Gének és mobilsugárzás
Az elmúlt hónapban több magyar sajtótermék is az MTI közleményére támaszkodva híradást közölt Fiorenzo Marinelli olasz kutató kísérleteirôl, amelyek eredményeképpen felvetôdött, hogy a mobiltelefonok esetleg tudományosan bizonyítható egészségkárosodást okoznak. Ahhoz, hogy a hírt a maga értékén kezelhessük, fontos tisztában lennünk a következôkkel.
A tudományos életben, egy kísérlet megítélésénél rendkívül fontos, hogy azt nemzetközileg elismert és lektorált folyóiratban megjelentessék. Bár a szaklapok átfutási ideje hosszú, (ami mostanában egyre rövidül az internetes szakmai folyóiratok és az elektronikus levelezés miatt), a csak konferenciákon elhangzott eredményeket mindenki fenntartással fogadja. Az említett kutatás eddig csak egy konferencia összefoglalójában jelent meg, a szerzôk pedig semmiféle nemzetközi kutatási programban nem szerepelnek, így a WHO átfogó elektromágneses kutatásában sem. A vezetô, Fiorenzo Marinelli és laboratóriuma a rádiófrekvenciás sejtbiológiai kutatások területén egyáltalán nem ismertek. Ez bôven ad okot a szkepszisre, hiszen az eredmények közzétevôit hiába keressük a téma irodalmi hivatkozásaiban. Gyakran elôfordul, hogy egy általános sejtbiológiai munkát végzô laboratórium rádiófrekvenciás kísérletekbe kezd anélkül, hogy megfelelô ismeretekkel rendelkeznék a besugárzásról és az úgynevezett dozimetriáról. A hírben szereplô 1mW-os adat is ezt a gyanút erôsíti, mivel a mértékadó irodalmak tükrében ez az érték semmitmondó. Különösen indokolt az óvatosság az úgynevezett in vitro (sejttenyészeteken végrehajtott) kísérleteknél, ahol a rossz besugárzási körülmények rendkívül megtévesztô eredményekhez vezethetnek.
Sajnos alig lehet valamit tudni arról, milyen körülmények között végezték a vizsgálatokat. Még az energiaelnyelés módjáról, illetve nagyságáról sem tudunk semmit. Az 1mW-os adat értelmezhetetlen, mivel nem lehet tudni, pontosan mire is vonatkozik. Egyéb, a munka megítélése szempontjából fontos részletek sem ismertek. Az ilyesféle részleteket általában a teljes publikációkban közlik, amikor a folyóiratok lektorai minden lényeges mozzanatra rákérdeznek, amely nem világos. A komoly tudományos publikációk esetében ugyanis a kísérletezôtôl elvárják a pontos, minden részletre kiterjedô leírást, oly módon, hogy a kísérletet más valaki a leírás alapján megismételhesse és így megerôsíthesse. Szokatlan, hogy a kutatók anélkül számolnak be munkájukról a sajtónak, hogy eredményeiket egy elismert tudományos fórum ellenôrzésének tették volna ki. Ez is elég okot ad a gyanakvásra.
Ha a kísérlet eredménye tényleg igaz volna, abból csak akkor lehetne például a mobiltelefon veszélyességére nézve bárminemű következtetést levonni, ha a kutatást más helye(ke)n már hasonló eredménnyel sikerült volna megismételni. Ezután tehetnénk fel a kérdést, hogy vajon egy sejtbiológiai kísérletbôl milyen módon lehet a bonyolult emberi szervezetre gyakorolt egészségügyi hatásokra következtetni. Ami a kutatás szűkebb témáját illeti: az elektromágneses terek a nem-ionizáló sugárzások tartományába esnek, így közvetlenül nem okozhatnak DNS károsodást. Hogy milyen más hatásmechanizmus lehetséges, az rendkívül érdekes probléma, amelynek feltárásán világszerte sok tudós dolgozik. Jelenleg több mint 200 kutatás foglalkozik a mobiltelefonokkal, ezek egy része a DNS-re gyakorolt kihatásoknak is figyelmet szentel. Hazánkban is folynak a témába vágó kísérletek, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben.
Dr. Thuróczy György
osztályvezetô
OSSKI
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
