. Ha megnyitott, beugrom egy lángosra, és megírom, milyen lett a hely működés közben. Írjátok meg majd ti is!
Érdekel, mi épül Budapesten? Kövesd az Urbanistát Instagramon vagy Facebookon!
Rovataink a Facebookon