Kétszáz éves püspöki pincét árulnak Badacsonyban

Elég érdekes ingatlan bukkant fel a piacon, mely mérete, fekvése, építészettörténeti értéke miatt legalább olyan izgalmas, mint amiatt, amit kezdeni lehet vele. A régi badacsonytördemici (lábdihegyi) püspöki pincéről van szó, mely több mint 1300 négyzetméteren nyúlik el, és tartozik hozzá egy majdnem 30 ezer négyzetméteres telek is. Akinek van 690 millió forintja, már viheti is. De mit is?

A püspök pincéje

A Ranolder-pince a nevét a híres veszprémi püspökről, Ranolder Jánosról kapta. Aki mozog a Balaton-felvidéken, az egészen biztos hallott már róla. Leginkább azért, mert Csopakon, Badacsonyban és Somlón is szőlőt telepíttetett, ezeken a helyeken máig van róla elnevezve kereszt, villa, nyaraló. Meg persze pince. 

Ez utóbbi Tördemicen van, a hegy aljában, és már jóval Ranolder előtt megvolt. Valamikor az 1800-as évek elején építhették ki, amit ő aztán a hatvanas években bővített és szépített tovább. Igazán naggyá akkor vált, mikor jóval halála után, az 1910-es évek elején állami kézbe került. Ekkoriban már terjedőben volt a nagyüzemi borászat, és az ország vezetői úgy gondolták, hogy a magyar bor akkor tud versenyképes lenni, ha a logisztikát központilag szervezik meg.

Tíz országos borközraktárat terveztek szerte az országban, amelyben nagy tételben lehetett tárolni a bort. Aztán jött a világháború, meg Trianon. Bár a hálózat nem épült ki, a badacsonyi közraktár elkészült. Az ágakat továbbépítették, és megalkották azt a díszes homlokzatot is, ami mind a mai napig a legmeghatározóbb része az építménynek.

Könnyen azt hihetnénk (én legalábbis azt hittem), hogy a betonhordók a szocialista időkben készültek, de valójában a pince nagy része pont ugyanolyan már több mint száz éve. Igaz, akkoriban még "czementhordó" néven szerepelnek a leírásokban ezek a teremnyi bortárolók. 

A háború után persze még nagyobb központosítás következett. Ennek az arányait jól érzékelteti, hogy a Badacsonyvidéki Borforgalmazó Vállalat székhelye Székesfehérváron volt. Ennek ellenére a föld alatt tulajdonképpen tovább szépült a létesítmény. Szobrok és mozaikkompozíciók kerültek a járatokba. Sőt két gigantikus faragott hordó is, az egyik az ország legnagyobbja, egy 36240 literes ászokhordó.

Persze ez már csak a látványról szólt. A pincerendszerben 136 darab fahordó van mind a mai napig, de mivel már félévszázada nem használják őket, legfeljebb dekorációnak jók.

Mit lehet vele kezdeni?

Ugyan szép-szép a sok hatalmas tér a föld alatt, a díszes homlokzat, a klassz mozaikok, de két gond azért adódik. Az egyik, hogy ilyen méretű pincerendszerekre ma már nincs szükség. A borászatnak az a része, amelyik szerencsére elmozdult nálunk a minőség irányába, kis tételekben dolgozik. Akik pedig tömegtermelésben gondolkodnak, azok nem földalatti betontermeket keresnek, hanem építenek egy könnyűszerkezetes üzemet, acéltartályokkal.

A másik probléma a felszín. Ezt a pincét egyrészt nem hegyoldalba fúrták, hanem ásták. A telken látszanak a födémek. Ezekhez jönnek azok az épületelemek, amelyek egy elhagyott szocialista állami gazdasághoz dukálnak, természetesen hosszú évek óta használaton kívül, ami azért meglátszik rajtuk. Igaz, ez egy ingatlanfejlesztőnek még kapóra is jöhet, hiszen egy lepusztult környezetet rekultiválni mindig jobb történet, mintha mondjuk egy gyönyörű szőlőbe építkeznének.

Ennek ellenére nagyon nagy ellenérzést keltett, mikor néhány éve bejelentették, hogy hotelt akarnak a telekre építeni . Akkor egy nagy, többemeletes szálloda látványtervével riogatták a lakosokat, akik természetesen nem örültek a monstrumnak. 

A jelenlegi tervek sokkal szelídebbek, nem egy nagy hotellel vagy üdülővel, hanem több kicsi luxusnyaralóval számolnak, visszahozva a szőlőket az épületek közé. Maga a pince egy nagy közös wellness-részleg lenne, itt-ott felülvilágítókkal, összefüggő épület csak a fölé kerülne, de az sem magasodna ki a környezetéből.

Hogy így lesz-e, vagy sem, azt most teljesen felesleges tippelgetni, a jelenlegi tulajdonosok biztos nem valósítják meg, hiszen eladó a komplexum. Én mindenesetre örülnék, neki, ha a vásárlók a pince eredeti értékeit megőriznék, helyreállítanák, a fejlesztésükkel pedig legalább annyira tiszteletben tartanák a környezetet, mint ez a terv. Persze ha valami ennél is tájba simulóbb hasznosítási módot találnak, azt se bánnám.

További részletek a hirdetésben.