Leesett egy cigány zsebkendője? Na és?

Abban az országban, ahol egy állampolgárnak tíz napot kell börtönben tölteni egy utcán elejtett vagy akár eldobott zsebkendő miatt, komoly probléma van az igazságszolgáltatással. Többnyire azért, mert ilyenkor igazság nem igazán szolgáltatik. 

Az elmúlt napokban a magyar média jelentős figyelmet szentelt azoknak a kirívóan magas, sokszor abszurd indokok alapján kirótt szabálysértési bírságoknak, amelyeket a rendőrség beszámolók alapján többségiben mélyszegénységben, gyakran szegregált telepeken élő roma állampolgártársainkra vetett és vet ki folyamatosan. A Roma Sajtóközpont munkatársai az elmúlt hónapokban 140 olyan esetet dokumentáltak több mint 50 magyar településről, amelyekben a romákra kirótt bírságok alapja nemhogy felháborító, de sokszor egyenesen embertelen volt. És ezek csak a dokumentált esetek. 

Amíg legtöbbünknek egy etikátlan rendőr eljárásmódja miatt érzett kiszolgáltatottság pusztán ritka tapasztalat marad, addig sokaknak az ilyen jellegű, zaklatással felérő rendészeti eljárások a mindennapok részévé válnak. 

Bár a média az elmúlt napokban erre a jelenségre tanúsított figyelme örvendetes, az effajta rendőrségi gyakorlat sem nem ismeretlen, sem nem újkeletű Magyarországon. Abban az esetben, amikor a bűnüldöző szervek munkatársai az etnikai, faji, vallási vagy nemzeti hovatartozást kizárólagos vagy döntő megalapozásnak használják intézkedési, letartóztatási, vagy vádemelési jogköreik gyakorlása során, megkülönböztető etnikai profilalkotást követnek el. A megkülönböztető etnikai profilalkotás pedig az etnikai diszkrimináció egy különösen alattomos formája, és egyben jogsértő. (Ellentétben azokkal az esetekkel, amelyekben az etnikai hovatartozás részét képezi egy gyanúsított leírásának egy adott bűntett esetében – „bűnelkövetői profilalkotás.”)

A megkülönböztető etnikai profilalkotás jogsértő még abban az esetben is, ha az egyes bírságoknak önmagukban volt jogszabályi alapja, ugyanis a probléma a gyakorlat szintjén észlelhető etnikai aránytalanságból adódik. Magyarország esetében mind az Egyesült Nemzetek Szervezete, mind pedig az Európa Tanács szervei a 90-es évek óta folyamatosan aggályukat fejezik ki az etnikai kisebbségekkel szembeni rendőrségi diszkriminációval kapcsolatban, számos jelentésükben a megkülönböztető etnikai profilalkotást külön megemlítve. 

Magyar emberi jogi szervezetek már évek óta tiltakoznak e diszkriminatív rendészeti gyakorlat ellen. 2012-ben a Magyar Helsinki Bizottság eljárást kezdeményezett a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt.  Az ügyben azt állították, hogy a kötelező kerékpár-felszerelés hiánya miatti bírságokat csaknem kizárólag romákra szabták ki egy Nógrád megyei községben, miközben a nem romák esetében a hasonló törvénysértéseket rendszeresen elnézték. Habár a pereskedés egyezséggel zárult, a Hatóság megállapította, hogy a bírságolási gyakorlat „etnikai aránytalanságok előidézéséhez vezethetett”, ezáltal sértve a roma közösség egyenlő bánásmódhoz való jogát, még akkor is, ha a bírságokat törvényesen rótták ki az egyes esetekben. Jelenleg a Társaság a Szabadságjogokért pereskedik a gyöngyöspatai romák feltételezett 2011-es célzott rendőri zaklatása miatt.

Kutatások – köztük az Open Society Justice Initiative és a Magyar Helsinki Bizottság 2007 és 2008 között Magyarországon végzett igazoltatási felmérése is – kimutatták, hogy a megkülönböztető etnikai profilalkotás gyakorlata sem nem hatékony, sem nem eredményes, és egész embercsoportokat bélyegez meg „gyanús közösségekként”.  Az egyént egy csoport tagjaként kezeli, nem pedig a saját individuumában. A rendőrséget pedig megfosztja legitimitásától az érintettek szemében, továbbá csökkenti a rendőrségbe vetett bizalmat, és gátolja az együttműködést a bűnüldöző szervekkel. 

Mindemellett pedig a megkülönböztető etnikai profilalkotás igazságtalan és embertelen. Senkinek sem lenne szabad tíz napot börtönben töltenie egy utcán elejtett vagy eldobott zsebkendő miatt – főleg, ha az eredetileg kiszabott bírság alapjául a bőrszíne szolgált.

Bóbis Zsolt

(A szerző az Open Society Justice Initiative munkatársa. Az Open Society Justice Initiative 2005 óta Európa számos országában szorosan együttműködik helyi partnerekkel a megkülönböztető etnikai profilalkotás kezelése, valamint az igazságos és hatékony rendfenntartás támogatása céljából.)