Natália
1 °C
7 °C

Kossuth téri kordon – kell-e félteni az alakuló ülést?

2018.05.04. 11:49

Visszaállítják a Kossuth téren a kordont – az Országgyűlés alakuló ülésének védelmében. Igen, akármilyen furcsán is hangzik ez egy olyan országban, amely parlamentáris demokráciának nevezi magát, a megválasztott Országgyűlés megalakulásának idején a hatóság elveszi a közterületet, a nemzet főterét a tervezett tüntetések elől, és kordonokkal zárja el a választópolgárokat attól, hogy véleményüket képviselőik tudomására hozzák.

Május 8-ra először az Országgyűlési Őrség Objektumvédelmi Igazgatója rendelt el személy- és létesítménybiztosítási intézkedést. A területlezárás hivatalos indokolása szerint az alakuló üléssel kapcsolatos „hivatalos programok egy része kiterjed a Kossuth térre is. A programokon az újonnan megválasztott országgyűlési képviselőkön kívül több védett személy is részt vesz.” Sajnos az alakuló ülés hivatalos programja a mai napig nem olvasható a parlament honlapján, így nem lehet tudni, hogy valósak-e biztosítási intézkedés indokai. A lezárást először a reggel 6 és délután 2 óra közötti időszakra rendelték el. Ennek megfelelően több tüntetés is a lezárással még vagy már nem érintett időszakra kezdett el szerveződni. Ezek egyike az alakuló ülés előtti estétől másnap hajnalig, a területlezárás kezdetéig élőláncot alkotna a parlament épülete körül.

Ennek az élőláncnak a bejelentésétől valószínűleg nem függetlenül – „a biztonsági helyzet változására tekintettel” – az Országgyűlési Őrség Parancsnoka újabb személy- és létesítménybiztosítási intézkedést rendelt el, amellyel már előző este 6 órától elzárná a Kossuth teret a tüntetések elől. (Ne hagyjuk szó nélkül az indokolásban szintén olvasható „állami hivatalok zavartalan működéséhez fűződő össztársadalmi érdek” fordulatot: úgy tűnik, a parancsnok nem tudja, hol dolgozik: a parlament nem egy hivatal, hanem a népképviselet legfőbb fóruma. Kommunista pártbürokraták beszéltek így, negyven évvel ezelőtt.)

Nem arról van szó, hogy az utóbbi napokban, hetekben erőszakossá váló tüntetőktől kellett volna megvédeni a parlament épületét. Éppen ellenkezőleg,

a választások óta megtartott soktízezres tüntetések mind békések voltak, törvényes keretek között maradtak.

Még csak arról sincs szó, hogy egyes tüntetők folyamatos, életvitelszerű jelenléttel „csúfítanák” el a látványt. Semmilyen körülmény sem emlékeztet a tér 2006-os lekerítésére – mégsem véletlen, ha eszünkbe jut a tér évtizeddel ezelőtti körbekordonozása. 2006. október 23-án is lezárták a Kossuth teret, először akkor is csak egy napra, ám a kordon végül maradt a hivatalos ünnepség után is. 2007. februárjában pedig az akkor ellenzékben levő Fidesz parlamenti képviselői, köztük a jelenlegi miniszterelnök és a jelenlegi házelnök, megelégelték az önkényesen fenntartott területzárást, és a tétlen rendőrök szeme láttára lebontották a kordon néhány elemét. Most a Jobbik jelentette be, hogy ugyanezt fogja tenni.

A békés gyülekezés szabadságához való jog gyakorlása minden embernek alapvető joga, és nehéz elképzelni autentikusabb joggyakorlást, mint amikor a választópolgárok üzennek egy tüntetéssel a frissen megválasztott képviselőknek. A politikai szabadságjogok törvényes gyakorlása hozzátartozik a jól működő demokráciák ünnep- és mindennapjaihoz. Nemhogy biztonsági kockázatnak, fenyegetésnek nem tekinthető, hanem éppen ellenkezőleg,

az állampolgári véleménynyilvánítás és politikai részvétel megnyilvánulásaként elismerést és bátorítást érdemel.

A bíróság ezt így mondja: „nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban a politikai véleménynyilvánításra irányuló békés gyülekezést pusztán azon okból korlátozni, hogy azt védett személy jelenlétében kívánják megvalósítani” (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.Kpk.45.743/2013/2. számú végzés).

Nyilván elképzelhető olyan helyzet, amikor okkal lehet attól tartani, hogy békétlen, törvénytelen akciók veszélyeztetik a közrendet, vagy a védett személyeket és épületeket. Nem véletlen az sem, hogy a gyülekezési törvény alapján a rendőrség megtilthatja egy tüntetés megtartását, ha az a népképviseleti szervek vagy a bíróságok működését súlyosan veszélyeztetné. Most azonban ilyesminek halvány gyanúja sem merül fel. Semmilyen körülmény nem utal arra, hogy a Kossuth téren megtartott tüntetések következtében az Országgyűlés ne tudna megalakulni, vagy hogy akár a parlament épülete, akár a védett személyek biztonsági kockázatnak lennének kitéve.

Nemhogy súlyos veszélynek, semmilyennek.

A képviselők és a vendégek eleve nem a Kossuth tér felől szoktak belépni a parlamentbe, sőt, inkább a rakpart felől autóval megközelíthető mélygarázson át szoktak érkezni. (A Kossuth tér felőli bejáratot egyedül az Országgyűlési Őrség használja, amikor bemutatja a díszlépést.) A képviselők be- és kijutásának akadályozása egyébként is jogellenes, sértené mások jogait és szabadságát, ami bármilyen tüntetés esetén azonnali oszlatási ok. Erre előzetesen fel is kell hívni a tüntetők figyelmét – ám ilyen, egyébként a szervezők által nem ígért eshetőségre hivatkozva nem lehet előzetes jogkorlátozó, preventív hatósági lépéseket tenni. Nyilvánvaló, hogy a rendőrségnek így is, úgy is nagy erőkkel kell a helyszínt biztosítania. Sőt, a kordonállítás azzal, hogy teljesen indokolatlanul korlátozza a polgárok szabadságjogait, olyan

arrogáns és provokatív lépés, ami inkább növeli a biztonsági kockázat szintjét és a törvénytelen akciók valószínűségét.

Nehéz máshogy értékelni a Kossuth tér elzárását a tüntetések elől, mint ami kizárólag a képviselők kényelmet szolgálja, és úgy tünteti fel a teret, mint a kormánypárt – vagy inkább a Házelnök – uradalmát. Holott a Kossuth tér elsősorban az állampolgári részvétel és véleménynyilvánítás szimbolikus helyszíne, történetesen valóban a nemzet főtere, amit ugyan a parlamenti képviselők és az Országgyűlési Őrség is használhatnak, de csak szigorú korlátok között, szabadságjogaink tiszteletben tartásával.

A szerző a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?