Totális tesztelés és széteső kormányzás Szlovákiában
„Azonnal repülj Pozsonyba a szlovákok országos Covid-tesztelése miatt!” – ezekkel a szavakkal bocsáthatta útjára a Downing Streetről Boris Johnson brit miniszterelnök egyik legközelebbi tanácsadóját 2020 októberének végén. A britek a helyszínen tanulmányozták, mivel jár egy ország teljes lakosságának antigénes tesztelése. A britek végül szlovák mintára, november elején Liverpoolban szintén kipróbálták a tömeges tesztelést – aztán nem folytatták. De menjünk csak sorjában!
Szlovákia tavaly október végén a világon elsőként – és eddig egyedüliként – a koronavírus-járvány során letesztelte teljes lakosságát (a gyerekeket és az időseket kivéve). Az ország történetének legnagyobb, Közös felelősség nevű hadműveletét 8 ezer katona bevetésével a hadsereg vezényelte le.
A tesztelés célja az volt, hogy pontos képet kapjanak a lakosság fertőzöttségi állapotáról, felderítsék a rejtett tűzfészkeket, és azonnal kivonhassák a fertőzötteket a rendszerből.
Több millió teszt, több tízmillió euró
Első körben 5,5 millió állampolgárból 3,63 millió személyt teszteltek le, közülük 38 ezer volt vírusfertőzött. A következő hétvégén mindezt megismételték, de már csak az ország felében, 45 járásban – ott, ahol a pozitivitási ráta meghaladta a 0,7 százalékot. A második kör november 7-én és 8-án 2,04 millió tesztelést és 13 500 új vírusfertőzöttet jelentett. Majd ezt követte – ahol a pozitivitási ráta meghaladta az 1 százalékot – a harmadik kör november 21–22-én, az ország 458 városában és községében.
Az első három forduló a hadsereg számára 30 millió euróba került, amihez jöttek még az önkormányzati (segítők, adminisztratív személyzet) és belügyi (rendőrök) kiadások.
Az első, országos kör tokkal-vonóval együtt mintegy 100 millió euróba került, amit Igor Matovič kormányfő eredményét tekintve komoly járványügyi sikerként könyvelt el.
Leginkább azért, mert egyik napról a másikra emberek tízezreit tudták kiszűrni a rendszerből és küldhettek karanténba. Elmondása szerint ez 10 nap haladékot jelentett a járvány kezelése szempontjából. Tehermentesítették ezzel a kórházakat, melyek így kicsit fellélegezhetnek. Szlovákia az első két fordulóban több mint 50 ezer fertőzöttet derített fel és küldhetett karanténba.
Az idő haladtával azonban két komoly probléma is felmerült. Az egyik politikai jellegű, a másik a lakosság fegyelmezetlensége.
Az első megértéséhez egy kis adalék: Szlovákiában nincs még egy éve, hogy új koalíciós kormány alakult. Az újságíró-gyilkosságba, komoly korrupciós ügyekbe és maffiakapcsolatokba keveredett Fico-kormányt alkotmányos többséggel rendelkező kabinet váltotta.
A járványügy kezelése a négypárti koalícióból leginkább két pártot érint. Az egyik a kormányfőt, egészségügyi- és pénzügyminisztert is adó OĽaNO. A másik a Sme rodina, amely a szociális tárcát irányítja. A harmadik párt, a Za ľudí túl kicsi ahhoz, hogy érdemben befolyásoljon bármit is, a negyedik, a jobboldali liberális SaS ellenben egyre komolyabb problémát jelent.
Politikai érdekellentétek
Míg az OĽaNO és a Sme rodina érdeke a sikeres járványkezelés, a gazdasági minisztert is adó SaS hatáskörileg az üzletek, éttermek, kávézók, boltok stb. nyitvatartását felügyeli. Lényegében mindazt, ahol a szigorú járványügyi intézkedéseket anyagilag is megérzik.
Ehhez társul a pártelnök és egyben gazdasági miniszter, Richard Sulík populizmusa, aki rájött, hogy politikai hasznot húzhat a járványból. Politikai felelősségvállalás nélkül így előbb elkezdte fúrni az országos teszteléseket, majd az azokon való lakossági részvétel ellen hangolt, miközben folyamatosan az intézkedések könnyítését sürgette. Mindez természetesen tetszett a népnek, így nem meglepő, hogy meglódult a párt népszerűsége. Sulík ettől vérszemet kapva elszabotálta a hatáskörébe tartozó új antigénteszt-beszerzést, amivel decemberben, karácsony előtt meghiúsította az újabb országos tesztelést.
Ehhez jött az ellenzék vádja, hogy a teszteken a kormányfő köre nyerészkedik. Az ellenzéket nem érdekelte az sem, hogy Szlovákia az elérhető információk alapján a világon a legolcsóbban, 4,35 euró/darab áron jutott hozzá az SD Biosensor nevű dél-koreai gyártó csúcsminőségű antigéntesztjeihez. Ez olcsóbb, mint amennyiért például Ausztria vásárolt ugyanezekből, vagy amennyit más országok fizetnek jóval nagyobb mennyiségért.
Korlátozásellenes hangulat és széteső kormányzás
Az ellenzék és az SaS folyamatos hangulatkeltésének köszönhetően – melyhez a kormányzat amatőr kommunikációs és szervezési hibái is hozzájárultak – év végére az embereknek elegük lett a járványkezelésből.
Megingott a bizalom Igor Matovič válságmenedzseri képességeiben,
amihez az ellenérdekelt sajtó is nagyban hozzájárult (tekintve, hogy favoritjuk, a Progresszív Szlovákia nevű párt elbukott a választásokon).
A megfáradt, elkedvetlenedett Matovič karácsony folyamán el is eresztette a gyeplőt, aminek következményeit a mai napig érzi az ország. Szlovákia például túl későn zárta le határait a koronavírus brit mutációjának megjelenésekor. Amikor ezt végre megtették, a tömegével a Brit-szigeteken dolgozó kelet-szlovákiai vendégmunkások már rég behurcolták a mutálódott vírust. Ez azóta annyira elterjedt az országban, hogy
a napokban végzett szűrővizsgálatok a minták 70 százalékában már a kínai variánsnál jóval erőszakosabb, fertőzőbb brit mutációt mutatták ki.
Emiatt sem képes már kellő hatásfokot elérni az országos tesztelés. Míg ugyanis az egyik koalíciós partner az előre hozott választásokat sem zárja ki, a demoralizált, a magyarországinál egyébként jóval szigorúbb korlátozások (például a bevásárlóközpontok, fodrászatok sem lehetnek nyitva) miatt feszült lakosság ott kerüli ki az intézkedéseket, ahol csak tudja.
Sorozatosan sértik meg a járványügyi szabályokat: csoportos házibulikat tartanak a járvány miatt olcsó Airbnb-s lakásokban, mi több, nem tartják be a fertőzés miatti karantént sem (Szlovákiában aki vírusfertőzött, karantén alatt is mehet élelmiszerüzletbe). Mivel az államnak nincs kapacitása az intézkedések betartásának felügyeletére, mindez súlyos következményekkel jár.
Kétszer annyi súlyos fertőzött, mint Magyarországon
Míg novemberben az országos tesztelések következtében Szlovákia büszkén hirdette, hogy európai első a járványkezelésben (az egy lakosra számított fertőzöttek száma alapján), addig mára a végkimerülés határán teljesít az egészségügy, valamint kormányzatilag is meggyengült, kapkodó, az utolsó pillanatban hozott, sokszor ellentmondásos járványügyi intézkedések a jellemzőek.
A feleakkora népességű Szlovákiában hozzávetőlegesen ugyanannyi beteg fekszik kórházban, mint Magyarországon
– és többen vannak lélegeztetőgépen. Februárban nem egy olyan nap volt, amikor Szlovákiában több áldozata volt a járványnak, mint Magyarországon.
A megoldást Szlovákiában csakúgy, mint a világ minden országában, a vakcina jelentheti. E téren egyébként egyelőre – kínai és orosz vakcina nélkül is – tartja a tempót Magyarországgal (február 7-i adatok szerint száz lakosra számítva Magyarország 4,11, Szlovákia 3,86 főnél tartott, ami mindkét esetben EU-átlag feletti). Kérdéses azonban, hogy az átoltottság elérésekor lesz-e még kormánya az országnak.
A szerző a Körkép.sk, felvidéki magyar hírportál főszerkesztője
(Borítókép: Koronavírusteszt Kassán 2021. január 22-én. Fotó: Zuzana Gogova / Getty Images)