Vona Gábor: NER-csillagok háborúja

Az orbánológusok szerint a kormányfő egyik kedvenc hatalmi trükkje az ősrégi „oszd meg és uralkodj!” elvre épül. Ennek alapján szereti a különféle feladatokat megversenyeztetni, egy-egy területtel kapcsolatban két vagy akár több aspiránst is belökni a ringbe. Ennek többszörös haszna van, egyrészt ő lesz az örökös döntőbíró, aki ezáltal kontrollálni tudja a folyamatokat, másrészt soha senki nem tud túlságosan megerősödni, végül a gyengéket és az alkalmatlanokat kiszelektálja a rendszer. Akik túlélik, azok erősek, ravaszok, nagy munkabírásuk van, és ami mindezeknél is fontosabb: lojálisak. A Fidesz tehát olyan, mint egy nagy evolúciós laboratórium, ahol a politikusok célja az életben maradás, a szelekciós mechanizmusokért és a jutalmazásért felelős mindenható pedig maga Orbán Viktor. 

Az új kormányról nagyon sok elemzés született már, amelyekből megtudhattuk, hogy egy alapvetően gazdasági menedzsmentre tervezett kabinetről van szó. Sokat hallottunk Lázár János és Navracsics Tibor visszatéréséről, de arról még alig, hogy ez a potenciális konfliktusok kormánya is. Akárhová nézünk, egy-egy már meglévő vagy bármikor robbanni képes személyi ellentétre lelhetünk. Az első gondolatunk akár az is lehetne, hogy Orbán talán túl bátran és meggondolatlanul válogatta össze ötödik kormányát. Ilyen súlyos nemzetközi helyzetben egy esetleges kormányválság nagyon fájó tud lenni. Tekintve az ellenzék terminális állapotát, valamint a fentebb írtakat, mégis az gyanítható, hogy a kormányfő tudatosan vállalta ezt a kockázatot. Erős és cselekvőképes emberekre van szüksége, akikre komoly feladatokat lehet bízni, de egyúttal ki is kell oltaniuk egymást. Senki sem erősödhet túl nagyra, és erre a legjobb biztosíték, ha többen vannak és egymáson taposnak. Érdemes ezért megvizsgálni a kormány öt legveszélyesebb személyi konfliktusát.

1. A trónok harca – Rogán Antal és Lázár János

Ez talán a legismertebb ellentét. Már 2010 után is lehetett érezni a jeleit, de igazán ’14 után mérgesedett szappanoperává, hogy aztán ’18-ban Rogán Antal győzelmével (?) és Lázár János vásárhelyi önkéntes (?) száműzetésével kerüljön átmeneti nyugvópontra. Most az új ciklusban mindketten kifutottak a pályára. Nem nagy kockázat kijelenteni, hogy nincs olyan ember a Kárpát-medencében és azon túl, aki azt gondolná, kibékülhettek. Egy őszinte Rogán-Lázár-szövetség teljesen valószerűtlen, persze pusztító háborút sem érdemes várni.

Az immáron szolgálati eszközökkel is felvértezett Rogán túlságosan erős lett ahhoz, hogy Lázár csak úgy nekiugorjon. Rogán viszont kizárólag a miniszterelnök védőkerítése mögött van biztonságban, így neki sem érdeke a Lázár elleni kirohanás. Ami talán a legvalószínűbb, hogy a két fél proxyháborút fog vívni egyelőre még nem megjósolható frontvonalakon, tovább építik a saját hálózatukat a kabineten belül, és várnak, várnak, várnak a megfelelő alkalomra…

2. A mérgezett triád – Varga Mihály, Matolcsy György és Nagy Márton

Talán a legérdekesebb konfliktus körvonalazódik ebben a háromszögben. Az Index is számtalanszor írt az elmúlt években, különösen a pandémia alatt elmérgesedett Matolcsy–Varga-konfliktusról, amelyet talán a vizionárius MNB-elnök és a pragmatikus pénzügyminiszter ellentéteként volt szokás ábrázolni, de ennél talán többről van szó. A karakterek különbözősége tagadhatatlan, de nem csupán a kémia nem működött közöttük, hanem az egyre több és komolyabb gazdaságpolitikai véleménykülönbség, valamint a „ki irányítja igazából a magyar gazdaságot” és „ki a kormányfő kedvence” verseny is éket vert közéjük. Ebben a rivalizálásban úgy tűnt, egyre inkább Matolcsy szorul háttérbe, aki 2020-ban bűnbakként vált meg alelnökétől, Nagy Mártontól, amit utóbbi elég rosszul élt meg.

Nos, most részben fordult a kocka, hiszen Nagy Márton is miniszer lett. Az eddig duális konfliktus így triádikussá vált. Van három szereplő, és egyik sem szereti a másik kettőt. Varga nem szíveli Matolcsyt, erről beszéltünk. De nem szereti Nagy Mártont sem, hiszen annak idején az MNB-csaták egy részét épp ellene vívta, most meg az ő korábbi miniszeri kompetenciáiból hasít ki egy jókora darabot. Matolcsy szintén nem kedveli Vargát, de Nagy Mártont sem, akitől két éve egyáltalán nem szépen vált el. A fent leírtakból értelemszerűen következik, hogy Nagy sem rajong a másik kettőért. Csak remélni tudjuk, hogy a ránk váró nehéz fiskális és monetáris helyzetben ez az „antiszerelmi háromszög” nem fogja negatívan befolyásolni a folyamatokat.

3. Keresd a nőt! – Novák Katalin és Varga Judit

Nemrég a közösségi médiában egy hiperrózsaszín álomképet láthattunk, amelyen a NER két amazonja úgy mosolyog egymás mellett, mint még soha. A mosoly őszinteségével kapcsolatban azért lehetnek kétségeink. Orbán hosszú évek óta kereste a Fidesz női arcát, de valahogy soha nem sikerült számára is megnyugtató módon megtalálnia. Úgy tűnik, az elmúlt években kettőt is talált. Egyes pletykák szerint mind a két hölgy kinőheti magát Orbán utódjává, de ez még olyan távoli kérdésnek tűnik a jelenlegi helyzetben, hogy ne is menjünk tovább ezen a nyomon. Ami biztos, hogy

A következő évek harcai ugyanis ott várnak a NER-re, nem a belpolitikában, ott viszont nagyon is. A Nyugaton hímsoviniszta és oroszbarát skatulyába került kormány nyilván igyekszik majd női arcokkal lágyítani a képet. Azt hiszem azonban, ez inkább csak Novák Katalin feladata lesz, aki az elmúlt hetekben annyiszor viselt kék-sárga szettet, mint eddigi életében soha. Varga Judit karakteréből és szerepéből kifolyólag minden bizonnyal megmarad héjának. Az Orbán–Szijjártó–Varga-hármas lesz az uniós nehéztüzérség, a Novák–Navracsics–Csák-hármas pedig a békedelegáció. Ez pedig azt jelenti, hogy Novák Katalin és Varga Judit egy területen, de eltérő szerepkörben fog megjelenni. Hogy ez a differencia inkább az együttműködést vagy a versengést erősíti-e, a következő években derül ki.

4. A jedik visszatérnek – Lázár János és Navracsics Tibor

A két nagy visszatérővel egy közöttük régóta meglévő konfliktus is visszatért a magyar közéletbe. Annyira ugyan nem volt látványos, mint a Rogán–Lázár-párharc, de 2010 után Lázár János és Navracsics Tibor versengése az előbbi sikerével és az utóbbi fokozatos vissza- és kiszorulásával ért véget. Az akkori rivalizálás tétje az volt, ki lesz, aki Orbán Viktor politikai szárnyalásai mögött valójában kormányozni fog, ki lesz a szürke eminenciás. Erre kezdetben a kitűnő nyugati megítélésnek örvendő Navracsics tűnt alkalmasabbnak, de a sorozatos brüsszeli szabadságharcok miatt megváltozott légkörben elfogyott körülötte a bizalmi levegő, és végül Lázár lett a NER „főtitkára”. Kettejük konfliktusa valószínűleg nem ezért a pozícióért újulhat ki, hiszen azt most Gulyás Gergely viszi megingathatatlanul, viszont a fejlesztési források tekintetében komoly kompetenciazavar alakulhat ki közöttük. Mivel Orbán egyikükben sem bízhat meg teljesen, arra meg nincs sok esély, hogy összefognának egy közös erővonal kialakítására, talán nem véletlen, hogy a kormányfő közös kormányzati halmazokat kreált a számukra, ahol egymást tartják majd baráti tűz és kontroll alatt.

5. Survivor – Rogán Antal és Pintér Sándor

Az eddigi konfliktusok jobbára régi ellentétek új köntösben. A Rogán Antal és Pintér Sándor közötti viszont vadonatúj. Az eddigi Orbán-kormányokban 1998 óta volt egy biztos és erős pont: Pintér Sándor, akitől még a Fideszben is tartanak. Híre – vagy hírhedtsége – egyfajta önbeteljesítő jóslatként funkcionál. Nem is kell tennie semmi különöset, elég csak fenntartani ezt a félelmetes ködöt maga körül. Talán az április 3-i győzelem megdöbbentő mértéke vagy már egy korábbi döntés, nem tudni, de valami oda vezetett, hogy Pintér Sándor érinthetetlensége mintha megszűnt volna. Sokan csodálkoztak, miért bízza az oktatás és az egészségügy válságövezeteit is a belügyminiszterre Orbán, és ebből azt a következtetést vonták le, hogy a belügyminiszter tovább erősödött, de szerintem épp ellenkezőleg.

nem beszélve arról, hogy az ő rendészeti mentalitása és a két szektor érzékenysége futószalagon szállítja majd a konfliktusokat. Ha Orbán Viktor esetleg le akarná váltani Pintér Sándort, arra a következő években az oktatás és az egészségügy helyzete számtalan indokot teremt. A két terület tehát nem ajándék volt, hanem selyemzsinór. És ebben a helyzetben csak fokozza a feszültséget, hogy a belügyi működés egyik alapeleme, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felügyelete átkerült Rogán Antal alá. Hogy valami fontos és rendkívüli történt, az is bizonyítja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda külön közleményt tartott szükségesnek kiadni az átszervezésről, meglehetősen gyenge érveléssel. Pintér Sándornak bizonyára megvannak a formális és informális eszközei, hogy reagáljon erre a helyzetre, ha akar, és talán a szolgálati állomány tagjai sem repesnek az örömtől, hogy új irányítás alá kerülnek, de egy biztos: a Rogán–Pintér-meccs lehet a legnagyobb ütközet a kormányban. És ha igazán kitör, mindkét oldalon sok lesz az áldozat.

A szerző a Második Reformkor Alapítvány vezetője.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. 

(Borítókép: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter [b] és Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)