A Maradjotthonkiskomám-program

Azt mondják, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazás érzelmi kérdés. Hogyan lehet nemmel szavazni, ha egy kolozsvári nagynéninek, egy ungvári unokatestvérnek, egy szabadkai nagymamának kell majd megmagyarázni döntésünket? És hogyan lehet igennel szavazni, ha az ember a határon túli magyarokkal csak a Moszkva téri reggeleken találkozik?

Kudarccal zárult a nyolcadik Magyar Állandó Értekezlet, nem született zárónyilatkozat, mert a határon túli magyarok és az ellenzéki pártok igen, a kormánypártok nem szavazatra buzdítják a választópolgárokat. Az előre meghirdetett fél hat helyett késő este kezdődő sajtótájékoztatón - a reggel óta kitartó újságírók várakozásaival ellentétben - tépett zakókat, monoklis szemeket, vérző orrokat nem lehetett ugyan látni, de a határon túliak elkeseredése leírhatatlan volt. Takács Csaba (RMDSZ): "Egy népszavazásra van bízva hárommillió határon túli magyar jövőképe." Jakab Sándor (Horvátországi MDK): "Megnyugtatok mindenkit, nem akarok Magyarországra költözni, mert odahaza jobb ízű a hal és nem mérgezett a paprika." Tomka György (MMÖNK, Szlovénia): "Sértve érzem magam azért, ami itt történt. Nekünk mást akarnak eladni, külhoni útlevelet, papírokat, ezeknek semmi köze a kettős állampolgársághoz."

A határon túli magyar politikusoknak Budapestet elhagyva saját választóik előtt kell megvédeniük álláspontjukat. Ha a kormánypártokkal értenének egyet, akkor - vérmérséklettől függően - a határig kergetnék őket, vagy nem adnának újabb mandátumot nekik. (Romániában országgyűlési választási kampány van, az RMDSZ a magyar kormányhoz lojális állásponttal kivégezné magát.) És a kisebbségi magyaroknak azt sem mondhatják, hogy rossz kérdésre csak rossz válasz születhet, vagy hogy a Magyarok Világszövetsége nevű izé - mely Semmelweis utcai székházában félfasiszta szervezeteknek is otthont ad - kezdeményezte a népszavazást, ami olyan, mintha az államfő a Hús Terméktanácsot kérné fel kormányalakításra. Azzal sem érvelhetnek, hogy a határon túl állítólag oly népszerű és népszavazáson mostanában akár a kolhozosítást is támogató Fidesz országgyűlési képviselői a párt tavaszi petíciós kampánynyitóján még úgy zavarták el az MVSZ aláírásgyűjtő aktivistáit, mintha leprások lennének.

A kormány viszont mindent megtesz, hogy összezavarja a választópolgárokat, Tóbiás József szelleme kísért. A Népszabadság csütörtöki számának hetedik oldalán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a népszavazásról ezt mondta: "A kormány nem foglal állást igen vagy nem kérdésében, csupán tájékoztatást kíván adni a következményekről". A harmadik oldalon Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke így nyilatkozott: "a kormány továbbra is úgy látja, hogy nemmel kell szavazni". Túl voltunk ekkor már a nem melletti kormánypropaganda első napjain, csak úgy röpködtek a százmilliárdok arról, hogy mennyibe kerülne a határon túliak kettős állampolgársága, a gyakorlati életben tájékozatlan, de lelkes külügyi államtitkár még az útlevelet is a költségek közé sorolta, holott a passzusért 18 és 70 év között, az érvényességi időtől függően négy-hat-nyolcezer forintot kell fizetni. És a felvilágosító kampányban azt is elfelejtették közölni, hogy a határon túliak a magyar állampolgárság megszerzésével egy sor, magyarigazolvánnyal járó kedvezményt elveszítenek, tehát állampolgárságot szerezve ennyivel is kevesebbet zabálnak fel előlünk, európaiaktól.

A kormány szerdán kapott észbe, hogy pénteken, a nyolcadik Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyar törzsek vezetőinek mondani kell valamit, mert mégse nyithatnak azzal, hogy kurva sokba' vagytok, bazzeg. (Kiszivárgott hírek szerint a pénteki ülésen egy szó nem hangzott el a költségekről, holott egy hétig mást se hallottunk.) Kidolgozták hát a Szülőföld-programot, a Fidesz-kormány óta a nagy ívű elnevezésekben különösen jók vagyunk, lassan már egy klozettet sem lehet úgy átadni, hogy az ne illeszkedne az Európa-tervbe, a nemzetstratégiába vagy a felemelkedési programba. A Maradjotthonkiskomám-program alamizsnát (hétezer forint jut minden egyes határon túli magyarra), plusz külhoni magyar útlevelet jelentene a határon túliaknak. Ez utóbbival az a baj, hogy a 2007 után a schengeni vasfüggönyön túlra kerülő kárpátaljaiak és vajdaságiak ezzel az okmánnyal legfeljebb mosolyt varázsolhatnak az ukrán/szerb határőr arcára, de országukat el nem hagyhatják. Újabb nem egyeztetett szocialista álláspont: Hiller miniszter elismerte, hogy fogalma sincs, mi lesz 2007 után; Vadai Ágnes képviselő szerint a külhoni magyar útlevél 2007 után is érvényes lesz.

Utóbbi külügyi vénájáról legyen elég annyi, hogy Somogyi Ferenc bizottsági meghallgatásán Burmát ma is létező, afrikai országként említette.