Háborús pszichózis a karizma ellen: beválik a Fidesz csodafegyvere Magyar Péterrel szemben?

A választási fináléhoz közeledve elérkezett a kampányhajrá ideje: Magyar Péter mindent beleadott országjáró körútjának utolsó helyszínein, a DK több ezer aktivistát mozgósított és 900 településen szórólapozott, a Fidesz pedig több millió levelet küldött ki a választóknak az utolsó héten. A kormánypárt azonban nemcsak ebben jeleskedett, hanem abban is, hogy háborús kampányával szédületes magasságokba emelte a választási tétet. Ennek egyik csúcspontja a miniszterelnök Békemenet alkalmával elmondott beszéde volt, ahol Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Eljött az ördögűzés ideje, vagy mi győzünk, vagy ők, harmadik út nincs, csak harmadik világháború.”

Noha az ördögűzés és a démonológia egyéb fogalmai eddig kevésbé jellemezték a miniszterelnök beszédeit, az hetek óta nyilvánvaló, hogy a Fidesz a választások szempontjából mindent a háború és béke témájára tett fel, a kampányvideókban még a nukleáris holokauszt réme is felsejlett. Jóllehet, a kampány korai szakaszában egyes elemzők még kételkedtek, hogy célravezető lesz-e ez a téma, hisz a háború jóval kevesebb embert érdekel, mint másfél-két éve, a tematika pedig újrahasznosított, mivel a Fidesz 2022-ben már csúcsra járatta a háborús kampányt. A legutolsó közvélemény-kutatási adatok azonban eloszlatták a kétségeket: május végén a választani tudó biztos szavazók körében már 45-47 százalékos támogatottságot mértek a kormánypártnak, ami jelentős erősödés a három hónappal ezelőtti mélyponthoz képest.

Karizmatikus varázs mint felhajtóerő

A kutatások alapján azonban nemcsak a Fidesz kampánya hatékony, hanem a Tisza Párté is: a biztos szavazók körében 27-29 százalékot mértek Magyar Péter pártjának, ami néhány hónapos múltját figyelembe véve rendkívüli eredmény. Noha a Fidesz és a Tisza Párt működésmódja és mozgástere között hatalmas különbség van, a két párt, pontosabban annak vezetői valamiben mégis hasonlítanak:

Miközben az orbáni hatalmi gépezet egy háborús pszichózissal kombinált békepárti eksztázist próbál létrehozni, addig Magyar Péter az őt övező karizmatikus varázst igyekszik minél inkább meglovagolni.

Bár a karizmatikus varázs első hallásra kissé misztikusnak tűnhet, a fogalom a tudományt is komolyan foglalkoztatja, korábban olyan lángelmék is górcső alá vették a jelenséget, mint Max Weber vagy Carl Gustav Jung. A kutatások megállapították, hogy a karizmához kapcsolódó hit az ősi vallások idejéből származik, a kapcsolódó magatartásminták a mai napig megtalálhatóak a kollektív psziché mély rétegeiben. A karizma azon a hiten alapul, hogy egyesek emberfeletti képességekkel rendelkeznek, és különleges dolgokra képesek, ami kiválasztottá teszi őket a vezetésre. A karizmatikus varázs tulajdonképpen egy pszichikus erőtér, melynek során a karizmatikus személy és hívei között tudat alatti kapcsolat jön létre – amíg e kapcsolat fennáll, a vezetésre kiválasztott személy komoly befolyást képes gyakorolni követőire. 

A karizmatikus személyek iránti vágy természetesen nem újszerű a magyar politikában, egykor maga Orbán Viktor is e jelenségnek köszönhette felemelkedését. Bár keménymag táborában mai napig karizmatikus vezetőnek tartják, dinamikája és varázsa azért jócskán megkopott az idők során: választási győzelmeit már jó ideje a mögötte álló hatalmi gépezetre alapozza. Magyar Péter azonban még új szereplő ezen a téren, felfutása – hatalmi gépezet vagy a Fideszhez mérhető szervezeti háttér híján – szinte kizárólag az ellenzéki oldalon kialakult karizmatikus pezsgésnek tudható be. 

A karizma lényegéhez az is hozzátartozik, hogy a karizmatikus személy valamilyen cselekedettel vagy teljesítménnyel kivívja a hívők elismerését, ami megerősíti politikai legitimitását. Az még nem látszik, hogy Magyar be fogja-e váltani a hozzá fűzött reményeket, vagy egy újabb csalódás lesz a reménykedők szemében. Mindenesetre azok a várakozások, miszerint a Tisza Párt tiszavirág-életű lesz, Magyar Péter karizmája pedig gyorsan elhalványul, eddig nem teljesültek: a Fidesz holdudvarában hiába vontak párhuzamot Márki-Zay Péter esetével, Magyar teljesen más karakter, és a szituáció is más, mint 2022-ben.

Maslow-piramis és Carl Schmitt szelleme

Miközben ellenzéki oldalon elsősorban a karizmatikus varázs jelensége határozta meg a kampányt az elmúlt időszakban, addig kormánypárti oldalon egész más jellegű történések zajlottak. A Fidesz kampánya a finishez közeledve egyre inkább harci-rituális jelleget kezdett magára ölteni, a kormányfő beszédeiben, nyilvános szereplésein háborús pszichózishoz hasonló légkört próbált megidézni. A Margit-szigeti beszédében 44 alkalommal, a múlt heti Kossuth-rádiós interjújában 61 alkalommal hangzott el a háború szó, Facebook-oldalára naponta kerülnek ki az újabb és újabb borzongató kampányvideók. Az ország látképét jó ideje háborús plakátok ezrei uralják, a közösségi oldalakat pedig elözönlötték a háborús tematikájú fizetett hirdetések. 

A háborús nyelvezet persze cseppet sem újdonság, Orbán Viktor már az ukrajnai háborút megelőzően is előszeretettel élt ezzel a retorikával. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök következetesen tartja magát ehhez a nyelvezethez, hiszen sikereinek egyik titka az a háborús filozófia, ami Carl Schmitt német teoretikus nevéhez fűződik. Schmitt volt az, aki egykor megfogalmazta a moralitástól mentes hatalompolitika lényegét, ahol a politika természete a háborús logikán, a harc állandó lehetőségén, barát és ellenség éles szembeállításán alapul. Schmitt szilárdan hitt abban is, hogy a politika lényege nem racionális érveléssel, hanem metaforákkal és intuícióval ragadható meg a leghatékonyabban. 

A kormányfő és a Fidesz politikusai nem véletlenül ismételgetik mantraszerűen a háborúhoz és békéhez köthető metaforákat: ezáltal különféle képeket és benyomásokat ébresztenek a hallgatóságban, melyek nagymértékben elősegítik az érzelmi azonosulást a Fidesz narratíváival.

Amikor az emberek túlélési ösztöneire próbálnak hatni, vagy félelmet, stresszt generálnak bennük, az agy az olyan magasabb rendű kognitív folyamatokra, mint például a kritikus gondolkodás vagy a racionális döntéshozatal, kevesebb energiát fordít. Ilyen esetekben sokkal inkább az érzelmi és ösztönös reakciók kerülnek előtérbe, ami persze kiváló táptalajt biztosít a politikai célú befolyásolásnak. 

A valóság nem számít 

Bár korábban vita tárgya volt, hogy Orbán Viktor csupán kielégíti a társadalmi igényt, vagy háborús retorikájával generálja is a problémát, hogy aztán megoldásként erős vezetőként tűnjön fel, a válasz ma már egyértelmű. A kormánypárt kampánya a választók félelmeit és bizonytalanságát használja ki, hisz egy háború természetszerűleg az életet, a testi épséget, az otthonokat és az anyagi biztonságot veszélyezteti. Az emberek ilyen esetekben olyan vezetőket támogatnak, akik a közvetlen fenyegetésektől képesnek látszanak megvédeni őket. Ez a hatalomtechnika igen hatékony eszköz a választók mozgósításában, ráadásul erősíti a csoportkohéziót is, hisz az emberek ilyen helyzetekben sokkal hajlamosabbak összefogni. 

Bár a fideszes politikusok folyamatosan igyekeztek kisebbíteni, marginálisnak beállítani a Magyar Péterhez köthető jelenséget, a párt meghatározó háttéremberei, tanácsadói már a kampány kezdete előtt elismerték, hogy a politikai térben új lélektani helyzet állt elő, ami a fideszes tábort is elkezdte veszélyeztetni. Az ellenzéki oldalon feltámadt karizmatikus varázs jelenségére leghatékonyabban egy erős lélektani ellenpozícióval lehetett reagálni, ezért a háború témája ismét kapóra jött. A háború persze egy valódi esemény, amit komolyan kell venni, hisz az ott zajló események továbbra is eszkalációs kockázatot jelentenek. A választóknak azonban érdemes tudatosítani azt is, hogy a háború eseményei a kampány szempontjából vajmi keveset számítanak, a Fidesz hatalomtechnikájában a kommunikációs tér nem a valóság, hanem hatalmi törekvések mentén képződik meg. A cél pedig nem az emberek veszélyektől való megvédése, hanem a minél hatékonyabb manipulálás és a szavazatmaximalizálás. 

A szerző politikai tanácsadó.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép:  Papajcsik Péter / Index)