Kevés figyelmet kapott az a december 10-én napvilágot látott hír, miszerint a macedón rendőrség feljelentett két magyar állampolgárt, akik a gyanú szerint két társukkal összesen négymillió eurót sikkasztottak a macedón távközlési vállalatnál. A francia hírügynökség értesülése szerint mind a négyen - a két magyaron kívül egy német és egy görög állampolgár - a Maktelnél töltöttek be különféle tisztségeket, az egyik magyar, Szendrei Attila 2002 és 2007 között a cég vezérigazgatója volt. A másik magyar kilétét a hír homályban hagyta, de nem is annyira a személy az érdekes, mint inkább maga a nyomozás ténye. (A másik gyanúsított információink szerint egy olyan egykori alkalmazott, akinek aláírása az igazgatóság tagjaként több dokumentumon szerepel, de nem ő volt az ügyletek kiagyalója.)
A macedón hír azért érdekes, mert szorosan kapcsolódik a Magyar Telekomnál 2006 eleje óta folyó, már eddig is horribilis összeget - több mint 10 milliárd forintot - felemésztő belső vizsgálathoz, melynek célja, hogy kiderítse, pontosan mi is történt a cég montenegrói és macedóniai leányvállalatánál, mi volt a célja azoknak a szabálytalan pénzmozgásoknak, gyanús tanácsadói szerződéseknek, amelyek miatt a Telekom könyvvizsgálója annak kifogást emelt, és nem fogadta el az év mérlegét.
A vizsgálat idehaza Montenegróval kezdődött, de aztán egy jó fél év múltán átterjedt Macedóniára is. Cipruson bejegyzett görög tanácsadó céggel kötött gyanús szerződésekről szivárogtak információk, és még olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy ez a cég esetleg "visszaosztott" prominens macedón politikusoknak a neki jutatott pénzből. A Magyar Telekom legutolsó gyorsjelentésében hivatalosan az szerepel, hogy hat szerződés létrejötte és/vagy teljesítése Macedóniában törvénytelen volt, amely szerződések alapján 6,7 millió eurót meghaladó összeget fizettek ki. Év elejére várható a macedóniai ügyleteket lezáró White and Case-jelentés, és bár hivatalos információkat még nem adnak, az amerikai hatóság és a tőzsdefelügyet várhatóan jövő év közepére tető alá hozza az ügyet lezáró megállapodást a Magyar Telekommal, amelynek az egyik lehetséges kimenetele, hogy a vállalat tetemes bírságot fizet. Mert nem maga az eljárás a büntetés, még ha a költségek nagysága miatt úgyis tűnhet. A Magyar Telekomot és tulajdonosait aligha dobhatja fel az a december közepi hír, miszerint a Siemens az ellene folyó hasonló eljárás végén rekordnagyságú büntetést fizetett: összesen 1,6 milliárd (!) dollárt az amerikai és európai hatóságoknak, ennek pontosan a fele, 800 millió dollár ment az amerikai ügyészséget képviselő Igazságügyminisztérium, illetve az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet kasszájába.
A macedón rendőrség szokatlanul határozott fellépése felgyorsíthatja az eseményeket, de keveredik ebbe némi politikai színezetet is: nem korrupció miatt nyomoznak, hanem leginkább azt kifogásolják, hogy a vitatott szerződésekkel a menedzsment kárt okozott a macedón államnak, amely nem kis százalékban tulajdonos a távközlési vállalatban. Ráadásul információink szerint az a gondjuk, hogy a menedzsment megkerülte a vállalat igazgatóságát, úgy ügyeskedett, hogy a szerződések értéke egyenként mindig kicsivel alatta maradt annak az értékhatárnak, amit már az igazgatóság elé kellett volna terjeszteni. Az igazgatóságban pedig már ott ültek az állam képviselői is. Azok, akik ma ellenzékben vannak. A dolog további pikantériája, hogy amikor nyolc éve a Matáv (ma: Magyar Telekom) vezette konzorcium nyerte meg a macedón távközlési társaság 51 százalékának megszerzésére kiírt tendert, akkor a privatizációs szerződést macedón oldalról a pénzügyminiszter, egy bizonyos Nikola Gruevszki szignálta, aki ma az ország miniszterelnöke. Ő és párttársai pedig a tranzakciók megkötése idején voltak ellenzékben. A helyi rendőrség határozott és elszánt fellépése a menedzsment egyes tagjai ellen akár szolgálhatja azt a célt is, hogy az ügyek magas pozícióban üldögélő macedón résztvevőit tisztára mossák.
Ehhez képest a magyar rendőrség más megoldást választott: a hűtlen kezelés gyanújával érkezett feljelentés alapján 2007 májusától nyomoztak egy évig, majd idén ősszel meglehetősen csendben és eredmény nélkül lezárták, arra hivatkozva, hogy a területi hatályuk nem terjed ki a balkáni országokra, idehaza pedig mindent rendben találtak. Most már kivárjuk a végét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
