Megismertük az összes emberi gént, az összes fehérjét, az első exobolygót.
Mi lehet egy zárkózott tudós életének legnagyobb szerencsétlensége? A Nobel-díj.
Az elmúlt években, évtizedekben végzett munkájukat ismerték el.
A sötét anyag rejtélyének megoldása lehet a Higgs-bozon rokona.
2022.04.10. 14:09 Módosítva: 2022-04-11 08:48:43
Először azt gondolták, hogy valamit elrontottak.
Axionok okozhatják a neutroncsillagokból érkező intenzív röntgensugárzást.
Egy elméleti fizikus szerint a kollégái hamis ígéretekkel próbálnak pénzt kicsikarni a laikusokból.
A felső határ kétszer olyan gyors, mint a hang sebessége gyémántban.
2020.06.19. 22:08 Módosítva: 2020-06-20 08:30:07
A most elfogadott stratégia szerint új, nagy részecskegyorsító még jó pár évtizedig biztosan nem épül, inkább a Nagy Hadronütköztetőt fejlesztik tovább, amit majd egy kisebb elektron-pozitron ütköztető követ.
A mai napig nem tudjuk, miért nem semmisült meg az univerzumot alkotó anyag az antianyaggal találkozva. Egy új megfigyelés segíthet megérteni.
Ez az évszázad tudományos áttörése lehet, ha beigazolódik. Ennél sokkal jelentéktelenebb eredményekért is Nobel-díjat szokás kapni. A magyar kutatások vezetőjével beszélgettünk.
A Nobel-díjas részecskefizikus pénteken, 89 éves korában hunyt el.
Legyen erős: mégsem lassul le minden kvark az atommagban!
Az eredmény a steril neutrínók létezésére utal, de ellentmond a korábbi kísérleteknek.
Egy barion gerjesztett állapotait azonosították.
Az eredmény megerősítette a részecskefizika alapmodelljét, de még mindig nem elég pontos.
2016 augusztus 16., 14:07
Amerikai kutatók az MTA eredményeit felhasználva igazolnák egy ötödik alapvető kölcsönhatás létezését. Részecskefizikai forradalom, második felvonás.
A mérési eredmények végül nem igazolták az X részecske létezését, pedig az még a Higgs-bozonnál is nagyobb durranás lett volna.
És töltse le rá a CERN által publikált adatokat.
Most sikerült először bizonyítani a pentakvark létezését az atomfizikusoknak.
Mindkettő barion, ugyanolyan kvarkokból vannak, de a spinjük különbözik. Nem érti? Kattintson, elmagyarázzuk.
Fabiola Gianotti olasz fizikus lesz a CERN új főigazgatója.
A sugár átmérője csupán öt nanométer.
Két kutatócsoport külön-külön is azonosította a Zc(3900) nevű képződményt.
A Higgs-bozon és a genomkutatás volt a legforróbb téma 2012-ben a tudományos világban.
2012 szeptember 12., 11:41
Publikálták a CERN részecskegyorsítója, az LHC történetének legfontosabb felfedezését.
2012 augusztus 15., 09:07
Az amerikai RHIC részecskefizikusai urániumionok ütköztetésével vizsgálják a kvarkok világát.
Új részecskét talált a CERN az LHC kísérleteiben. A bejelentés alapján úgy viselkedik, mint a Higgs, de még meg kell erősíteni a felfedezést.
Amerikai kutatók szerint a B-mezonok bomlása gyorsabb a megengedettnél.
Az LHC-ben megfigyelt új részecske segíthet megfejteni a kvantumfizika nagy rejtélyeit.
A Majorana-fermion semleges töltésű, és saját maga antirészecskéjeként viselkedik.
Már 4 teraelektronvoltos protonnyalábokat fognak ütköztetni. 2015-ig ezt 7-re növelik.
A CERN kutatói tovább szűkítették a részecske lehetséges tömegtartományát. Lehet, hogy jövőre már meg is találják. De mi az a bozon, és mire lesz jó, ha megtaláljuk?
A pletykák szerint az LHC részecskegyorsítóban megtalálták a modern fizika Szent Grálját, a Higgs-bozont.
A létezése még nem bizonyított, azonban a tömegét már sejtjük. A sötét anyag a részecskefizika egyik nagy talánya, magyar kutatók is dolgoznak a megértésén.
Tizenhat perces fogság a CERN új rekordja, ennyi idő alatt már elvégezhető néhány vizsgálat. Talán kiderül, hova tűnt az univerzum fele.
nononononono
A magyar származású Millinger Márk egy Nobel-díjas fizikussal dolgozik együtt az utóbbi évek egyik legjelentősebb részecskefizikai kísérletén. Az AMS-t másfél évtizedes kutatás után hétfőn vitte az űrbe az Endeavour.
A magyar CERN-vándorkiállítás elsősorban leendő részecskefizikusoknak és mérnököknek szól.
A Reuters statisztikái szerint részecske- és nehézionfizikában a magyarok után megy a világ.
Sikerült előállítani az univerzum keletkezése után létrejött anyagot, a tudósok még elemzik a meglepően erős intenzitású reakció eredményeit.
Több millió antiproton és pozitron kellett ahhoz, hogy a másodperc töredékéig elkapjanak 38 antihidrogén-atomot. Ha sikerül javítani az arányokon, nagy lendületet kaphatnak az antianyag-kutatások, de az antianyag-hajtómű még messze van.
A részecskegyorsítóban már nem protonokat, hanem ólomionokat ütköztetnek. Az LHC-nél magyarok is dolgoznak. A fizikusok azt remélik, megpillanthatják az univerzum ősanyagát, a kvark-gluon plazmát.
2010 szeptember 21., 18:55
Bizonyos ütközésekben a keletkező részecskék egy része nem független egymástól. Magyarok is részt vettek a kutatásban.
A Tevatron fizikusai valóban találtak érdekes adatokat, de a Higgs-bozon nincs meg.
Az ELTE, a KFKI RMKI és az MIT kutatói kimutatták, hogy 7 TeV-en sokkal több részecske keletkezik, mint arra korábban számítottak.
A részecske rendkívül közömbös az anyaggal szemben, egy fényév vastag ólomfalon is átjut.
Az elemi részecskék egyik titkát megválaszolták a kutatók, de még több kérdésbe ütköztek.
Rövid karbantartás után megint felpörgetik a nagy hadronütköztetőt. Két hét múlva kezdődhet a tudományos munka.
A részecskegyorsítóban az ELTE és az RMKI kutatói vezetésével figyelték meg, hogy a rekordnak számító 2,36 TeV-s energiaszinten mennyi részecske keletkezik egyetlen ütközésben. Meglepően sűrű lesz a leves, amiből majd a Higgs-bozont kell kihalászni.
Az LHC-nek egy súlyos rendszerhiba miatt kellett több mint egyéves kényszerszünetet tartania, a javítás több tízmillió svájci frank volt. Vajon Amerika előbb találja-e meg az isteni részecskét?
A sötét anyag részecskéire vadásznak majd, odalent nem zavarja a méréseket a kozmikus sugárzás.
Már győztesként hirdetik magukat, pedig még Debrecen és Bilbao is versenyben van.