"De hát hadnagy úr, maga az ügyvédem!" - szólalt fel műfelháborodást mímelve Dóra őrvezető 1988-ban Zalaegerszegen, amikor nyilvános lefokozás mellett 45 nap fogdára ítélték, mert három hónap nem indokolt laktanyafogság után átmászott a kerítésen, hogy láthassa az egyéves lányát. Ez a néphadsereg demokratizálódását igazolandó nyilvános tárgyaláson történt a század KISZ klubjában.
Varga főhadnagy, a törzsfőnök volt az ügyész, Német főhadnagy, a politikai tiszt kapta a bírói szerepet, és Nagy hadnagy, a századparancsnok járhatott el védőként. A Varga főhadnagy harminc nap fogdát kért, erre Nagy hadnagy súlyosbításért fellebbezett. Nem baj, Dóra fiam, veregette a vállát a vádlottnak, 30 nap nem javítana meg, 45 nap már talán igen.
Ez a kis történet a múlt péntekre összehívott rendészeti miniszteri kerekasztal-beszélgetés, vagy mit tudom én, mi után jutott eszembe. Mint tudjuk, Takács Albert rendészeti miniszter megrettent saját maga elszólásaitól, amit a tüntetéseken tudósító és rendőrségileg előállított újságírók kapcsán tett, és meghívót küldött néhány szerkesztőségbe és sajtószakmai szervezetnek, hogy egyeztessen a kérdésről.
A gesztus mindenképp méltányolandó. Az értékét némiképp csökkenti, hogy a legérintettebb orgánumok közül a HVG.hu-nak, a Magyar Nemzetnek és a Hír tévének elfelejtettek szólni, és ezért az egyeztetést jó néhány szerkesztőség bojkottálta. És ebbe a mulasztásba már eleve bele volt kódolva az egyeztetés eredménytelensége és értelmetlensége is. Reménykedem, hogy a fenti baki nem célzatosan történt, hanem valamelyik túlbuzgó hivatalnok ostoba húzása volt, de ha így történt is, a múlt hét eseményei mindenképpen erős rendszerhibát tükröznek.
Azonfelül, hogy a be nem jelentett tüntetésről tudósító újságírót őrizetbe venni csak azért, mert a helyszínen van, alkotmányellenes, hiszen sérti a sajtószabadságot, még ha egy nemrég kreált rendeletkiegészítés jogalapot is adna erre (218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 40/A. § Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség), érthetetlen, hogy miért néhány ártalmatlan szerencsétlen begyűjtésével demonstrál a rendőrség, amikor nemrég az Erzsébet hídon szó szerint töketlenkedett.
Még érthetetlenebb, hogy az ilyen szerencsétlen hibák kiszűrésére megtartott rendőrségi egyeztetés másnapján - ahol az illetékesek ígéretet tettek, hogy nagyobb körültekintéssel járnak el - mégiscsak előállítják az RTL Klub operatőrét, aki szintén egy tüntetésről tudósított.
Az csak hab a tortán, hogy az Index operatőrét munkája közben a helyszínen próbálja cenzúrázni néhány rendőr egy félreértelmezett adatvédelmi biztosi állásfoglalás alapján. Az értelmezés szerint tilos intézkedő rendőrökről felvételt készíteni, mert személyhez fűződő jogokat sért. Én meg ezentúl kérném, hogy a térfigyelő kamerákhoz tartozó monitoron egyből kikockázva jelenjen meg a fejem, ha véletlenül a látókörükbe kerülök.
Ilyen sorozat után került sor az említett kerekasztal-beszélgetésre. Ahol nagyjából az derült ki, hogy a résztvevők többségének vagy fogalma sem volt, hogy mi történt valójában, vagy szándékosan csúsztatott. Mindenesetre jelen sorok írójánál, aki a azon a bizonyos estén személyesen, ügyvédként járt el az ügyben, mindenki pontosabban ismerte Zutyu kollégánk őrizetbe vételének és elengedésének történetét.
Az ORFK részéről legalább történt valami szabadkozás, hogy a pontos jelentés tartalmát nem ismerik. Viszont jellemző volt az az elszólás, hogy a TASZ szerint bloggerek jönnek, és ők nem újságírók, vagy újságírók, de ez még nincs eldöntve, velük mi legyen, és felvetésként hangzott el az is, hogy ha több sajtómunkás körbeáll egy körözött bűnözőt, önön testükkel megakadályozva a letartóztatást, akkor a rendőrség mit tehet.
Igen, mint a lovak a mongol sztyeppén, ha jönnek a farkasok, azok szokták körülállni így a csikókat, ezt az életszerű helyzetet valószínűleg innen vették. Ehhez képest azon a felvetésen jót mosolyogtak, hogy az Index újságírójával őrizetbe vétele során többször éreztették az intézkedő rendőrök, hogy ez egyfajta válasz az Erzsébet hídi tüntetésen történtekre, amikor láthatósági mellényes, Pajtás fényképezőgépes, magukat újságírónak álcázó rendbontók akadályozták a jól felkészült oszlatók munkáját. Szerkesztőségünk összeesküvés-elméletet gyárt, jött a válasz az egyik meghívott szájából.
A MÚOSZ sokat tapasztalt vezetője, örülve a lehetőségnek, egyből kezébe vette az irányítást, és a végén megállapodott az újságíró társadalom nevében: ezentúl az újságírók betartják a BBC azon alapelveit, hogy ha jelenlétükkel fokozzák az adott helyzetet, inkább elvonulnak, és az IRM is megpróbál néhány jogszabályi változást kierőszakolni az újságírók érdekében.
Az már csak a személyes véleményem, hogy a rendőri surmóságot semmilyen jogszabályi változással nem lehet megváltoztatni, amíg ha úgy akarják, úgy is bedugnak bárkit a rabomobilba, legfeljebb később öten tanúsítják, hogy ellenállt, és ezt következmények nélkül megtehetik, akár az alkotmányba is belefoglalhatjuk az újságírók státuszát, akkor sem megyünk semmire. Amíg alulról ilyen szinten sikerül megvezetni a legfelsőbb rendőri vezetést mint most, addig hiába ígér a miniszter úr bármit.
A jelenlegi törvények is tudnák kezelni ezeket a problémákat, ha az intézkedő rendőr meg tudná, és hajlandó is lenne megkülönböztetni a tüntetőktől a nyilvánvalóan arra tévedt járókelőt és a nyilvánvalóan munkáját végző újságírót. Még ha az a tüntető esetleg újságírónak álcázza magát, akkor is. Fotózás közben nehéz autót borogatni, kukákat gyújtani. Láttam már Nepálban is tömegoszlatást, érdekes módon ott sikerült, pedig éles fegyver is eldördült.
Dóra őrvezetőn a dandár előtt hajtották végre a lefokozást. Előző este zsákvarró tűvel és egy igen erős cérnával többszörösen felvarrta a rangjelzését az inge ujjára. Nagy hadnagy rangjelzéstépési kísérlete kínosnak bizonyult, csak harmadik szaggatásra sikerült, de akkor a kezébe maradt majdnem az ing fele, a fél dandár röhögött. Azt hiszem, ez volt Dóra őrvezető egyetlen adekvát válasza KISZ-klubbeli tárgyalásra.