Segítenek-e a zavarosban a térfigyelő-kamerák?

A videotechnikának hála, ma már sok minden rekonstruálható utólag az utcán történtekből, így olyan vitás kérdések is eldönthetők, hogy valaki (és ki) dobált-e Molotov-koktélt rendőrök felé vagy sem, csoportosan, vagy egyedül garázdálkodott az utcán, megtámadott-e hivatalos személyt vagy nem.

Ezek a kérdések az elmúlt hónapban többször is felmerültek, hiszen garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak gyanújával többségében válogatás nélkül állítottak elő a rendőrök kétszáznál is több személyt.

Megvilágosodás?

E felvételek választ adhatnak a rendőri túlkapásnak tűnő intézkedések kiváltó okára is. Például arra, miért verték meg a rendőrök Révész Máriusz fideszes képviselőt, illetve arra, miért lőtték fejbe, majd többször hátba ugyanezen a környéken a munkahelyéről hazaigyekvő K. K.-t, és még számos más esetre is.

Azokról a dokumentálatlan, egy-két szemtanú által elmondott október 23-ai történetekről ne is beszéljünk, amik legalábbis különösen hatnak: több szemtanú is beszélt arról, hogy rendőrökkel kedélyesen beszélgető civilruhások vedlettek át csuklyás utcai harcossá. Két ilyen esetről számolt be a Magyar Nemzet csütörtöki száma, a cikkben megszólaló Apáthy István velünk is megosztotta történetét.

Már vizsgálják őket

Az Index az október 23-ai zavargásokkal kapcsolatban a VII. kerületi térfigyelő kamerák felvételeinek sorsára volt kíváncsi, és megelégedéssel nyugtázta, hogy a képrögzítők működtek a zavargások idején, és a felvételeket a rendőrség már vizsgálja, illetve az ügyészség részére is továbbította.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az Indexet arról tájékoztatta, hogy a rendőrséggel karöltve igyekeznek minden térfigyelőkamerával készített felvételt beszerezni. Mint megtudtuk, a leghevesebb összecsapások egyik helyszínén a Dohány utca Síp utca környékén készült felvételeket pénteken délben már másolta az ügyészségnek a rendőrség.

Ezelőtt nem nagyon kerültek elő

Az eddigi gyakorlatban azonban meglehetősen lesújtó a térfigyelő kamerák felvételeinek bizonyítékként való felhasználása. Ennek egyik eklatáns példája az országgyűlés emberi jogi bizottságának október 13-ai kihelyezett ülése volt a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetben.

Ott ugyanis a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyesület több panasz alapján arról számolt be, a bv-intézet alkalmazottai meztelenül inzultáltak gyanúsítottakat. A bizottsági ülésen megkérdezték a jelen lévő bv-parancsnokot, hogy bizonyára készültek az esetről videofelvételek, hiszen az intézmény be van kamerázva.

Csere László országos bv-parancsnok meglehetősen akadozva fogalmazva előbb azt állította, hogy a kamerák nem folyamatos felvételt készítenek, ezért nehéz lesz az igazságot megállapítani, majd arra hivatkozott, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek anyagi helyzetét tekintve, "könnyen lehet, hogy már letörölték" a képeket. A felvételek azóta sem kerültek elő, holott ezek megőrzésére és bemutatására Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudman is kérte a bv-intézetet.

Filmfelvétel helyett ruházat alapján

Hasonló kalandja volt Fazekas Tamás ügyvédnek is, aki szeptember 20-án, hajnali kettőkor a Podmaniczky utcában garázdasággal, hivatalos személy elleni erőszak gyanújával előállított fiatalokat védett. Védencei állítása szerint csak ketten mentek hazafelé, amikor a rendőrök elkapták őket.

Amikor a Pesti Központi Kerületi Bíróság a vizsgálati fogság lejártakor a 30 napos előzetes letartóztatást első fokon elrendelte, az ügyvéd hiába kérte be a kérdéses helyen és időpontban készült videofelvételeket, csak egy nappal korábban készült felvételekről készült szöveges jelentést kapott a bírónő. A gyanúsítottak 10 napot ültek, miután másodfokon szabadlábra helyezték őket.

Bár a kamerák, pláne a sötétben készült felvételei nem feltétlenül jó minőségűek, arra talán választ adhatnak, hogy valóban csoportosan követték-e el a fiatalok a tettüket. Az ügyészség azóta sem adott információt a felvételekről az ügyvédnek, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) pedig arról számolt be, hogy az önkormányzatok vagy a kerületi kapitányságok által üzemeltett térfigyelő kamerák felvételeit például egy esetben sem használták fel a bírósági döntéseknél, míg előfordult olyan is, hogy az illetőt ruházata alapján tartották előzetesben.

Hiányos alrendszerek

Nem kell persze csodákat remélni a budapesti térfigyelő-rendszertől sem: akárcsak a közútkezelés, ez is kerületi hatáskör, a kerületenként más-más rendszerek egy központi, a BRFK alá integrált továbbfejlesztését, kiterjesztést csak tervezik.

Jelenleg még Budapest belső kerületeiben is szegényes az ellátás, az V. kerületben például csak öt kamera működik. A VIII., a IX. és a XIII. kerület jól fel van szerelve kamerákkal, a VI. és a VII. kerület már kevésbé. A rendőrség az Indexnek azt mondta, a kerületi kapitányságok által üzemeltett kamerák felvételeit 7 napig őrzik meg. A X. és a XIII. kerület térfigyelő-rendszereit - szabálytalan módon - vállalkozók működtetik, ott a megőrzési idő változhat, ahogy a magánterületet védő kameráknál is, 4 és 60 nap közötti a tárolási időtartam.

A Síp és a Dohány utca sarkát, ahol a Libri könyvesbolt is van, önkormányzati tulajdonú kamerák figyelik, ám a Rákóczi úton és az Astorián csak a közlekedésre koncentrálnak az optikák, a Dohány utcában pedig vagy több mint egy éve nem működnek, vagy a zavargások alatt "a tüntetők leverték".

Nem működik, leverték

Ez utóbbit egy biztonsági őr állította a Dohány utca 12-14-es sz. alatt található irodaházban, szomszédos társa pedig azt mondta, a kamerák működtek, de felvételeikért még nem érdeklődött senki, holott lassan lejár a szerinte hétnapos megőrzési idő.

Az ELTE Múzeum körúti épülete is jól be van kamerázva, de egyik sem működik, mondta a portás, akinél már a rendőrök is érdeklődtek (Itt lőtték nyakon, majd kétszer mellbe a Tilos rádió egyik munkatársát, egy fotóst.).

Azért az amatőr és tévéfelvételekkel együtt sok minden rekonstruálható, a BRFK-n ezért külön nyomozóegység állt fel a napokban, hogy a kép- és filmfelvételeket elemezze. Az egy hónappal ezelőtti zavargások után a rendőrség honlapján több tucat felvétel alapján indított fényképes körözés jelent meg, amik alapján letartóztatások is folytak.

Mi lett vele?

"Úgy tűnik, hogy a rendőrség mindent meg tud tenni azért, hogy egy autótolvajt elkapjon, de a rendőri visszaélések ügyében már kevésbé lelkesek" - jelentette ki Dénes Balázs, a TASZ ügyvédje, és hasonló véleményt fogalmazott meg az adatvédelmi ombudsman is az Indexnek: "Azért jó lenne, ha a technikát mindig az állampolgárok előnyére használnák."

A jogvédő szervezetek (TASZ, MHB) az előző években indított pereiket tekintve sem számoltak be biztatóbb eredményről, amikor rendőri túlkapásokról volt szó, térfigyelő kamera felvétele nem állt rendelkezésre.

Holott, még ha le is törölte a rendőrség a felvételt, a szabályozás szerint azt is jegyzőkönyvezni kell, noha a gyakorlatban általában arra hivatkoznak, hogy a kamera nem működött, vagy nem is reagálnak az ügyvédi indítványra. Így a védelem csak később, az iratismertetésnél értesül arról, a bizonyítékok között vannak-e a felvételek. Akkor pedig már lehet, hogy késő, hiszen a felvételek törlődtek.

Nem lehet tudni

Az ügyészségen a nyomozás érdekeire hivatkozva nem mondták meg az Indexnek, hogy a jogszerűtlen rendőri intézkedés miatt folyó 35 eljárásban felhasználták-e a térfigyelő kamerák felvételeit.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!