Magdolna
18 °C
27 °C

A balatonfüredi tanulók tömeges kirúgása az orbáni drogpolitika csődje

2018.06.20. 05:09

Egy olyan országban, ahol a pedagógus és az iskolaigazgató csak annyit tud tenni a füves cigit szívó diákokkal, hogy rájuk hívja a rendőrséget és kirúgja őket az iskolából, ott bizony megbukott a kormány drogpolitikája.

2013-ban nagy csinnadrattával elfogadta a kormány azt a nemzeti drogellenes stratégiát, ami 2020-ra kábítószermentessé kívánja tenni Magyarországot. Hogy Magyarország nem lesz drogmentes sem 2020-ra, de még 2050-re sem, azt bármely épeszű szakember megmondta már akkor is. Benfektes pletykák szerint azonban maga a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy ez legyen a stratégia célja − hiszen magyarok vagyunk, merjünk nagyot álmodni. Pedig ma már a világ egyre több szervezete és országa ismeri el, hogy a drogellenes háború megbukott, a világ nem lesz drogmentes. A hangsúlyt a szemellenzős szigorról át kell helyezni a fiatal emberek tájékoztatására, nevelésére és a támogatására. Nálunk azonban mintha erővel vissza akarnák forgatni az idő kerekét.

Ami az igazi probléma, hogy a nemzeti drogstratégiának még azokat a részeit sem sikerült megvalósítani, amelyek valóban a szakemberek egyetértésével kerültek kidolgozásra, és amelyek valóban az ifjúság érdekeit szolgálták. Ilyen például az iskolai drogmegelőzés hozzáférhetőségének és minőségének javítása. A területen dolgozó szakemberekkel készült vizsgálatok szerint egyik szempontból sem tapasztalhattunk javulást az elmúlt években. A kézivezérelt, forrásszegény, a helyi közösség kontrollja alól kikerült iskolák egész egyszerűen sem lenyelni, sem kiköpni nem tudják a drogproblémákat. Leginkább azt teszik tehát, amit a legkevésbé kockázatosnak tartanak: áthárítják azokat másra, főleg a rendőrségre.

Hogy egy pedagógus annyira ne legyen képben az egész kérdés etikai és szakmai vonatkozásairól, hogy amikor füvezésen kapja a diákjait, akkor kihívja a rendőrséget  az bizony szakmai és emberi kudarc. Mint ahogy az is, hogy az igazgató szerint az egyetlen és logikus megoldás az, hogy kirúgja azokat a diákokat, akik füveztek. Ha hihetünk a hivatalos statisztikáknak, akkor országos szinten tízből két 16 éves kipróbálta már a füvet. Amire végzőssé válnak, a füvet kipróbálók aránya akár elérheti a tanulók felét is. A kísérlezetés nem csak a vásott rossz kölkökre jellemző.

"Nem kellett volna drogozni, oszt nincs probléma!"  fogják sokan reagálni erre a cikkre. De gondolják meg: vajon amikor ők voltak középiskolások, vajon nem lázadtak, vajon nem szegték meg a normákat? A különbség annyi, hogy akkoriban a fű még nem volt úgy hozzáférhető. A mai középiskolások ezerszer több csábító inger közepette nőnek fel, és másként lázadnak. Ez ennek az életkornak a része. Vajon tényleg az a megoldás, hogy elvágjuk a jövőjüket és belökjük őket az árokba? Ennyi emberségre telik tőlünk? Nem lenne igazságos ezért csak a pedagógust és az igazgatót felelőssé tenni: az egész orbáni drogpolitika kudarcáról van szó. Ezen keresztül pedig az oktatási, a szociális és az egészségügyi rendszer kudarcáról. Hiszen a kormány, azon belül is az emberminisztérium felelős azért, mert az iskolai drogprevenciót hagyta lezülleni és puszta rendőrségi üggyé silányítani. Ahelyett, hogy az iskolai pszichológusok és iskolai szociális munkások képzését fejlesztette volna és támogatta volna a civil szakemberek programjait, rendőröket vezényelt az iskolákba. Hiába figyelmeztett a szakma már akkor is arra, hogy egy gyorstalpalót elvégzett rendőr nem képes ugyanolyan színvonalon és bizalmi légkörben végezni ezt a tevékenységet, mint az erre képzet külső szakemberek.

Ráadásul miközben a kormány az egészségfejlesztési programok számára bonyolult, bürokratikus szakmai ajánlási rendszert tett kötelezővé, szemet hunyt afelett, hogy rendőrök tartsanak drogmegelőzést az iskolákban mindenféle szakmai ajánlás nélkül. Nem csoda, hogy az iskolák az elmúlt években azt tanulhatták meg, hogy a drogügy  rendőrségi ügy. Ráadásul a zavarosban halászó kóklerek  így a Szcientológia Egyház is − megjelennek az iskolákban, hogy drogprevenció címén beszervező munkát folytassanak.

Nemrég több mint 1100 középiskolás és középiskolát frissen végzett fiatal töltötte ki azt az online kérdőívet, amelyben arról kérdeztük őket, milyen tartalmú iskolai drogmegelőzésen vettek részt. Az eredmények kiábrándítóak. A diákok több mint fele vett részt olyan programon, amit rendőr tartott, és csupán kisebbsége olyanon, amit külső szakember. Ráadásul a drogmegelőzési programok nagy része még mindig arra az elavult szemléletre épül, hogy a fiatalokat a drogfogyasztás ártalmait eltúlzó előadásokkal, filmvetítésekkel próbálják meg elrettenteni, és beléjük sulykolják, hogy ez egy büntetendő cselekmény. Ez a módszer a szakirodalom szerint bumeráng-hatással jár. A felmérés szerint a diákok többsége úgy érezte, hogy a drogmegelőzési program eltúlozta a drogok ártalmait, és tízből nyolc tanuló nem mert volna beszélni a saját tapasztalatairól a foglalkozás során.

Az ENSZ idén a június 26-ki drogvilágnapot azzal a szlogennel hirdette meg, hogy hallgassuk meg a fiatalokat. Ezzel is azt üzeni, hogy a bizalmi légkör kialakítása, az interaktív, a tanulók élményeit feldolgozó, a közösség belső normáit megváltoztató programok működőképesek. Úgy tűnik, ez az üzenet nagyon nem jutott el Magyarországra. Az ilyen programok nálunk sajnos ritkák, mint a fehér holló, és főleg az elitiskolákra jellemzők. A legtöbb középiskola azt hiszi, hogy letudja az egész problémát annyival, hogy meghív egy rendőrt előadni a drogozás veszélyeiről, majd ha valamelyik diák mégis füvet szív, akkor ráhívják a rendőrséget. Pedig tévhit, hogy a pedagógusnak feljelentési kötelezettsége van. A rendőrségnek viszont, ha bűncselekmény gyanúját tapasztalja, nincs mérleglési joga, hivatalból büntetőeljárást kell indítania.

Sajnos ennek egyre súlyosabb következményei lehetnek, hiszen a büntetőjogi szabályozást is szigorították. Azok a diákok, akiket a rendőr előállít kábítószer-fogyasztás gyanújával, 2013 óta két éven belül csak egyszer választhatják a 6 hónapos elterelést a büntetőeljárás alternatívájaként. A legújabb büntető eljárásjogi törvény szerint az egy fogyasztási ügyben akár 100 ezer forintot is meghaladó bűnügyi költségeket ráhárítják az eltereltekre és családjukra. Riasztó, hogy az eljárás során a balatonfüredi szülőknek nem engedték meg, hogy a kihallgatáson részt vegyenek. Az iskolából való kirúgás és a büntetőeljárás együtt olyan meghurcolást jelent, ami a gyerekek egész életére kihatással van. És nem azt tanulják meg belőle, hogy drogozni rossz, hanem azt, hogy a rendszer képmutató és igazságtalan. Hiszen miközben azt látják, hogy a közpénzből gazdagodó oligarchák ellen rendre megtagadja az eljárást az ügyészség, őket, a kis halakat a rendszer egy spangli miatt bedarálja.

A szerző a Jogriporter Alapítvány igazgatója.