Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Vörös vonalon

2017.12.12. 10:48 Módosítva: 2017-12-12 10:48:11

A Nemzeti Cinizmus Rendszere – miután a kormányhivatalnokok plakáttépkedése nem bizonyult hatékonynak – az Állami Számvevőszéket vetette be a pillanatnyilag legerősebb ellenzéki párt, valamint a hűtlenné lett korábbi fideszes oligarcha megregulázására. A dolog jelentősége miatt nagyon nem érdektelen a helyzet higgadt jogi értékelése.

Az Állami Számvevőszék az Alaptörvény 43. cikke alapján az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, illetőleg nem minősül a 2010.évi XLIII.tv. 1.§ szerinti központi államigazgatási szervnek. Ebből fakadóan, a január 1-jén hatályba lépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.évi I. tv. (Kp.) 4.§ (1) és (7) bekezdései alapján

a számvevőszéki döntések miatt rendes bírói út nem vehető igénybe.

A Számvevőszék érdemi aktusaival szemben a szervezetről szóló 2011.évi LXVI. tv. (Ásztv.) sem ír le jogorvoslati utat.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. tv. (Ptv.) ritka példány a hatályos magyar jogrendben: a '89-es jogállami forradalom termékét a 2010-14. közötti abszolutista forradalom megtartotta és kétharmados körben hagyta.

A jobbikos történetben a Ptv. 4.§ az izgalmas. A (2) bek. a céges, a (3) bek. – helyesen – a külföldi támogatást tiltja. A (4)- (5) bekezdések így szólnak: ”Az a párt, amely a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.”

Ennyi. Az Ásztv. mindösszesen észrevételezési jogot biztosít az érintettnek.

Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek. értelmében, mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A fair eljárás garanciát – márpedig a konkrét ügyben a Jobbik hónapok óta éppen ezt kifogásolja –, sem a Ptv.4.§, sem pedig az Ásztv. nem biztosítja. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek. alapján, mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény a jogorvoslati jogra vonatkozó alkotmányos rendelkezést nem csak fenntartotta, hanem némiképp még tágította is a korábbi Alkotmányhoz képest, az Alkotmánybíróság a jogorvoslati jog értelmezésénél okkal követte a két évtizedes gyakorlatot. A 35/2013. (XI. 22.) Abh. ezért mondja ki: „A jogorvoslathoz való jog lényegi tartalma azt követeli meg a jogalkotótól, hogy a hatóságok vagy bíróságok érdemi, ügydöntő határozatai tekintetében tegye lehetővé a valamely más szervhez, vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét olyan döntés meghozataláért, amely képes a sérelmezett döntést felülvizsgálni, és a sérelem megállapítása esetén a döntésre visszaható módon a sérelmet orvosolni.”

Erre azonban nincsen lehetőség az Állami Számvevőszék Ptv.4.§ szerinti érdemi döntései esetén, miközben mondjuk a teljes pártkassza einstandolása – az Alaptörvény VIII. cikk nyomán – egy alapvető jog érvényesülését, illetve a demokratikus hatalomgyakorlás egyik elemét közvetlenül érinti. A Ptv.4.§ tehát – álláspontom szerint és függetlenül a számvevőszéki megállapítások jogosságától –

alaptörvény-ellenesen nem biztosítja az eljárás alá vont párt számára sem a tisztességes eljárás garanciáit, sem pedig a jogorvoslati lehetőséget.

Mit lehet ilyenkor tenni? Az országgyűlési képviselők egynegyede kérheti az Alkotmánybíróságtól a Ptv.4.§ utólagos normakontrollját. Ehhez természetesen az Alkotmánybíróságot most éppen bojkottáló szocialista képviselők is kellenének, de álláspontjaik következetességét elnézve, bármi megtörténhet. Ugyanakkor a testületet utólagos normakontrollnál semmilyen határidő nem köti.

A Jobbik elvileg az Alkotmánybíróságról szóló 2011.évi CLI. tv. (Abtv.) 26.§ (2) bek. alapján közvetlenül is nyújthatna be panaszt, hiszen az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás. Csakhogy ezt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani, ez pedig jócskán eltelt (ennyiben magam is kissé elhamarkodottan nyilvánítottam először véleményt).

Megteheti azonban az ellenzéki párt, hogy az ÁSZ végleges állásfoglalását kvázi-közigazgatási határozatként kezelve pert indít annak felülvizsgálata iránt. A hatályba lépő Kp. idézett passzusai miatt a keresetet a bíróság idézés kibocsátása nélkül fogja elutasítani, és majd a jogerős elutasító végzés ellen, immáron az Abtv. 26.§ (1) bek. alapján terjeszthet elő alkotmányjogi panaszt. És megteheti azt is, hogy miután a Kp. 4.§ (3) bek. b, pontja alapján immáron az adóhatóság, vagy a Kincstár einstandoló, úgynevezett reálcselekményei folytán is indítható lesz közigazgatási per, ezt viszik el alkotmányjogi panasszal a taláros testületig.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert

az ÁSZ készülő érdemi döntése tartalmi, anyagi jogi szempontból is felettébb ingatag lábakon áll.

A kormánypárt tavasszal benyújtotta a T/15329. sz. törvényjavaslatot, amely egyebek között a Ptv.-t is módosítani akarta. Ez volt az úgynevezett plakáttörvény. A javaslatnak ez a része azonban kétharmad hiányában elbukott. A Ptv.-t egy olyan 2./A §-al kívánták kiegészíteni, amely előírná, hogy kampányidőszakon kívül plakát csak a szokásos piaci áron helyezhető ki. Előírná -de nem írta elő, mert nem volt meg hozzá a szükséges többség.

A Ptv. ominózus 4.§ -ba egy (3a) bekezdést tettek volna bele, mely szerint az ingyenesen vagy kedvezményesen elhelyezett plakát jogellenesen szerzett vagyoni előnynek minősül, illetve a (4) bek. szankcióit a kedvezményes plakáthelyekre is ki akarták terjeszteni. Nyilván azért akarták ezt a fideszes honatyák, mert – már csak személyes élményeik okán is – úgy látták, hogy a Ptv. hatályos szabályai alapján a Simicska-féle plakáthelyek kedvezményes használatával szemben az ÁSZ nem tud fellépni. Csakhogy a szándék szándék maradt, a kezdeményezés elhasalt és maradt hatályban az a törvényszöveg, ami a fideszes javaslat előterjesztői szerint sem ad alapot a jobbikosok befenyítésére. Az ÁSZ viszont úgy csinált, mintha a T/15329. sz. javaslat Ptv.-t érintő részei megkapták volna a többséget. Itt tartunk.

Magyarországon – és ezt a 2014-15-ös időközi választások világosan bizonyították – a hatalom demokratikus úton, ebben a választási rendszerben is leváltható. Ezért minősítettem magam is megalapozatlannak a diktatúráról szóló szövegeléseket az elmúlt években.

Ha viszont a hatalom bármelyik, mérhető támogatottsággal, parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki párt választáson való elindulását törvénysértő, adminisztratív eszközökkel hiúsítja meg, átlép egy vörös vonalat, ahonnan nincs visszaút.