A digitális oktatás akár jól is működhetne

2021. március 13-at írunk, napra pontosan egy évvel vagyunk az után, hogy az ország átállt a digitális oktatási munkarendre, melyet azért tehettünk meg zökkenőmentesen, mert az elmúlt években létrejött Nemzeti Digitális Oktatási Platform az oktatási folyamat valamennyi elemét sikeresen digitalizálta.

Az oktatás digitalizációja a 2000-es évek elején az egyetemek, középiskolák és általános iskolák informatikai infrastruktúrájának fejlesztésével, illetve korszerű számítógépek országszintű beszerzésével kezdődött, ezt követően gyakorlatilag azonnal a tanári szakma informatikai továbbképzésével folytatódott. Ez idő tájt jelentek meg minden iskolában a tanáriban is a korszerű számítógépek, és minden tanárnak kötelező továbbképzésen kellett átesni, először informatikai alapszoftverek használatával kapcsolatban, később pedig a számítógépekhez perifériaként kapcsolt interaktív tábla használatát sajátíthatták el az oktatók. Ekkor vezették be a Nemzeti Tanári Kreditrendszert is a tanárok részére, amely minden egyes kötelező vagy önkéntes továbbképzésre pluszkrediteket és ezáltal magasabb fizetési kategóriát tett és tesz lehetővé azóta is a tanárok számára, miközben a háttérben valami olyasmi készült, ami alapjaiban változtatta meg az oktatásról szóló nézeteinket.

Az internet megjelenésével ugyanis már ekkor létrejött a Nemzeti Digitális Oktatási Platform víziója, amely olyan egységes, teljes lifelong-learning szemléletben készült oktatási ökoszisztéma képét vetítette előre, ami gyakorlatilag a bölcsődétől a nyugdíjas évekig elkíséri az embereket. A kezdetben szárnypróbálgatásként indult Neptun, eNAPLÓ, eKRÉTA és a hozzájuk kapcsolódó alternatív virtuális tanulási környezetet kínáló – pl. Moodle – rendszerek tapasztalatait összegyűjtve ugyanis a döntéshozók hamar rájöttek, hogy nincs értelme egymástól különálló rendszerekre tízmilliárdokat költeni úgy, hogy ezek a rendszerek és az általuk tárolt adatok ráadásul sokszor nem is az állam, hanem privát cégek kezében vannak. Sokkal inkább érdemes egy olyan egységes rendszert megalkotni, mely a hajdani OEP-es egészségügyi múltunkhoz hasonlóan valamennyi oktatási, továbbképzési és munkavállalói eredményünket egy felületen teszi elérhetővé.

A Nemzeti Digitális Oktatási Platform

A Nemzeti Digitális Oktatási Platformba az első közösségbe kerüléskor kell regisztrálni, jellemzően a bölcsődei vagy az óvodai beiratkozáskor teszi meg ezt a szülő. Ebbe van bekötve a közétkeztetés, annak rendelése, mely mint egy előfizetés működik: az iskolában töltött napok után vonja le a gyermek étkeztetési díját, az iskolai büfékben fogyasztott tételekkel együtt. Itt vannak hozzárendelve a gyerekhez a nevelők, óvónők, illetve az is látszik, hogy épp kikkel van vagy tanul egy csoportban és miket, a hiányzásokkal és az orvosi igazolásokkal együtt. A rendszerhez van orvosi jogosultsága minden bölcsődei és háziorvosnak is, itt vezetik a gyerek tüneteit és adnak digitális igazolásokat is a betegségek után, mely igazolásokat természetesen azonnal lát a gyermekoktatási intézményben minden jogosult.  A regisztrációt követően az egyes intézményi hozzárendelés után rengeteg digitális tartalom – videók, multimédiás, html5-ös interaktív, érintőképernyővel remekül használható játékos tananyagok állnak rendelkezésre, amelyek jellemzően mobiltelefonra, illetve táblagépre vannak optimalizálva, maximalizálva az ezekkel eltölthető időt minden korosztály számára. Az egyes digitális tananyagokkal eltöltött időt természetesen a rendszer méri, és ez alapján pluszpontokat ad az iskolai diákoknak, melyek hozzáadódnak a megszerzett jegyek összpontszámához, így minden egyes jó felelet vagy dolgozat mellett a tanulók az online tanulással eltöltött idővel is versenyeznek egymással a megszerezhető kreditekért. A házi feladatok is jellemzően az online alkalmazásokon keresztül oldhatók meg, és automatikusan pontozódnak. Ez a rendszer egyébként azért is remek, mert majd az általános iskolai, középiskolai és egyetemi felvételinél is ezek alapján a pontok alapján húzzák meg a felvételi ponthatárokat, és ily módon belelátnak a teljes tanulmányi előzményeinkbe az egyes intézmények.

Nemzeti Digitális Tananyagtár

A rendszerben lévő digitális tananyagok fejlesztését illetően az elmúlt évtizedben soha nem látott összefogással, 2020-ban létrejött a Nemzeti Digitális Oktatási Munkacsoport. A csoportban az országból a legjobb szakértők – óvónők, idősebb, tapasztalt tanárok, fiatal tanárok, médiaszakértők, web- és mobilfejlesztők, UX-szakértők, pszichológusok – ültek össze annak érdekében, hogy ezeket a tananyagokat a bölcsitől az egyetemig megalkossák és leprogramozzák, így a tananyagfejlesztésre szánt több tízmilliárd forintnyi EU-s forrásból egyfajta tudásmentés is létrejött. 

A Nemzeti Digitális Oktatási Platformon a digitális tananyagok mellett a tanárokkal számítógépes és mobilos videókonferenciára is van lehetőség, illetve az egyes tananyagok mellett a fiatalabb generációk számára játékos, az idősebbek számára kevésbé játékos online számonkérések is rendelkezésre állnak a rendszerben, természetesen pluszpontokért. Ezek webkamerával és az szűkített időintervallumban történnek, szóban és írásban egyaránt. A platform mobilos alkalmazásának telepítésekor kell adni jogosultságot a telefonunk egyes funkcióihoz – GPS, kamera, fotók – is, melyet követően – lévén a rendszer tudja, hogy éppen milyen szakon tanulunk, vagy milyen érdeklődési körökkel rendelkezünk – néha a telefonunk fel-feldob hasznos információkat a közelben lévő épületekről, vagy olyan dolgokról, mint például az általunk fotózott tárgyakhoz kapcsolódó információk, vagy éppen az aktuális fotózáshoz kapcsolódó optikai ismeretek. A nyelvtanulók számára ezek a pluszinformációk megjelennek az általuk tanult nyelveken is, illetve a mobilos alkalmazást össze is lehet kötni az otthoni set-top boxszal és tévével is, ennek köszönhetően felismeri azt is, hogy éppen milyen filmet, sorozatokat, videót nézünk, és az abban megjelenő tartalmakhoz kapcsolódóan tud addicionális edukációs tartalmakat adni. Pluszinformációkat a színészről, az általa mondott versről, a helyszínről, ahol játszódik a jelenet, vagy éppen lefordítja a hallott mondatot az általunk tanult nyelvre. Ezek a funkciók természetesen egyenként kikapcsolhatók és testreszabhatók az egyes eszközökön.

Megállapodás a Google-lel, a Facebookkal és a mobilszolgáltatókkal

Köszönhetően annak, hogy a kormány hosszas csatározást követően megállapodást kötött a Facebookkal, a Google-lel és a TikTokkal, az amerikai központú big-tech cégek belementek abba, hogy a médiatartalmak megosztása utáni adókötelezettség elengedéséért cserébe hajlandók valamennyi mobilos és webes alkalmazásukban is megjelenő tartalmat az egyes eszközökön tárolt Nemzeti Digitális Oktatási Platform regisztrációs adatai alapján automatikusan korra szűrni, és aszerint differenciálni a gyermekeknek megjelenő keresési találatokat, site-okat és videókat. Mindezek mellett a Facebook és a Google vállalta, hogy az oktatási tartalmakat ingyenesen reklámozza a felületein, illetve a gyerekek által használt éppen aktuális tananyagokhoz kapcsolódóan próbálja hozni a keresési találatait.

Természetesen a teljes eszközellátottság és elérés reményében a kormány stratégiai megállapodásokat kötött a mobilszolgáltatókkal is, melynek értelmében azok ingyenes mobilinternetet biztosítanak a diákoknak, és a 0%-os kamatozású diákhitelért eszközök is vásárolhatók ezeknél a cégeknél. 

Az alkalmazásban tárolt személyes és tevékenységi adatok természetesen a Magyar Nemzeti Blokkláncban vannak tárolva és hitelesítve. Ez már csak azért is jó, mert a hálózat működtetéséhez szükséges számítógépek, node-ok megtalálhatók valamennyi egyetemen és nagy cégnél, melyek az adatok hitelességét hivatottak egyenként is szavatolni, mindenféle külső manipuláció lehetősége nélkül. 

A munka világába továbbvihető kreditek

A Nemzeti Digitális Oktatási Platform további előnye, hogy az oktatási rendszert elhagyva a teljes oktatási életút alatt megszerzett kreditek egyrészt lekérdezhetők a leendő munkaadók által, másrészt tovább is vihetők egyfajta kriptoalapú cafeteriavalutaként a munkaadókhoz. Miután minden cégnek van már saját kriptovalutája, amiben ily módon számolja és nyilvántartja a nála dolgozók „piros pontjait”, ezért az egyetem és a cég között a pontokat egy BÉT CryptoTőzsdén lehet leváltani, és például a Corvinus elhagyását követően EYCoinra cserélni a megszerzett krediteket, az éppen aktuális árfolyamon. Az EYCoin aztán bármilyen más cég – például TescoCoin, AldiCoin stb. – kriptovalutájára leváltható ugyanezen a tőzsdén, melyekért a coint tulajdonló cégeknél kedvezményeket vásárolhatnak az emberek. Tehát aki jól tanul és jól dolgozik Magyarországon, az olcsóbban vásárol. 

A magánszemélyeknek alapvetően két kreditértékük van: egyik a valaha megszerzett összes kreditet mutatja, a másik pedig kvázi egy pénztárcaegyenleg, melyből az iskolákban pótvizsgákra, illetve a munkavállalóknál kedvezményekre költhetnek. A munkavállalók között is áramolnak alapvetően a kreditek: sok helyen ebben adják már jó ideje egymásnak a borravalót, a valaha megszerzett összes kreditszám alapján pedig sok helyen kedvezőbb feltételeket, például olcsóbb hiteleket is kaphatnak a magánfelhasználók. 

A szerző informatikus közgazdász, mérnök-tanár

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép: O nline kapott feladatokat oldanak meg a tanulók Nagykőrösön, 2021. március 8-án.  Fotó: Ujvári Sándor / MTI)