Hol könnyebb kábítószert terjeszteni?

Gondolkodott már azon, miért fenyegeti a társadalmi rendet és bomlasztja a társadalmi normákat az, hogy a büntető törvénykönyv tervezett módosítása szerint nemcsak a kábítószerfüggők, hanem az alkalmi fogyasztók is elkerülhetnék a szociális fejlődésük szempontjából fölösleges kitérőnek tekinthető börtönt, ha gyógykezelésen vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesznek részt?

Harrach Péter és Pokorni Zoltán bomlasztja a szövegértelmezés társadalmunkban elfogadott logikai normáit

Harrach Péter fideszes képviselő állt elő ezzel a rejtélyes gondolattal, amikor november második hetében nyilvánosságra hozta megfigyelését, mely szerint a magyar társadalom lelki és erkölcsi állapota fél éve romlik, és ez még csak a kezdet, mert a tervezett btk.-módosítás jelentősen hozzájárul a társadalmi rend gyengüléséhez. Mátrai Márta a sajtótájékoztatón sietve hozzá is tette, támogatni fogják azt az aláírásgyűjtési akciót, melyet a módosítás ellen tiltakozó civil szervezetek kezdeményeztek.

A paragrafus, ahol bejön a díler "Nem büntethető kábítószerrel való visszaélés miatt a.) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, b.) aki csekély mennyiségű kábítószert, együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad, c.) az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, d.) 1. az a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek, illetőleg 2. az a huszonegyedik életévét meg nem haladott személy, aki oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén csekély mennyiségű kábítószert, együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad(...) feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt."

Elképzelhető, hogy a szigorú Harrach Péter a választói akarat könnyebb kanalizálása végett be is segített abba, hogy legyen mit támogatni. Legalábbis ezt állítja Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezető-helyettese, aki arra gyanakszik, hogy Harrach Péter a szabályozás egyik lényeges bekezdésének elhagyásával megtévesztő levelet küldött a btk.-módosításról az ország iskolaigazgatóinak és plébánosainak.

Nem vagyok plébános vagy iskolaigazgató, nem tudom, mi áll abban a levélben, melyben Harrach Péter a szűkre szabott keretek közt felelősen tájékoztatta a választókat. Szerencsére néhány támpontot nyújt Pokorni Zoltán, aki a nulla-tolerancia kérlelhetetlen bajnokaként Magyar Bálint oktatási miniszterhez intézett levelében megkérdezte, miért van az, hogy az "oktatási intézményekben könnyebb lesz a kábítószerek fogyasztása és terjesztése, mint bárhol másutt", hiszen "enyhébb megítélés alá esik, mint az iskolán kívüli ezzel egyező tevékenység".

Az Index btk.-módosítási munkacsoportjának állásfoglalása szerint Harrach Péter és Pokorni Zoltán bomlasztja a szövegértelmezés társadalmunkban elfogadott logikai normáit, és olyan érveléstechnikai mintát mutat a közügyek iránt érdeklődődő felnövekvő nemzedékeknek, amelyek elsajátítása azzal a veszéllyel jár, hogy kizárják őket az egyetemi tanulmányokból, sőt, rosszabb esetben talán le sem tudnak érettségizni.

A törvényjavaslat, mely egy kivétellel súlyosbítja a kábítószerterjesztőket fenyegető szankciókat, a fiatalkorúak védelme érdekében 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt a tizennyolcadik életévét betöltött személyt, aki 18 éven aluli személynek kábítószert kínál vagy átad, akárcsak azt, aki oktatási vagy közművelődési intézmény területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik.

Mivel a 2-8 évig terjedő börtön az általunk használt számrendszerben kisebbnek tűnik, mint az 5-10 évig terjedő börtön, ezért csak igen erős túlzással lehet azt mondani, hogy az iskolai kábítószerterjesztés enyhébb megítélés alá esik, mint az iskolán kívüli.

Jó ideje nem álmodom már Bárándy Péterrel, aki szerint alkoholizmusra kondicionált, megbocsátásra képtelen társadalmunk alkalmatlan arra, hogy a holland minta alapján rendezzük a könnyű drogok fogyasztását, de az is valami, hogy a törvényjavaslat az alkalmi fogyasztók számára lehetővé teszi, hogy elkerüljék a börtönt.

társadalmunkban még semmilyen értelmes diskurzus nem kezdődött a könnyű drogokról

Pokorni Zoltánt valójában a leendő 283. paragrafus d) pontja aggasztja, amely szerint ne okozzunk értelmetlen szenvedést annak a 19 éves középiskolásnak, aki sodor egy jointot, és az együttes fogyasztás jegyében valamelyik kezével továbbadja a mellette álló 18 éven aluli társának. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint azonban ezzel ponttal a javaslat gyakorlatilag legalizálja a terjesztők iskolai "beetető" akcióit, lelki szemei előtt ugyanis logikai lehetőségként megjelent egy elvetemült 19 éves középiskolás, aki egy drogkereskedő előretolt egységeként működik, kihasználva, hogy közös fogyasztás esetében választhatja a büntetés alól mentesítő felvilágosítást.

Körülbelül ennyi Pokorni Zoltán és Harrach Péter mondandójának racionális magva. Ennek közléséhez választották az "iskolában könnyebb lesz kábítószert fogyasztani és terjeszteni, mint bárhol másutt" formát. És ezen nincs is mit csodálkozni. Mi késztetné őket arra, hogy stilisztikai eszközök helyett tartalmi érvekre építsenek, amikor a közvéleményhez fordulnak? Ha nem figyelte volna meg, társadalmunkban még semmilyen értelmes diskurzus nem kezdődött a könnyű drogokról, és - mint a közelmúltban kiderült - nem akad egy olyan sajtótermék sem, melyben lenne elég bátorság ahhoz, hogy leközöljön a tárgyban néhány felvilágosító jellegű, szándéka szerint vitát provokáló hirdetést.