Üstökös

2002.07.25. 12:40
Kering egy 2 kilométeres porszem a Nap körül, NT7 a becses neve. Neki köszönhetjük, hogy 2019-ben április elseje február elsején lesz. Az NT7-ről ma annyit tudhatunk a világsajtó gondos munkájának jóvoltából, hogy földrészek lesznek leradírozva gigantikus légköri lökéshullámok ésvagy szökőár által. És attól vagyunk ilyen okosak, hogy a földközeli objektumok (NEO-k) tudorai néhány hónapja egy palermói kongresszuson megegyeztek egy új kockázatbecslő módszerben. A palermói skála (magyar zsurnalisták szigorúan Palermo-skálának fordítják, de hát istenem) a földközeli égitestek és a Föld kölcsönhatásának valószínűségét becsli egy relatív logaritmikus skálán. A hatás valószínűségét fellépésének időpontjából, becsülhető energiájából és valószínűségéből kombinálják ki valami gusztustalan képlettel (a fizikusokban az ilyesmi perverz kéjérzeteket képes generálni), a viszonyítási alap meg a minket minden nap érő külhatások valószínűségi átlaga, az ún. háttérkockázat. Az arány, mint említtetett, logaritmikus (mint a száraz, tiszta pH), vagyis ha egy égi kődarabnak -1 a palermója, az mindennapi betojnivalónk 10 százalékával bír. Namármost, az NT7 attól olyan nevezetes, hogy az első olyan kavics, aminek pozitív palermója van, hatáskockázata nem kisebb, hanem nagyobb az átlagosnál: +0,06. Tíz a 6/100-ikon az 1,15. Beszarás.

(2002.07.25. 13:40 - Hírnök jő, és pihegve emilez: az NT7 ugyan vezeti a kockázati listát, de palermója nem +0,06, hanem -0,26, vagyis frászolnivalónk tőle a napi betevőnek alig több mint a fele. Hát, úgy meg pláne.)