További Vélemény cikkek
Veszélyben a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Veszélyben a kormány, veszélyben az ország. Volt ellenség eddig is elég, persze a külső ellent azért mégis könnyebb azonosítani, meg harcolni vele, legyen bármekkora is az. Na de mi van, ha belül is elkezdődik a rohadás? Ha a leghűségesebbnek hitt harcostársak, a mamelukok lázadnak fel? Sőt, ami még rosszabb, nem is lázadnak, egyszerűen bagóért kiárulják a pártot?
A korrupció ellen harcot hirdető és azt természetesen hírből sem ismerő kormánynak ilyen veszéllyel kellett szembenéznie.
Egy kis műhelytitok: amikor a hétfői lapindító értekezleten az Indexben szóba került a rendkívüli kormányülés, egy pillanat alatt rengeteg tipp született arra, vajon miért is rángathatta össze embereit a miniszterelnök. Megegyezünk az IMF-fel - tuti nem egyezünk meg az IMF-fel, kormányátalakítás jön - nem lesz kormányátalakítás, de bejelentik, hogy Matolcsy György megvilágosodott, és Hoffman Rózsa kérésére egy hétig kizárólag magyarul mondja majd, hogy simplicity.
Még az értekezletre befutott tudósítónk sms-e : “semmi különös, betiltják a nyerőgépeket”. A pillanatnyi döbbent csend után azonnal megkezdődött az igazi ötletcunami. Alapvetően két vonalon mozogtunk. A hitetlenek rögtön azt keresték, mit titkol a kormány, miről dönthettek valójában. Kivégzik a nyugdíjasokat? Jönnek a munkatáborok? De ugye csak a segélyből élőket viszik el? Esetleg simán betiltják az idegen nyelveket? A megértő tábor viszont egyszerűen az okokat kereste, és nagyjából konszenzus alakult ki akörül, hogy a hétvégén valamelyik Orbán-csemete valószínűleg egy nyerőgépbe űrítette a családi kavicsok jelentős részét.
Aztán jött Lázár János és lesöpört minden találgatást. Nemzetbiztonsági érdek. Kockázatok. Sietni kell, mert a lobbik felpuhítják a kormány javaslatát.
Az ember áll, és bámul. Oké, azt, hogy a miniszterelnök ne tudna a családjában rendet tartani és egy Orbán-gyerek megtévelyedhet, azért mi sem gondoltuk komolyan, de mondjuk a munkatábornak már ennél egy fokkal nagyobb esélyt adtunk volna. Ki hitte volna, hogy egy hétfő reggel Lázár János kijelenti, hogy a nemrég még általa vezetett frakció megvehető? És ezek szerint nem ám egy-két ember, számoljunk csak: egyszerű többség kell, az 194 voks, ha mindenki bent ül. Szóval a 263 fideszesből úgy hetven képviselőt nem árt zsebre tennie annak, aki - építve az ellenzékre, persze - le akarja szavaztatni a kormányt.
Na de most azt hagyján, hogy vannak lobbik, meg mindenféle mocskos emberek, akik ki tudja mire készülnek. De úgy tűnik, a kormány nem attól félt, hogy akadhat, aki megkörnyékezi az embereit, hanem attól, hogy sikerrel jár. Ezért kellett a gyorsaság, mert nehogy már időt hagyjunk. Na de mire is? Hiszen ki tudott volna egyáltalán arról, hogy van minek felpuhulnia, hogy van kormányzati szándék a nyerőgépek betiltására hétfő reggelig? Honnan tudták a a nyerőgépes maffiózók, hogy jobb, ha mindjárt korrumpálásra készülnek? De ha ők bármire is készültek, akkor vajon a kormány attól tartott, hogy lesz egy képviselői indítvány, amit nem tudnak lenyomni a frakcióban? Kész tyúk-tojás probléma.
Hacsak a kormány nem úgy okoskodott, hogy esetleg a nyerőgép-ügy is olyan, ahol felmerült már néhányszor, hogy kinek is jó, amire a képviselők éppen gombot nyomnak. Szóval, hogy nyerőgép-, vagy ne adj isten bármilyen más ügyben, sikerült már megvenni néhány képviselőt, és bizony akkor most is fennáll a veszély. Így akkor már ott tartunk a gondolatmenetben, hogy a kormány állandó félelemben élhet, hogy mikor, melyik lobbi vágja zsebre a frakciót. (Pláne, hogy biztosat talán ők sem tudnak. Csodálatosan megalapozott nemzetbiztonsági információ lehet az, ami alapján a potenciális vesztegetőkre az állam semmilyen terhelő adattal nem tud semmilyen eszközzel lecsapni, a képviselőknek azonban fityiszt mutat, hogy na most korrumpálódjatok 24 óra alatt, ha tudtok. Jó, hogy nem küldték rájuk a TEK-et.)
Persze a kormány fejével gondolkodni eddig sem volt könnyű. Mindenesetre most úgy tűnik, a képviselőik lefizetésétől tartva végül egy szokásos, indokolatlan unortodox pofon jött. Egyetlen nap alatt kinyírtak egy iparágat, aminek alig egy évvel ezelőtt szigorú, plusz költséget, befektetést igénylő szabályozást ígértek. Ne legyünk álszentek: a fene se tudja, hogy tényleg hány ember élt ebből, és azt sem, hogy azon túl, hogy a nyerőgépekből tízmilliárdok folytak be adóbevételként, mennyire volt tisztességes ez az ipar. És akkor bele se menjünk a társadalmi haszon/veszteség elemzésekbe, a szenvedélybetegség - utolsó fillérek bedobálása kérdéskörbe. Lehet akár azt mondani, hogy ez egy olyan veszélyes biznisz, ami nagyon sok szegény, kiszolgáltatott ember pénzéből termel nem túl etikus módon óriási pénzeket a fenntartóinak, és ezért tiltsuk be. Nem feltétlen egy szimpatikus állami szerepfelfogás ez, meg mi van a netes játékokkal és egy sor másik kérdéssel, de hagyjuk, egy konzervatív kormány (noha miénk csak annak hazudja magát) értékrendjébe belefér egy ilyen lépés. Na de akkor mi történt az elmúlt egy évben, amióta a társadalmi problémát már észlelve szigorított, adót emelt a hatalom? Vannak felmérések, hogy hányan játszanak? Hogy mennyi pénzt dobálnak be? Hogy mekkora és hogy működik az iparág? Hogy milyen kapcsolatok vannak a szervezett bűnözéssel? Indult rendőrségi vagy adóvizsgálat?
Naná, hogy nem. Pedig a tiltást akár el is lehetne adni. És történt bármi, amióta a kormány hétfőn összeült, és kedden a parlament szinte példátlan módon már törvényt is hozott? Lecsaptak valakire? Indult vizsgálat? Elhárult a nemzetbiztonsági veszély? Számon kértek képviselőket? Vagy azok a kormányt?
Arra, hogy ha be is tiltanak valamit, miért kell nyilvánvalóan a jogbiztonságot sértő, ezért alkotmányos aggályokat felvető, a versenyszférában a totális kiszámíthatatlanság érzetét fokozó módon két nap alatt lépni – akárcsak két hét helyett –, egyszerűen nincs reális magyarázat.
A szervezett bűnözés elérte a politikát – ezt Katona Béla, a Horn-kormány első titokminisztere mondta olyan régen, 1995-1996 körül, hogy linkelni sem lehet. Ez azonban nem akadályozta meg az akkori ellenzéket, benne a Fideszt, hogy aztán ‘98 után kormányra kerülve is megállás nélkül dörgölje - joggal - a szocik orra alá, lám a miniszteretek is megmondta, milyen korruptak vagytok. Szóval mit is mondott most Lázár János?