Jól teljesítettek a gyógyfürdők, kivéve a budapestiek

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) közzétette a 2022-es év pénzügyi beszámolóját és üzleti jelentését. A számokból kitűnik, hogy a cég árbevétele 2022-ben 16,2 milliárd forint volt, üzemi eredménye pedig 2,8 milliárd. Abban az évben összesen 3,6 millió vendéget fogadtak. A BGYH és a főváros vezetői rendkívül boldogan jelentették be ezt a „szuper” eredményt. Nézzük, mi van a számok mögött.

Az előző vezetés idejében, 2019-ben a zrt. árbevétele (a Covid és az orosz–ukrán háború előtt) 18,4 milliárd volt, üzemi eredménye pedig 4,1 milliárd forint. Abban az évben több mint 5 millió vendéget fogadtunk. Ahhoz, hogy ezt a két évet össze tudjuk hasonlítani, vessük össze néhány nagy magyarországi fürdő ezen két évének eredményét. Ha ezt megtesszük, látható, hogy a nagy fürdők – Hajdúszoboszló, Debrecen, Sárvár, Bük, Zalakaros – 2022. évi árbevétele jelentősen, 20-40 százalékkal meghaladta a 2019-es év számait. Különösen kiugrók a Debreceni Aquaticum számai, ahol 2019-hez képest mintegy 160 százalékra nőtt az árbevétel.

Ráadásul 2022-ben a kimutatásban szerepelt a Gellért fürdő 383 millió forintos ingatlaneladásából származó bevétele is, aminek hiányában az üzemi eredmény sokkal rosszabb lett volna. Vendégszám tekintetében a 2019-es év 71 százalékát sikerült hozni. Tehát megállapíthatjuk, hogy hiába volt a tavalyi nyár talán az évszázad legmelegebb nyara, a budapesti fürdők alulteljesítettek.

Ha keressük az okokat, ennek a gyenge eredménynek több oka is van. Az egyik a fizikai dolgozók létszámhiánya – a szükségesnél 200 fővel kevesebb van –, ez az alacsony bérek következménye. 2023 januárjában is csak 13 százalékos béremelést fizettek ki, 15 százalékos vagy annál is magasabb infláció mellett. A cég bértömege igaz, hogy jelentősen megnőtt, de ennek oka a 2019-hez képest túlduzzasztott központi létszám és az ott kifizetett magas bérek. A rossz mutatók egyéb okai felsorolásszerűen:

• a rosszul megállapított nyitvatartási idő,
• a fürdők egyes részeinek (pl. szaunák) csak részleges üzeme,
• a túl sok „baráti besegítő” cég és tanácsadó igénybevétele (2022-ben csak a tanácsadóknak több mint 93 millió forintot fizettek ki),
• a rossz marketingpolitika.

A hozzá nem értés egyik jellemző példája a Rác fürdő. A fürdő hosszú kálváriát futott be 2002, a bezárása óta. Hosszú története után végül felszámolásba került, s az ingatlant 2017-ben már meg kellett volna hirdetni eladásra. De ez nem történt meg. A felszámolást végző Nemzeti Reorganizációs Kft. Börcsök Sándor vezetésével újabb és újabb határidőket tűzött ki a felszámolás befejezésére. Mi végigjártuk akkor az épületet, sok fényképet is készítettünk. A szállodai rész teljesen be volt rendezve. A szobákban bent volt minden bútor, a televízió, az ágynemű, a függönyök, a szőnyegek. Végül 2021-ben meghirdették a fürdőt és a szállodát is magában foglaló ingatlant eladásra, amit az egyetlen pályázó BGYH nyert meg. A főváros cége a hírek szerint ekkor már egy teljesen kifosztott, üres szállodaépületet szerzett meg. Csöndben megkérdezem: ha ez a hír igaz, hová tűnt el a több százmillió forint értékű berendezés?

Irányításom alatt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. részéről  2017-ben azt vállaltuk a főváros vezetése felé, hogy a tulajdonjog megszerzése után a fürdőt fél éven belül megnyitjuk, és 7 éven belül visszafizetjük a fővárosnak a vételi árat. 

Mi történt 2021 óta?

A BGYH Zrt. jelenlegi vezetése az általunk leszerződött 2 milliárd forintos hitelkeretet felvette, és – a Covidra hivatkozva – felélte. Azt mondják, nincs pénz az épületegyüttes felújítására. Ugyanakkor arra van pénzük, hogy újraterveztessék a fürdőt 119 millió forintért. Kérdezem: miért van erre szükség? Kiadták az állapotfelmérést is ugyanannak a cégnek, összesen 60 millió forintért. Mi ezt a munkát annak idején magunk végeztük el tíz nap alatt. Miért kell ezért ennyi pénzt kifizetni? 

A pazarlás ahhoz fogható, amit a 2002-ben hatalomban lévő elődeik is elkövettek, amikor a fürdő újraépítésére egy, a főváros számára rendkívül előnytelen szerződést kötöttek. A szállodát nem eladni kell, hanem bérbe adni egy profi üzemeltetőnek, különben a BGYH-nak nem lesz ráhatása az üzemeltetésre. A jelenlegi BGYH minden szempontból képtelen a fentebb felsorolt feladatok elvégzésére.

A másik furcsa történet a Gellért fürdő ügye. A BGYH az elmúlt évben eladta a fürdő területének közel 10 százalékát, azaz 1200 négyzetmétert – a régi irodablokkot, a hozzá tartozó teraszt, valamint a női és férfi napozókat – a Gellért Szálló tulajdonosának. A pincei területeket 332 000 forint/négyzetméter, a földszinti helyiségeket 681-663 ezer forint/négyzetméter, az ötödik emeleten lévő napozókat 199 ezer forint/négyzetméter áron, összesen 383 millió forintért; átlagosan tehát 320 ezer forint/négyzetméteres áron. Ha megnézzük a környék ingatlanárait (egy Gellért-hegyi alagsori lakás ára 1 millió forint körül van), könnyű megállapítani, hogy ez egy meglehetősen baráti ár. Az értékbecslés is kiemeli, hogy az ingatlan „a XI. kerület legértékesebb területén található”. De az áron nem kell csodálkozni, hiszen az értékbecslést a Városháza-ügyből jól ismert Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ készítette.

Ebben az ügyletben több érdekes elem is van. Egyrészt ahelyett, hogy fejlesztenék a fürdőt, felhasználva az adottságait, egy részét áruba bocsátják. Az ügylet következményeként megszüntették a Gellért ikonikus férfi és női napozóteraszait. 

Külön bája a történetnek, hogy a vevő cég Tiborcz István érdekeltsége. Számomra Tiborcz István ugyanolyan nagyvállalkozó, mint más magyarországi – a politikai jobb- vagy baloldalhoz sorolt – társai. Nem jobb, nem rosszabb azoknál. De van egy különlegessége, ő a miniszterelnök veje. Az ő személye az oka annak, hogy a 2019-ben megalakult új Fővárosi Önkormányzat 2022 októberében döntött Karácsony Gergely legfőbb kampányígéretéről, és elfogadta az úgynevezett „Tiborcz-adót”. Ez a nagy értékű (1 milliárd forint feletti) budapesti ingatlanok külön megadóztatását jelentette.

Igaz, a rendelet csak a Margit-szigetre vonatkozhat, így teljesen értelmetlen, de ez senkit nem zavart. Az új adót elnevezhették volna – ha már nevet akartak adni neki – bármelyik magyar nagyvállalkozóról, de Karácsonyéknak azért tetszett ez a név, mivel ezzel próbálták a miniszterelnök családját besározni. Most azonban már üzletelnek vele. Karácsony Gergely szereti a saját morális tisztaságát hirdetni, ugyanakkor boldogan megszavazta a Gellért fürdő egy részének eladását az általuk célpontnak tekintett vállalkozónak. 

Egy év múlva főpolgármester-választás lesz Magyarországon. Karácsony Gergely már bejelentette indulását. Kérdés, hogy a Demokratikus Koalíció egy ilyen (és több más hasonló) ügylet után beáll-e Karácsony mögé. Ne legyenek illúzióink! A DK támogatni fogja a jelenlegi főpolgármestert, legfeljebb – ezen ügy miatt is – nagyobb árat kér majd érte. Azt a kifejezést, hogy „elvi politizálás” hírből sem ismerik.

A szerző a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. volt vezérigazgatója (2010–2020).

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: A budapesti Gellért fürdő. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI)