Hogyan politizál Orbán Viktor és Magyar Péter 2026-ig?

A 2026-os választás lényegében mozgósítási verseny lesz. Az lesz a döntő, hogy melyik párt tudja jobban megmozgatni a maga táborát. Ez nemcsak a két nagy pártra, hanem a két kisebb pártra, a Mi Hazánkra és a DK-ra is igaz. Ha a Fidesz veszít, a sajtó majd azt írja: „A magyarok elutasították Orbán Viktor politikáját”, vagy pedig azt, hogy „A demokráciára szavazott Magyarország”, de mindkét narratíva hülyeség lesz. Magyarország nem változik majd, sokan szavaznak majd a vesztesre is és sokan a nyertesre is. Magyarország 2026 után is politikailag megosztott lesz. A választás csak a győztes tábor jobb mozgósítási képességét bizonyítja majd. A győztes nem a többséget nyeri meg, hanem technikai győzelmet arat és a politikai uralmat szerzi meg.

Október 23-ra, az idei nemzeti ünnepre kialakult a két vezető párt ideológiája, politikai propagandája. Orbán Viktor segítségére sietett „Brüsszel”, amikor Európában példátlan módon Orbán-ellenes, Magyarországnak szóló belpolitikai üzenetet fogalmazott meg az Európai Unió bürokráciáját irányító legfelsőbb vezető, Ursula von der Leyen (lásd Fodor Gábor cikke). „Bábkormányt hozna létre Brüsszel” – használta ki a lehetőséget a lemorzsolódó szavazókkal küzdő kormánypárt pártelnöke. Ki hagyná ki ezt a lehetőséget?

Magyar Péter mindent annak rendel alá, hogy pártja mögé terelje az összes olyan választót, akik támogatásával többségi parlamenti mandátumot lehet szerezni a parlamentben. Ez nem csak egy kívánatos cél, hanem elemi szükség, amely a Tisza Párt egyedüli uralmát teszi majd lehetővé. A rendezvény előtti napokban fejtette ki, hogy 

Arról beszélt, nem számít az, hogy az Orbán ellen szavazók különféle ideológiákat képviselnek. Félre kell tenni ezeket a különbségeket, mert a legfontosabb feladat a régóta hatalmon lévő párt legyőzése. Az október 23-i beszédét is ennek az üzenetnek a szolgálatába állította. Csak az számít, hogy a magyar emberek egyesüljenek egy párt égisze alatt. Mindegy is, hogy párttagként, támogatóként vagy munkájukat féltve titokban, a lényeg az, hogy 2026-ban szavazóként a Fidesz ellen voksoljanak.
A 2026-os kampány kereteit másfél évvel a választások lehetséges időpontja előtt a két főszereplő felállította. Nem véletlen, hogy Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke egy nekem adott interjúban a múlt héten már azzal keresett újabb és újabb szavazókat a pártja számára, hogy mind a Tisza Párt, mind a Fidesz uralma esetén szükség lesz egy kisebb koalíciós partnerre, amely a magabiztos győztest kordában tartja. Gyurcsány Ferenc, a másik parlamenti bejutásra esélyes párt elnöke még nem jutott el idáig, egyelőre a Tisza Párt kritizálásánál tart. De majd ő is nyilván kialakítja viszonyát az új felálláshoz.

Orbán Viktor szeptember elején, Kötcsén új kommunikáció kialakítására tett javaslatot a kiszivárgott információk alapján. Ennek semmilyen jele nem látszik. A kommunikáció valójában egy álfogalom, sosem a közlések világáról szól Magyarországon. A kommunikáció mindig a politika tartalmi változásának leírására szolgál. Ilyesmi nem lesz. Pontosabban azért nem lesz kommunikációs változás, mert a politikai tartalom átalakítására nincs igénye a miniszterelnöknek. 2021, 2017, 2013 megszokott mozzanatai köszönnek vissza az Orbán-kormány 2024-es politizálásában. Jóléti intézkedések, precízen kiválasztott társadalmi csoportoknak és megint a „jó híreink vannak” kormányzati hírszolgáltatás keveréke válik uralkodóvá.
Orbán Viktor ismét a szubjektívérzet-menedzsment politikáját folytatja. A kormány lakosságnak szóló politikájának újra és újra az a lényege, hogy pár száz milliárd forint erejéig az állam tetszetős döntéseket hoz kiválasztott társadalmi csoportok számára, hogy az intézkedésben érintettek és a Fidesz-szavazók meg a Fideszben bízni akaró szavazók jó érzéssel tudjanak érvelni az orbáni politika érdemei mellett. 

Az orbáni „választási politika” egyik nagyon lényeges eleme, hogy az egyes emberek válnak az orbáni „jó hír” terjesztőivé. Ezt alkalmazza kommunikációs ellenszerként a pocsék gazdasági adatok, a recesszió és a kormány megszorító politikájának hatásaival szemben.

Magyar Péter most keresi azokat a hírvivőket, akik az Orbán-kritika hordozói lehetnek, ugyanabban a politikai szerepben, ahogyan híveit Orbán Viktor alkalmazza. A rendszerváltó kártya, a Tisza-szigetek, a folyamatos, saját gyártású Facebook-jelenlét és a közösségimédia-jelenlét, a hívek számára nyújtott politikai tartalomgyártás adja a politikai tevékenység kereteit.

A két politikus fittyet hány a politikai szakértők és a racionális vita híveinek igényeire. Innentől kezdve mindketten választást akarnak nyerni, és csak az számít, ami a jelenlegi és a potenciális választóik fejében van, csak az számít, hogy az ő döntésüket befolyásolják. Orbán Viktor is tudja, hogy a helyzet nem rózsás, Magyar Péter is tudja, hogy készülni kell a kormányzásra, szakpolitikai tartalmat kell adni. De egyiküknek sem érdeke a politikai szakértők szája íze szerint politizálni. Mindketten a megosztó politikai energiák ellen küzdenek. Orbán Viktor egy pozitív jövőképérzetet akar eladni: a Fidesz a legjobb a létező és majdan felmerülő problémák kezelésére. Magyar Péter pedig húzza az időt, és kerüli, hogy a választóit megosztó szaktémákban, mint az adózás, Ukrajna, a reformok/átalakítások témájába konkrétan belemenjen. Ugyanis minden egyes szavazat számít majd. A budapesti főpolgármester-választás mutatta meg, hogy pár száz szavazaton múlhat a győzelem. Az elmúlt időszakban tapasztaltak alapján minden valószínűség szerint 2026-ban is magas lesz a részvétel, és ezért szoros verseny várható.

Hiába kívánná ezt az emelkedett demokratikus gondolkodás. És igazuk is van a választók szempontjából. A jobboldali, a fideszes szavazók arra vágynak, hogy 2026-ban Orbán folytassa, az Orbántól megszabadulni vágyók pedig azt akarják, hogy Magyar kezdjen el kormányozni 2026-ban. 2024 ősz végére kampányüzemmódba kapcsoltunk. Mind a kormányzást, mind az ellenzéki politizálást ez határozza meg.
Az üzleti életben a reziliencia azt a képességet jelöli, hogy az üzleti szervezet milyen ellenálló képességekkel rendelkezik a környezet negatív, bomlasztó hatásaival szemben. A két mágnespolitikus, Magyar Péter és Orbán Viktor 2026-ig ebben az ellenálló képességben méri össze az erejét. A küzdelmet ez a két személy jeleníti meg, valójában azonban két entitás, két szervezet, a létező Fidesz-világ és az épülő Tisza-világ küzdelme lesz. Csak egyetlenegy cél számít ebben a küzdelemben: 2026-ban, a választás napján melyikük tud több szavazót rávenni arra, hogy az egyikükre vagy a másikra szavazzanak az emberek. Mostantól Magyarország másfél évre politikai csatatérré válik.  

A szerző volt újságíró, jelenleg üzleti coach.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép:  Szollár Zsófi / Index)