Megszülettek az első tervek az Anna-réti misézőhelyre

Minden erdőbe építést ódzkodva fogadok, a budai Anna-réten kiváltképp. Az elmúlt években nagy visszhangot váltott ki az oda álmodott új templom, amelynek tervei azonban mára sokat szelídültek. Jelenleg már nem egy új épületet, csak egy miséző- és emlékhely kialakítását tervezi a katolikus egyház és a Hegyvidék önkormányzata. Sokkal inkább tájépítészeti beavatkozásról van tehát szó, amik akár jól is elsülhet, ha kellő alázattal és körültekintéssel nyúlnak a környezethez. Hogy pontosan mi kerekedik ki belőle, azt még senki sem tudja, egyelőre egy ötletpályázaton vagyunk túl, amelynek a pár napja hirdették ki az eredményét. Lássuk, milyen a környezet, miről is szólt a kiírás, és milyen pályaműveket díjaztak.

Az Anna-rét Normafán van, a Tündérhegyi és a Jánoshegyi út közt, leginkább a közeli játszótér miatt ismeri mindenki. Mondanám, hogy népszerű kirándulóhely, de valójában már annyira benn van a városban, hogy az idesétálást kirándulásnak csak nagy jóindulattal nevezhetjük. Az azonban biztos, hogy kedvelt játszós, piknikezős, szánkózós, kikapcsolódós terület. Viszont annak ellenére, hogy (vagy talán éppen azért, mert) a városban van, kiemelten fontos természeti érték is. Nem csak, hogy védett – a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik –, de Natura 2000-es terület, vagyis az európai ökológiai hálózat szempontjából is fontos. Szóval egyáltalán nem mindegy, mi kerül ide.  

Másfelől, ez nem a háborítatlan ősvadon, hanem parkerdő. Az a fajta természet, ahová a városiak sétálni és felfrissülni járnak, és nem baj, ha van ott játszótér, pad, pihenőhely. Vagy épp egy kápolna. Ez utóbbit az 1800-as évek első felében emelték a rét névadója, Szent Anna tiszteletére. Az ötvenes években fiatal munkásőrök lerombolták, a kilencvenesekben lelkes lokálpatrióták újraállították. Ma is áll.

Az ide tervezett új kápolna már túl nagy lenne

A negyvenes években azonban egy másik kápolnát is akartak építeni ide, Natalia nővér látomása nyomán. Ez már akkora lett volna, mint egy kisebb templom. Az építőanyag is megvolt hozzá, de a bevonuló oroszok azt mind elhordták, és bár az alapkövét 1947-ben újra lerakták, a következő évtizedek nem kedveztek a templomépítésnek. Aztán 2013-ban ismét leporolták a terveket, ezúttal állami szinten: a törvényjavaslatban egy meglehetősen nagy épület szerepelt,

és megbillentette volna a terület ökológiai egyensúlyát is. Igaz, akkor sem támogatta senki a nettó 100 négyzetméteresnél nagyobb alapterületet - és végül az egész csak javaslat maradt.

Ez a negyvenes években még nem okozott volna gondot, és nem csak azért, mert kevesebbet törődtek a természetvédelemmel. Azért sem, mert egy jóval stabilabb és érintetlenebb terület simán elvisel egy ilyen beépítést, főleg ha nem társul hozzá hatalmas forgalom. Ma már azért minden téren más a helyzet.

A helyi egyeztetés során kiderült, hogy az ott élők sem feltétlenül örülnének egy új épületnek. Az állami terv így szerencsére a feledés homályába merült, az önkormányzat pedig egy ötletpályázatot írt ki a katolikus egyházzal egy misézőhely kialakítására, amelyben le is írják, hogy:

„Tekintettel arra, hogy a területen épült már egy kis kápolna, ezért nem egy új, jóval nagyobb templom megépítése a cél. Ez összhangban áll a természetvédelmi szempontokkal is, hiszen a Normafa és környéke Natura 2000-es területen fekszik.”

Vagyis az önkormányzat „csak a Világ Királynője Engesztelő Kápolnának emlékéül szolgáló szabadtéri kis miséző- és imahely kialakítását támogatja”.

Hogy ez pontosan mit jelent? Nos, azt senki sem tudja egyelőre, ennek kitalálására szolgált az ötletpályázat. Elég nagy volt az érdeklődés, 230-an regisztráltak és összesen 59 érvényes pályázatot adtak be. Közülük számos igen alaposan kidolgozott volt, de sokukat a túlépítés, vagy a túl nagy környezeti terhelés miatt szórta ki a zsűri. Végül kiválasztották a három legjobbat, de rangsort nem állítottak föl közöttük (ezek egyenként egymillió forintos díjat kaptak), valamint további öt pályaművet vásároltak meg (egyenként 400 ezer forintért).

A nyertesek:

Wéber Építésziroda (Wéber József és Jármai Zsolt)

Pongor Soma László és Pásztor Bence

Szilágyi Norbert és Nagy Mercédesz Erika

További megvásárolt tervek:

Márkus Péter és Koczka Kristóf

Beke-Tóth Szilvia

Hayde Réka Zsuzsanna

Perényi Stúdió (Perényi Flóra, Perényi Tamás és Andrej Durluj)

Furmann-né Horváth Julianna és Kruppa Gábor

Az eredmény még a szűrés után is igen széles skálát fog át, egyes tervek konkrét épületekkel, mások egészen minimális beavatkozásokkal számolnak. Én a magam részéről az utóbbiakkal szimpatizálok, ekkora területen egy újabb épület emelését fölöslegesnek érzem - ahogy az a kiírásban is szerepelt. Ha mégis muszáj kápolnát emelni, akkor inkább az eredi környezetbe simulókat választanám. 

ilyenből több is akad a nyertesek közt. 

Ami nem annyira tetszik, az az üveg. Nem csak azért, mert rövid életű lesz, és ha nem tisztítják, nagyon ronda tud lenni. Azért sem, mert a tükröződő felületek nagyon sok madár sérülését, pusztulását okozhatják. Mindenesetre egyik terv sem végleges, nem egyik vagy másik fog felépülni egy az egyben.

A megvalósításról egyelőre még nincs döntés, és határidőt sem tűztek ki. Ahogy kérdésemre fogalmaztak, szeretnék kicsit hagyni, hogy kiforrjon, melyik pályaművet, milyen mértékben valósítják meg. Ehhez az egyház és az építészet igényei mellett a természetvédelmet is figyelembe kell venni. Környezetvédelmi szempontból is meg kell vizsgálni a nyertes pályaműveket, hogy lássák, milyen hatásai lehetnek a természetre, növényzetre. „Ehhez pedig idő kell, tehát nem sietünk. Ebben a lassú, reméljük minden részletre kiterjedő eljárásban benne van akár 2-3 év is.”

A nyertes munkákat egyébként egy hónap múlva nyilvános meghallgatáson mutatják meg az alkotók, ahol természetesen kérdezni is lehet tőlük.

Szereted Budapest építészetét? Kövess Facebookon, Twitteren, vagy Instagramon.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Az Erzsébet-kilátó minden télen gyönyörű. Ma ilyen volt. . A Schulek Frigyes tervezte neoromán gyöngyszemről egyszer már írtam az Urbanistán (mindjárt meg is osztom újra Facebokon, link a bióban). . Klassz amúgy, hogy egy heggyel odébb hogyan építette meg később Makovecz ugyanezt a ketős spirált, csak egészen lecsupaszítva. Talpfákból. . #nofilter #winter #nature #panorama #budapest #firstsnow #hellosnow @hegyvidek

Zubreczki Dávid / Urbanista (@zubreczkidavid) által megosztott bejegyzés, Dec 16., 2018, időpont: 9:15 (PST időzóna szerint)