Száz méter hosszú emlékművet állítanak a Kossuth térnél

Kiderült, milyen is lesz az az új, Kossuth téri emlékmű, amelyről már tavaly felröppentek az első hírek. Akkor még csak annyit lehetett tudni, hogy az Alkotmány utcában kap helyet, és a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára – pontosabban 2020. május 31-ig – állítják fel. Nos, mint most megtudtuk,

Mert maga az emlékmű - Zimay Balázs, építész, és Mohácsi Sándor, tájépítész munkája - szerencsére nem egy újabb szobrot jelent, sokkal inkább egy tájépítészeti beavatkozást. A Kossuth térről kizárt forgalom miatt ugyanis az Alkotmány utca zsákutcává vált, utolsó szakaszát az Igazságügyi Palota és a Földművelésügyi Minisztérium között jelenleg csak parkolásra használják. A szerdán nyilvánosságra hozott tervek szerint ezen a Honvéd utcáig terjedő szakaszon alakítanak ki egy tér felől lejtő, száz méter hosszú, négy méter széles rámpát. A végén egy körüljárható gránittömb lesz, több helyütt meghasadva, a közepén örök lánggal, amely nem emelkedik az utcaszint fölé.

A rámpa falán kétoldalt a történelmi Magyarország valamennyi – összesen több mint 12 ezer – településének neve lesz kőbe vésve az 1913-as helységnévtár szerinti változatban, egykori jelentőségüknek megfelelően háromféle betűmérettel. Vagyis, bár természetesen a trianoni évfordulóra készül a műtárgy, tudatosan nem csak az elszakított országrészekkel foglalkozik, az összetartozást azáltal is kifejezi, hogy a mai Magyarország területére eső települések nevei ugyanúgy megtalálhatók lesznek rajta. 

Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője azt mondta, hogy a látványterveken látható településnév-sorrend a valóságban nem pontosan úgy fog kinézni, ahogy a fenti képen látható:

Bonyolult, véletlenalapú algoritmus alapján az utolsó pillanatban, a szoftver utolsó futtatásakor alakul majd ki a végleges településsorrend. Figyelünk arra, hogy véletlenül se kerüljenek egymás mellé a valóságban szomszédos helységek nevei, hogy mindegyik betűméret önmagában egyenletesen oszoljon el, de arra is, hogy a hosszú nevű településeknek megfelelő hosszú kőelemek ne menjenek át a dilatációs hézagokon. A településnevek kapcsán az írásmódot illető bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében szakvéleményt kértünk az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjától. Az alapkoncepció része volt, hogy a felhasznált anyagok azonosak a Kossuth Lajos téren használtakkal, ezt egészíti ki a rozsdamentes acél, amiből például az egyes településneveket elválasztó elemek készülnek.

Mivel az Alkotmány utca érintett utolsó szakasza teljes egészében az Országház körüli forgalommentes zóna részévé válik, és a felszíni parkolás megszűnik, a gyalogosoknak is a mainál szélesebb terület jut. A járdát egy megemelt gyepes sáv választja majd el az emlékműtől, így biztonsági korlát sem töri meg a látvány egységét. Az utcában érintetlenül maradnak a fasorok.

A két szomszédos, nagy hivatali épület számára korábban mélygarázsok építését tervezték. A legújabb információk szerint az Igazságügyi Palota alatt nem lesz mélygarázs, a Földművelésügyi Minisztérium alatti garázs pedig a Kozma Ferenc utca felől lesz megközelíthető.

A Kossuth tér és környékének 2011 óta tartó átalakítása során ez lesz az első olyan emlékmű, amelyet nem visszaállítanak 1945 előtti formájába (mint legutóbb a Vértanúk terének nevét adó Nemzeti Vértanúk emlékművét, amelynek rekonstrukciója kedvéért Nagy Imre szobrát is áthelyezték a Jászai Mari térre), hanem újragondolnak. Az eredeti Trianon-emlékmű ugyanis a Szabadság téren állt, a Kossuth térről is jól látható helyen. Ez volt a híres irredenta szoborcsoport, országzászlóval és azzal a Nagy-Magyarországot ábrázoló virágágyással, amelyet számtalan fotón és filmhíradóban megörökítettek. Ennek helyén viszont most egy gigantikus oszlop van, „Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek” felirattal, amihez senki nem mert hozzányúlni a rendszerváltás óta.

Hogy ezért kap-e kortárs megoldást a Nemzeti összetartozás emlékhelye, azt nem tudom, de a magam részéről nem bánom. Ugyan nem vagyok nagy híve az újabb és újabb emlékműveknek, de ha muszáj állítani valamit a 21. században, akkor sokkal jobban szeretem az ilyen beavatkozásokat, mint a hagyományos monumentális szobrokat. A választott megoldás határozott előnye, hogy sehonnan nem zavar bele az Országház látványába, még az Alkotmány utca felől sem. Kis rosszindulattal: kizárja, hogy erre a kiemelt pontra a jövőben valami gigantikus giccset helyezzenek, és a Kossuth tér is „elszabadságteresedjen”.

Arról nem is beszélve, hogy abszolút Insta-kompatibilis turistalátványosság lesz: előre látom, ahogy mindenki a saját városa/faluja neve előtt szelfizik majd. 

Érdekelnek a közetek? Kövess Facebookon és Instagramon is.