Emil, Csanád
17 °C
30 °C

Történelmi referenciák

2007.02.13. 10:40

Az európai borrendtartás reformjának előkészítése lassan egy éve zajlik. A kialakuló rendtartás lesz az első, amelyet magunk is alakíthatunk: nem egyszerűen elszenvedjük kívülállókként, vagy tudomásul vesszük, mint egy klub szabályait, amelyhez nagyon szeretnénk csatlakozni. Éltanuló országként, amely a szabályozásban mindenkin túl teljesít, egyenrangúként, amelynek biztosa ugyanolyan fizetést kap Brüsszelben, mint a briteké, amelynek nyelve ugyanúgy hivatalos, mint a francia. Mostanában tesztelhetjük, mennyire vagyunk képesek megfogalmazni igényeinket, azokat hogyan tudjuk beleilleszteni azokat az európai rendszerbe, miként találunk hasonló érdekeltségű szövetségeseket, hogyan tudjuk érvényesíteni érdekeinket.

A borrendtartás reformja kitűnően alkalmas arra, hogy felmérjük európai helyünket. A szőlő-bor ágazat számára létkérdés a történet végkimenetele, és végeredményében a közvélemény számára is látványos lesz az eredmény, annak ellenére, hogy a reform által érintett évi 1,2-1,3 milliárd euró az Európai Unió költségvetésének csupán elhanyagolható töredéke.

Tesztelhetjük, mennyire vagyunk képesek megfogalmazni igényeinket

Az EU új tagjainak szőlő- és bortermelése összességében - az idén csatlakozott két országgal együtt is - nagyságrenddel kisebb, mint a régebbi tagoké. Így belépésük hasonló fajlagos támogatást figyelembe véve sem csökkentené érdemlegesen a régebbieknek jutó összegeket. Végül az érvényben lévő rendtartás piactorzító, pazarló jellege, rossz hatékonysága, korrupcióra ösztönző mivolta a csekély számú haszonélvezőt kivéve mindenki szemében szálka, így reformjához lehet szövetségeseket találni nemcsak az unió nettó befizető, hanem a forrásokért versenyző tagok között is.

Magyarországon az elmúlt egy évben szakmai szervezetek és műhelyek készítettek tanulmányokat, folytattak egymással és nemzetközi partnereikkel egyeztetéseket, és jutottak szokatlan módon egyetértésre a reform fő kérdéseiben.

Először is megállapították, hogy a globalizált piac körülményei között a rendtartás célja nem lehet a piaci egyensúly árukivonással (alapvetően lepárlással, kivágással) történő helyreállítása, hiszen ez csak az EU-n kívüli versenytársak előtt nyit piaci réseket. Ezzel szemben a reformnak az európai termelők versenyképességét kell támogatnia.

A javaslat a magyar és vele együtt a szegényebb országok szőlőtermelését teljes mértékben felkészületlenül éri

Másodszor aláhúzták, hogy a lepárlási támogatások veszik igénybe a források legnagyobb részét, ráadásul az elmúlt időszakban több tízezer hektárnyi, kizárólag párlat készítésére szánt szőlő EU-forrásból támogatott telepítését generálták, vagyis jelentős mértékben torzították a piaci viszonyokat. Európa üzletei megteltek 50 százaléknál nagyobb mértékben támogatott szeszes italokkal, brandykkel, tisztességtelen versenybe hajszolva a nem támogatott termékek készítőit. Az alkohollal erősített, avinált dél-európai borok (portóik, jereziek, madeirák) árait indirekt módon, de jelentős, 10 százalékot meghaladó mértékben támogatták, rontva az olyan borok piacát is, mint például a tokaji aszúké.

A reform a magyar javaslatok szerint a költségvetés forrásait a versenyképesség javítását szolgáló szerkezetátalakítás és az átláthatóbb termékszerkezet kialakítása szolgálatába állíthatná. Ezeket az elképzeléseket elfogadta az FVM szakapparátusa, és saját eszközeikkel támogatást ígértek az Európai Parlament magyar képviselői is.

A támogatásra és az összefogásra azért is nagy szükség van, mert az ügyben legnagyobb befolyással rendelkező mezőgazdasági főbiztos irodája egy leegyszerűsítő, az európai szőlőterületeket 400 ezer hektárral csökkentő megoldásban látja a jövőt, amely elsősorban a legszegényebb országok szőlőtermő területének csökkentését, ennek folyományaként piacának kiszolgáltatását eredményezné. A javaslat a magyar és vele együtt a szegényebb országok szőlőtermelését teljes mértékben felkészületlenül éri, és ezek csaknem teljes leépülését eredményezheti olyan területeken is, amelyek ma még versenyképesek.

Aki eddig könyökig turkált az EU kasszájában, jogot szerzett arra, hogy ezután is csak ő tehesse ezt

Az a javaslat, amelyet a magyar szakértők is támogattak - az uniós források nagyobb részének elosztását úgynevezett. "nemzeti borítékokban" az adott ország érdekképviseleteinek és hatóságainak hatáskörébe utalná, és a szubszidiaritás európai elve alapján helyben döntenének arról, milyen eszközöket választanak az EU által javasoltak közül -, alkalmasnak tűnt arra, hogy a számunkra kedvezőtlen brüsszeli rendszer legveszélyesebb hatásait kiküszöbölje. Úgy sejlett, akár terület-, akár termelésivolumen-alapon történik a "nemzeti borítékok" meghatározása, Magyarország a megoldással csak jobban járhat. Támogatta a nemzeti borítékok rendszerét a nagy bortermelők, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Portugália is. Csakhogy a napokban nyilvánosságra került javaslatuk szerint a nemzeti borítékokat 20 százalékban területarányosan, 80 százalékban a "történelmi referencia" alapján kellene súlyozni.

Történelmi referencia alatt az előző időszakban az adott ország által lehívott támogatások volumenét kell értenünk. Magyarul: aki eddig könyökig turkált az EU kasszájában, jogot szerzett arra, hogy ezután is csak ő tehesse ezt. Számunkra ez területarányosan a nagy termelő országok támogatásának 30 százalékánál is kevesebb eszközt jelentene. Az arány ismerős: a csatlakozási megállapodás aláírása előtt az egyéb mezőgazdasági támogatások ilyen arányában egyeztünk ki. Talán ezért feltételezik európai partnereink, hogy tagként is elfogadjuk amit tagjelöltként letoltak a torkunkon. Úgy gondolják, hosszabb távon is beérjük a másodosztályú tagsággal. Kóstolgatnak bennünket.

A szerző bortermelő, a Magyar Független Bortermelők Szövetségének elnöke.