A Fidesz és a nők: Novák és Varga előtt ritkán osztottak lapot

Szex, drog, korrupció – három jellemző terepe a politikai karrierek derékba törésének, itt és most viszont egészen más történetnek voltunk a szemtanúi. Minél kézzelfoghatóbb, közérthetőbb egy ügy, annál könnyebben éri el a társadalmi ingerküszöböt, s úgy válik megkerülhetetlenné a felelősségvállalás, adott esetben a lemondás, a közéletből való távozás. Bár a magyar politikában sok mindent láttunk már, a pedofilbotránnyal kapcsolatos fejleményeket józanul követve hamar egyértelművé vált, hogy egyirányú az utca,

Így Novák Katalin bejelentése két nappal azután csak hivatalossá tette azt, ami Orbán Viktor csütörtöki állásfoglalásával már rideg valósággá vált: a köztársasági elnök mögül ellentmondást nem tűrően kivonult a politikai közössége.

Több mint államfő

Lehet egy politikus – akár kormánytag, akár maga az államfő, de ugyanígy persze ellenzéki képviselő is – barátságos, rokonszenves, bizalomgerjesztő, ne feledjük, a politika célja attól még általa változatlanul a hatalom megszerzése, gyakorlása és megtartása, amihez az egyén egy eszköz, kártyalap a pártcsaládja paklijában.

Márpedig Novák Katalin több szempontból is ideális köztársasági elnöke volt Magyarországnak, egy üde színfolt az új érdemi, fajsúlyos szereplőt ritkán felmutatni képes közéletben. Sőt, gyakran több is volt annál 2022. május 10-i megválasztása óta: egyfajta második külügyminiszter, aki a kemény, határozott, de olykor már-már nyers stílusú Szijjártó Péternek éppúgy finom ellensúlyozója a nemzetközi diplomáciában, mint ahogy a sokszor egész Európával egy emberként harcoló Orbán Viktor mögött is a „jó zsaru”. Gondoljunk csak a kijevi négyszemközti tárgyalásra Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Mások Ferenc pápa látogatásakor kedvelték meg vagy éppen zárták a szívükbe az államfőt, de ez egy olyan műfaj, amikor száz piros ponttal szemben is elég egy fekete. És újra bebizonyosodott, ezúttal a legmagasabb szinten, hogy senki sem érinthetetlen, ebből kifolyólag senki sem pótolhatatlan. A mostani botrány mégis olyan hirtelen jött a kormánypártnak, hogy nem volt, nem lehetett kész azonnali B terv az államfői pozíció betöltésére. Más kérdés persze, hogy amikor helyzet van, a politikacsináló malmok azonnal őrölni kezdenek, és máris röpködnek a nevek. Ha anno sokan felháborodtak G. Fodor Gábor 2015. februári szavain, miszerint a polgári Magyarország egy politikai termék volt, akkor Novák Katalin sem más, méghozzá – egészen a végjátékig – makulátlan.

Hét éven át volt a jó hírek hozója a különböző intézkedések bejelentésével, előbb államtitkárként (2014–2020), majd tárca nélküli miniszterként (2020–2021), egészen 2021 december 21-ig, amikor felszállt a füst, eldőlt, hogy Orbán őt jelöli Áder János után államfőnek.

Keserű szimbólumok

Azzal, hogy az első női köztársasági elnök lett, abban a tekintetben Orbán Viktor mindenképpen kihúzta a kritikusai méregfogát, hogy ne bízna a nőkben. A nemzet egységét kifejezni olyan volumenű küldetés, ami háttérbe szorítja azt, hogy a kormánytagok között elvétve találkoztunk csak hölgyekkel, akiknek jobbára az Európai Parlamentben szavazott a Fidesz–KDNP bizalmat. Élezi a helyzetet, egyúttal vissza is vezet a kályhához, hogy végül két háromgyermekes édesanya politikai Mohácsa lett a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének felmentése, aki a rendelkezésre álló információk alapján felettese pedofil bűncselekményének eltussolásában segédkezett.

Ez legalább olyan keserű szimbólum, mint hogy a február 10-i búcsú a legendás előd, Göncz Árpád születésének – 102. – évfordulójára esett. De ez az ügy legalább annyira Varga Judité is, aki akkori igazságügyi miniszterként ellenjegyezte a tavaly áprilisi kegyelmi döntést. Ám most nem ő van a rivaldafényben, hiszen a tárcavezetői posztot már júliusban leadta, hogy távolodjon a Schadl–Völner-per egészen más természetű, de ugyancsak szokatlan terhétől. A Novákkal összhangban bejelentett lemondás részeként már „csak” az országgyűlési mandátumának és vele a mentelmi jogának intett búcsút.

Ezek után Orbán első dolga nem az lesz, hogy a nemek arányán dolgozzon a kormányban. Amióta Tuzson Bence viszi az igazságügyi portfóliót, eleve nincs női miniszter, s az ötödik Orbán-kormányban más egyébként sem volt Varga Juditon kívül. A negyedik ciklusban átmenetileg hárman is tevékenykedtek, Varga és Novák mellett ugyanis tárca nélküli miniszterként Mager Andrea felelt a nemzeti vagyon kezeléséért. Míg 2014 és 2018 között sem volt női politikus a legbelső körben, addig a startnál a 2010-es kormányváltás után sem, ám menet közben Németh Lászlóné örökölte meg a nemzeti fejlesztési tárcát Fellegi Tamástól. Visszatekerve az idő kerekét az első Orbán-kormányig, emlékezhetünk, 1998 tavaszán annak létrejöttéhez kellett az MDF és az FKgP is, márpedig előbbi Dávid Ibolyát delegálta az igazságügyi miniszteri pozícióba.

Újra bízni a nőkben

Brüsszel annál inkább a nők terepe, noha az EP-lista élén ezek után hiába keressük majd Varga Juditot, ahogy az eredeti terv szerint várható volt. A 2019-es európai parlamenti választások eredményeként a Fidesz olvasatában a lehetséges 21-ből 13 mandátumra rátenyerelve öt női politikus is lehetőséget kapott: Gál Kinga, Győri Enikő, Járóka Lívia, Bocskor Andrea és Tóth Edina. Igaz, Orbán Viktor aktuális EU-s „one man warja” alatt róluk relatíve kevés szó esik. Ám amikor a miniszterelnök úgy fogalmazott, „tiszta helyzetet kell teremteni, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető nem kaphat kegyelmet”, a szavainak azzal adott nyomatékot, hogy van öt gyermeke és hat unokája.

Márpedig általuk erőteljes nőuralommal szembesül, amikor összejön a család, szemben a Karmelita férfidominanciájával. A kormányzás nem egyenlő egy vasárnapi családi ebéddel, de ha Orbán már nem is 2030-ig, hanem 2040-ig tervez, kénytelen lesz újra megbízni a nőkben – a munkahelyén is.

A szerző az Index főmunkatársa.

(Borítókép:  Varga Judit, Novák Katalin és Orbán Viktor a Sándor-palotában 2022. május 24-én. Fotó:  Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)