Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEMAz elmúlt évtized kormányváltást akaró politikai elitjének az egyik reménysége, míg a Fidesz-kormány legfőbb rémálma az úgynevezett kiábrándult Fideszesekből álló csoport mozgósítása és becsatornázása az ellenzéki szavazótáborba. De kik ezek az emberek, mennyien vannak valójában és politikailag hol helyezkednek el? Úgy gondolom, a kiábrándult fideszesekre való fókuszálás nem csak elhibázott stratégia, de magának a magyar társadalomnak a meg nem értése is egyben.
miről szól a 2022-es választás?
A kormányváltás, (ami természetesen minden ellenzékinek célja) sok mindenen múlhat: a megfelelő számú aktivista összegyűjtésén és mozgósításán, a Fidesz által létrehozott jogi, politikai és médiaviszonyokon, a kormány- és az ellenzéki oldalhoz egyaránt tartozó botrányok számán és súlyosságán, végső soron azonban mégis két dolgon múlhat: a jó programon és a jó kommunikáción. Rendelkezni kell politikai vízióval, társadalmi érzékenységgel, a korrupcióval szembeni zéró toleranciával, egy széles körben elismert szakértői gárdával, és úgy egyébként következetességgel – egyszóval mindennel, ami egy hosszú távon megvalósítható, jól kitalált politikai programhoz szükséges. Nos, ezzel eddig minden rendszerváltás utáni kormányunk adós maradt.
A politikai kommunikáció, ami kultúrharcba és soha nem látott polarizáltságba taszította az országot, a Fidesz legfőbb erőssége, hiszen nemcsak hatalomhoz, hanem annak megtartásához is hozzásegítette a pártot. Az ellenzék e téren csúfosan szerepelt, de talán most, a NER pajzsán képződött repedések tágításával képes lesz felzárkózni. Végül, de nem utolsósorban, ez az a területe a politikának, ami teljességgel ellehetetlenítette a programok mentén való politizálást Magyarországon.
a posztmodern kor sajátos jellemzője, hogy a forma oltárán feláldozzuk a tartalmat. A termék eggyé válik a csomagolásával, a kimondott szó eggyé válik a hozzá tartozó stílussal.
A politika sem kivétel ez alól: az elmúlt évtized arról szólt, hogyan lehet minél hangzatosabb üzenetekkel tematizálni a közéletet, minél fejlettebb technikákkal karaktergyilkosságot és lejáratókampányt indítani, minél hatásosabb eszközökkel kompromittáló információt gyűjteni a politikai ellenfelekről, és ezeket az információkat minél szélesebb körben kommunikálni a médián keresztül. E kultúrharc nemcsak a politikai víziók, de a velük együtt képviselt nagy eszmék eltűnését is eredményezte. Orbán Viktor annyiszor változtatott világnézetet, annyiszor bújt újabb és újabb köpenybe, hogy már képtelenek vagyunk neki hinni. De nem ugyanez a legfőbb kritikája is a hat pártból összeállt ellenzéknek is? Persze felesleges áltatni magunkat: a politika, mióta csak létezik, részben mindig erről szólt. Az, hogy ezek a folyamatok felerősödtek, részben a jelenlévő világfolyamatoknak is köszönhető – ezekre a folyamatokra viszont gátlástalanul felült a Fidesz és egy olyan kommunikációs háborúba taszította az országot, amelyre Márki-Zay Péter nem helyes, de racionális választ adott: felismerte, hogy ennek a háborúnak csak akkor lehet egyszer vége, ha most felveszi a kesztyűt és maga is a kormánypárt eszközrendszeréhez folyamodik. Sokan azt vizionálják, hogy a polgárháborút éppen a kormányváltás fogja kirobbantani. Ez azonban egy hibás narratíva: a polgárháború már réges-rég tart, s csak akkor érhet véget, ha a magyar demokrácia legfontosabb tulajdonságát újra magára ölti: a parlamentáris pluralizmust.
A legizgalmasabb talán az, hogy ezt a kérdést hogyan közelíti meg a mostanra kétoldalúvá szűkülő politikai mezőny. - A Fidesz minden erőforrását arra használja fel, hogy mutassa: ennél az O1G koalíciónál kompetensebb. Az ellenzék pedig ennek ellentmondva minden fórumon azt kommunikálja, hogy a Fidesz kormányzása milyen szörnyű társadalmi gazdasági és kulturális károkat okozott. Csakhogy egy olyan politikai szférában, ahol a programok nagyon kevés jelentőséggel bírnak, vagy egyáltalán nincs jelentőségük, nem érdemes az ellenzéknek azzal kampányolnia, hogy kompetensebbek, mint a kormánypárt. Helyette azt lenne érdemes hangsúlyozniuk, amiben valóban különbek a Fidesznél: kiegyensúlyozottabb a „médiájuk”, hogy többre becsülik a demokráciát, és hogy nem kitüntetik, hanem kinézik maguk közül a korrupt politikusokat. Azt, hogy a kormánypárttal ellentétben számukra azért léteznek olyan ügyek, amikben valóban hisznek: A DK az európai integrációban, az LMP egy környezettudatosabb energetikai politikában, a Jobbik pedig a munkavállalók képviseletében. A probléma azzal van, hogy amikor véletlenül szóba hozza ezeket egy ellenzéki politikus, nem arról beszél, hogy ők hogyan képzelik el ezeknek az ügyeknek a képviseletét, még csak nem is azt, hogy miért rossz az, amit a kormány képvisel: pusztán azt, hogy rossz. A választók jelentős részének azonban nem diagnózisra, hanem arra van szüksége, hogy valós alternatívát kínáljanak neki a jelenlegi intézkedésekkel szemben.
Ez a választás nem a kiábrándult Fideszesekről szól. Egy részük ugyanis még mindig a Fideszre szavaz, és sosem fog kiábrándulni teljesen. A másik részük átállításán pedig felesleges munkálkodni: már átálltak. Ők ugyanis a tisztességben és a konzervativizmusban hisznek, amikor pedig kurvázó fideszes polgármestert és ereszcsatornán kúszó EP-képviselőt látnak köreikben, automatikusan kiábrándulnak a Fidesz identitáshazugságából. De mi van azokkal a tömegekkel, akiket még meg lehet győzni arról, hogy az ellenzék valóban tisztességesebb a Fidesznél? Ők nem a Fideszből ábrándultak ki, hanem a magyar politikából – ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne politikai véleményük. Nagyon is van.
Akármi is a véleményünk az ellenzékről, azt el kell ismerni, hogy végül visszaléptették a jelöltségtől Farkas Péter Barnabást Ózdon és elérték, hogy Tóth Csaba is visszalépjen Zuglóban. Baranyi Krisztina a IX. kerületben, Soproni Tamás Terézvárosban évek óta keményen küzd az ellenzéki korrupció ellen. Amíg a kormánypárti média karaktergyilkosságokkal és polgárháborús uszítással volt elfoglalva, addig ellenzéki médiumok lepleztek le olyan MSZP-hez is köthető ügyeket, mint például a több kerületben jelen lévő parkolási maffia. Márki-Zay Péter éppen abba az Európai Néppártba tart, amelyikből Orbán Viktor azért lépett ki, hogy szélsőjobboldali frakciót alakítson olyan figurákkal, akiket Európában rajta kívül mindenki vállalhatatlannak tart.
Noha világos, hogy ez az ellenzék már nem Kóka Jánosokból és Hagyó Miklósokból áll, és nem is Toroczkai László vagy Novák Előd-féle politikusokból, a választás előtt mégis lehetetlen annak a bizonyítása, hogy az ellenzék kormányzóképesebb, mint a Fidesz. A fentebb említettek azonban jól kiaknázható lehetőséget kínálnak arra, hogy bizonyítsák: a megfáradt mantrákkal szemben az ellenzék tisztesség terén igenis különb, mint a kormánypárt.
A kormánypárt feladata az, hogy azokkal, akikkel eddig elhitették, továbbra is elhitessék, hogy ők a kisebbik rossz – mert tudják, hogy új embereket már nemigen fognak tudni megszólítani. Az ellenzék feladata ezzel szemben az, hogy elemelkedjen ettől a dichotómiától, és saját erősségeire, illetve saját fejlődéstörténetére reflektáljon. Érdemes rámutatniuk arra is, hogy nincs az a rossz, ami többet ártana egy demokráciának, mint egy leválthatatlan kormány.
Az ellenzéki oldal azzal szalasztotta el a legnagyobb esélyét, hogy nem alakított árnyékkormányt. Egy árnyékkormány ugyanis a narratívát, ami arról szól, mi az, amit a Fidesz csinál, de ők nem csinál(ná)nak, arra cserélhette volna, hogy mi az, amit a kormánypárt nem csinál, ők viszont igen.
Bármi is lesz a választás eredménye, az európai félperiférián igen csekély eredmény érhető el, főleg rövid idő alatt. Egy rendszerváltozás mégis hatalmas lépést jelenthet új politikusgenerációk és új választói attitűdök kialakulásában, az elvándorlás megállításában és a kultúrharc felszámolásában.
A szerző szociológus.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.
(Borítókép: Orbán Viktor 2021. október 23-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEM