Van, ahol külön bűncselekmény, ha a bíróság döntését nem tartják be

Dr. Ésik Sándor
2020.01.20. 14:41

A magyar kormány úgy határozott, hogy felfüggeszti bírósági ítélet alapján járó kártérítések kifizetését.

Először tisztázzuk: a magyar kormány nem valami liberális, a cigányokat és bűnözőket (sőt, cigánybűnözőket) a magyarok kárára pénzzel elhalmozó összeesküvés terrorját állítja meg. Nem. Magyarország nemzetközi szerződést írt alá, amelyben vállalt bizonyos dolgokat. Például elvállalta, hogy nem zár be senkit olyan kevés helyre, hogy ott már ne lehessen az ember alapvető biológiai szükségletei szerint létezni.

Ezzel kapcsolatban jó tisztázni pár félreértést.

 

Ad 1. Nem arról van szó, hogy bárki luxuskörülményeket akart a fogvatartottaknak. Egyszerűen arról, hogy ugyanúgy, mint amikor túl sok kutyát zárunk egy kennelbe, a túl kevés helyre összezárt emberek elkezdenek egymással rendkívül agresszívak lenni, és akárcsak a kutyáknál (remélem a borzasztó körülmények között tartott kutyás képeket osztogatók most figyelnek) az agresszivitás a szabadon engedés után is megmarad, hacsak nem foglalkozik velük szakember.

A legalább minimális férőhely biztosítása tehát nem a rab luxusigénye miatt kell, hanem a társadalom (tehát pl. a kedves olvasó) érdeke, hogy a börtönből lehetőleg ne egy kibiztosított, ketyegő időzített bomba jöjjön ki.

Ad 2. A magyar államon nem jacuzzit és szaunát kérnek számon. A régi magyar előírás, amelyet az AB nemzetközi szerződésbe ütközés miatt megsemmisített, férfi elítélt esetében 3 négyzetméter minimális mozgásteret tartott elégségesnek egy elítéltnek. Gondoljunk bele: egy 80x190 centis ágy kb. 1,5 négyzetméter. Vagyis a már nem hatályos szabályozás szerint is kb. arról van szó, hogy az ágy mellett még kb. annyi hely jut, mint az ágy. Ha két emberre vesszük, akkor nagyjából arra jutunk, hogy eszerint 6 négyzetméter elég nekik. Ebben benne van egy mosdó és egy vécé is. A vonatkozó európai szabályok szerint még elfogadható: 9 négyzetméter/2 fogvatartott, 12 négyzetméter/3 fogvatartott, vagy 16 négyzetméter/4 fogvatartott. Vagyis az elvárások alig szigorúbbak a régi magyar szabályoknál, amelyeket nem a magyarok vesztére törő gyíkemberek alkottak.

Ad 3. A probléma nem új. Több mint tíz éve folynak emiatt perek Magyarország ellen eljárások. A Szél v. Magyarország ügy 2006-ban indult. A magyar kormány erre azzal reagált, hogy új Btk-t vezetett be (2012. évi C. tv.) amely a régivel ellentétben sokkal szélesebb körben kötelezi a bírót arra, hogy szabadságvesztést szabjon ki. A szakma (a legvérmesebb védőügyvédtől a legszigorúbb bíróig) egyaránt, minden fórumon szólt: ebből emelkedő börtönpopuláció lesz, nem tud más lenni, mivel a bíróság a törvényt be fogja tartani. Vagyis a magyar kormány és törvényhozás, tudván, hogy így is tele vannak a börtönök, még több ember oda küldését irányozta elő. Ennek lett az eredménye, hogy ma már szinte lehetetlen olyan helyre kerülni (bizonyos kirakatintézmények kivételével) ahol ne lenne a fent írt, egyáltalán nem luxus követelmények alatt az egy főre jutó hely. A börtönépítési projektek állnak.

Ad 4. Nincs szó óriási kártérítésekről. Az egészen sok időt, egészen rossz helyeken töltők esetében beszélhetünk milliókról, inkább azonban százezrekről van szó. A nagy összesített összeg azért van, mert a magyar zárkák nagy része a minimumkövetelményeknek se felel meg.

Hasonló a helyzet a gyöngyöspatai cigányok kártérítésével kapcsolatban is. Magyarországon él sok cigány, kb. félmillió és egymillió közötti létszámban. Ezeknek a cigányoknak egy része a társadalom olyan részéhez tartozik, ahol a bűnözés bizonyos formái (lopások, erőszakos cselekmények, kábítószer, prostitúció) nagyon gyakoriak. Ezt szokás nálunk bizonyos körökben “cigánybűnözésnek” nevezni. Pedig a hasonló körülmények között élők (feketék Amerika gettóiban, európai bevándorlók, afrikai rabszolgák és helyi indiánok leszármazottai a latin-amerikai gettókban és favelákban, írek és olaszok száz éve Amerikában, a legkülönbözőbb bevándorlók Angliában, arabok Franciaországban) mind kb. ugyanezt a típusú bűnözést csinálják.

Erről a problémáról Magyarország jó pár évtizede tud, a mindenkori magyar kormány pedig megelégszik azzal, hogy látszatprojektekbe és díszcigányokba öli a pénzt, és simán eltűri az olyan intézményeket, mint a szegregált iskola, amely a problémát újratermeli. A megoldás nyilván nem a társadalom legaljáról jövő cigánygyerekek és a középosztály gyerekeinek válogatás nélküli összeengedése. De nem is itt kell nekem leírni a megoldást, szerte a világon sok helyen sikeresen kezelik a problémát, a megfelelő szakemberek nálunk is megvannak.

A magyar állam szerződésben vállalta, hogy nem tart fenn szegregált, az etnikai alapú nyomort újratermelő iskolákat. Ehhez képest az ország hemzseg az ilyenektől.

Egyezmények

Az, hogy Magyarország nem egy “shithole” ahogy Trump elnök fogalmazott, azért van, mert Magyarország részese néhány tucat egyezménynek, amelyeket a tehenek levágásától kezdve a vonatok méretén keresztül a börtönviszonyokon át a károsanyag-kibocsátásig szabályoznak dolgokat. Ezek az egyezmények összerakva kiadnak egy kultúrországot. El lehet menni azokba az országokba, amelyek ezen egyezmények közül egynek vagy többnek nem tagjai. El lehet menni csillogó közel-keleti országokba, ahol a nő nem léphet ki az utcára, ha nincs egy fekete lepedővel letakarva. El lehet menni ipari országokba, amelyeket csodálunk, de nyomják a levegőbe a freont és folyóikba a nehézfémeket. El lehet menni országokba, ahol csodafegyvereket gyártanak, hetente újat, de simán lelövik az újságírót, aki rosszat mer mondani az elnökre.

Magyarország a világ kb. 80 százalékából nézve egy nagyon menő hely, ahol nincsenek járványok (az állam betartja a vonatkozó egészségügyi egyezményeket), nem vernek meg a rendőrségen (az állam betartja a vonatkozó rendészeti egyezményeket), nem végeznek ki ha történetesen a saját nememhez vonzódom (az állam betartja a vonatkozó emberi jogi egyezményeket), akármilyen nyelven beszélek, hoznak nekem tolmácsot a bíróságra (az állam betartja a vonatkozó igazságügyi egyezményeket), bármit levehetek a polcról és megehetek (az állam betartja a vonatkozó élelmiszerbiztonsági egyezményeket).

Vagyis az, hogy Magyarország jobb hely mint Fehéroroszország vagy Észak-Korea, netán Afganisztán és Burkina Faso, azért van, mert itt betartják a nemzetközi egyezményeket. Úgy-ahogy, de betartják. Minden olyan döntés, amellyel valamelyik egyezményt nem tartjuk be, ezekhez az országokhoz visz minket közelebb.

Contempt of court

Angolszász országokban külön bűncselekmény az, ha az ember a bíróság döntését nem tartja be. Tehát ha azt mondja nekem a bíróság, hogy mutassam fel a birtokomban levő iratokat és én ezt nem teszem meg, meg fognak büntetni. Eleinte nem nagyon, valami kis pénzbüntetés vagy egyéb ejnye-bejnye lesz a vége, de ismételt vagy súlyos cselekmény esetben simán börtönbe is lehet menni érte.

A magyar igazságszolgáltatás egyik nagy problémája az eljárások elhúzódása, amely miatt már lecserélték az összes eljárási törvényünket, hogy attól majd milyen gyors lesz minden. Pedig az elhúzódások nagyrészt azért vannak, mert a peres felek nem szokták a rájuk vonatkozó határidőket betartani. Elképzelhetetlen az olyan nálunk, hogy ha az ügyész kapott 30 napot, mondjuk az okozott kár mértékét igazoló szakvélemény benyújtására, és nem nyújtják be, akkor kész, a kár 0.- Ft. Vagy bevárjuk azt a szakvéleményt, de aki késlekedett, az ellen eljárás indul. Hasonlóan sci-fi-be illő, ha egy apa vagy anya nem adja át a gyereket ott és akkor kapcsolattartásra, ahol és ahogy a bíróság előírta, már másnap nem tud tiszta erkölcsit kiváltani.

A magyar bíróság sajnos kénytelen volt hozzászokni ahhoz, és ma már maga is részes abban, hogy a bíróságon és a bíróság előtt sincsen fegyelem. Valamit vagy betartanak, vagy nem. Valamit vagy elmondanak frankón vagy nem. Egy magyar bíró szeme se rebben, ha a tárgyalásra luxusautóval érkező, jól szituált ember azt mondja, hogy havi százötvenezer forintból él.

Ezt a kurvulást emeltük most már állami szintre.

A kormány szerint bizonyos, jogszerűen megítélt kártérítéseket nem kell kifizetni. Már várom, hogy megkezdődjön az, hogy bizonyos (például a devizában elszámolt) kölcsönök törlesztését sem kell kifizetni, hogy bizonyos (mert megérdemelte a rohadék) büntetéseket nem kell leülni, bizonyos (mert maradt így is pont elég annak a szemétnek) kártérítéseket nem kell majd kifizetni. Legalábbis majd jó sok állampolgár szerint így lesz.

És szépen elmozdulunk azoknak az országoknak az irányába, ahol egy bajuszos/fejkendős/dagadt/turbános alak a tévében üvöltözve elmondja mi az igazságos és mi a nem. Ennek az útnak a végén egy teherautó áll egy fa alatt, a platón emberek, a nyakukban kötéllel. A teherautó kimegy alóluk, pár percig rúgkapálnak a lábukkal, aztán már csak lógnak. Az ordítozó tömeg két dolgot tudat alatt azért pontosan tud: az egyik, hogy az a kötél bármikor, bárkinek a nyakába kerülhet, elég ha reggel bemondja a nevét a tévé. De ugyanúgy kerülhet annak a nyakába, is, aki bemondta, vagy bemondatta. Emiatt aztán mindenki jól teszi, ha 1) befogja a pofáját és igyekszik senkiben sem bízni, sehol, semmit nem mondani. 2) lepattan valami olyan országba, ahol nem ez van.

Én, jelenleg még egy olyan országban élek, ahol nem ez van. De a kormányhatározat, amely felfüggeszti a bírósági ítéletek végrehajtását, nagy lépés ebbe az irányba.

A szerző ügyvéd, a cikk a Facebookon közölt írásának újraközlése.