Utoljára esküsznek 386-an

Május 14-én, pénteken, 13 órától tartja alakuló ülését az új parlament. Ezzel véget ér a szocialisták kormányzása, és lejár az előző parlament mandátuma. Az ülést Sólyom László köztársasági elnök nyitja meg, az előző parlament formális feloszlatása után átadja posztját az új Országgyűlés legidősebb képviselőjének, a fideszes Horváth Jánosnak. Horváth korelnökként vezeti az ülést az új tisztségviselők megválasztásáig, munkáját a legfiatalabb képviselők, a korjegyzők segítik.

A képviselői mandátumok igazolásával és az új tisztségviselők megválasztásával lejár Bajnai Gordon kormányának megbízatása. A köztársasági elnök felkéri a választásokon győztes párt listavezetőjét a kormányalakításra, ezzel formálisan is lezárul a választás folyamata.

A parlament alakuló ülésén rengeteg lehetőség adódik beszédek mondására. Felszólal a köztársasági elnök, a korelnök, az új házelnök, a leköszönő és a kinevezett miniszterelnök. Eléneklik a Himnuszt és a Szózatot is. A protokoláris kötelezettségek és a tisztviselők titkos szavazással történő megválasztása miatt így akár hat órán át is tarthat az ülés.

Az alakuló ülésen elméletileg nem kéne vitákra számítani. Hogy ez nem így lesz, az javarészt a szocialisták hirtelen véleményváltozásai miatt van. Az ülésnapon négy kérdésben is döntést kell hozni, de a választásról szóló beszámolók elfogadása nem jelenthet problémát - bár elképzelhető, hogy a lakóhelyüktől távol szavazókkal kapcsolatos zavarokra reagálni fognak a pártok. Dönteni kell a parlament és a bizottságok tisztségviselőiről is. Ez utóbbiban kedden látszólag megállapodás született, de végül az MSZP különvéleményt fűzött a saját maga által javasolt megállapodás szövegéhez. Általában nem szokás leszavazni a pártok bizottságielnök-jelöltjeit, de most bármi előfordulhat.

A posztok leosztása nem volt egyszerű, azonnal megmutatkozott az ellenzék teljes megosztottsága. A Fidesz annyiban gesztust gyakorolt, hogy biztosította az ellenzék egyharmados arányát a bizottságokban, így elvileg lehetőséget ad vizsgálóbizottságok felállítására, vitanapok kezdeményezésére és módosító indítványok benyújtására, de a jogosítványokat továbbra is egyharmados támogatottsághoz, azaz jelen esetben teljes ellenzéki együttműködéshez kötik a szabályok.

Az első vita a parlamenti tisztségek leosztása körül robbant ki. Az nem volt vitás, hogy a házelnököt a Fidesz delegálja, ahogy az sem, hogy a kormányoldal összesen három alelnököt adhat, viszont az LMP kifogásolta, hogy az alku eredményeként csak az MSZP és a Jobbik delegálhat alelnököt. Jegyzőből a Fidesz, az MSZP és a Jobbik kettőt, az LMP és a KDNP egyet delegálhat.

Ezek után az LMP azért harcolt, hogy az ellenzéknek járó hat bizottsági elnöki posztból - 13 bizottságot kormánypárti politikus vezethet - kettő jusson nekik, de elbuktak, végül csak a fentartható fejlődés bizottságára átnevezett környezetvédelmi vezetését szerezték meg.

Nagy harc folyt az MSZP és a Fidesz között a külügyi bizottságért, amit végül a kormánypárt nyert. A szocialisták arra hivatkoztak, hogy a külügyi bizottságot általában ellenzéki politikus vezeti, de pont kétharmados kormányzásuk idején volt példa ennek ellenkezőjére.

Az MSZP és a Jobbik között a költségvetési bizottságért folyt harc, ezt végül a szocialisták nyerték, cserébe kedden a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját ajánlották a Jobbiknak, ám csütörtökre különvéleményben határolódtak el maguktól - Mesterházy Attila ekkor már azt mondta, azt sem akarják, hogy egyáltalán jobbikos tagja legyen a bizottságnak. Ezen kívül a foglalkoztatási és munkaügyi, illetve a fogyasztóvédelmi bizottságot vezethetné szocialista politikus, de cikkünk írása idején az sem zárható ki, hogy az MSZP végül nem jelöl bizottsági elnököket és alelnököket, tiltakozásul amiatt, hogy a nemzetbiztonsági bizottságot felajánlásuknak megfelelően a Jobbik vezeti. A keddi alkut felajánló Mesterházy Attila volt miniszterelnök-jelölt csütörtökön már azt is ellenezte, hogy a Jobbik egyáltalán tagot delegálhasson a nemzetbiztonsági bizottságba. A lényeg, hogy emiatt egyelőre nem tudni, a szocialisták kiket delegálnak a bizottságok élére.

A Jobbik a jelen állás szerint a nemzetbiztonsági és az ifjúsági bizottság elnöki posztját nyerte el.

Merőben szokatlan módon már az első ülésen botrány lehet az új parlamentben. Vona Gábor, a Jobbik elnöke tartani kívánja magát a kampányban tett ígéretéhez, gárdaegyenruhában, vagy arra nagyon emlékeztető öltözetben kíván részt venni az alakuló ülésen - bár erről a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János is megpróbálta lebeszélni. A visszás helyzet - a hatályos törvények alapján ezt szabálysértésként lehet értelmezni, és bár érkezésekor hivatalosan még nem lesz képviselő, megválasztott jelöltként mentelmi jogot élvez - kezelése még az előző parlament szocialista házelnökére, Katona Bélára marad. Valószínűleg szóvá fogja tenni az ügyet - erre utal legalábbis, hogy az MSZP ügyvivő elnöke, Lendvai Ildikó levélben kérte Sólyom Lászlót, hogy felszólalásában térjen ki Vona viseletére is -, de nem valószínű, hogy ennél tovább menne.

Az alakuló ülés legfontosabb történése egyértelműen az új miniszterelnök felkérése. Orbán Viktor ezután hivatalosan is nekláthat kormánya megalakításához, a jövő hétre már be is vannak tervezve a már bemutatott miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásai. Mivel a Fidesz kétharmados többségben van, ez már puszta formalitás. Így viszont a leghamarabb két hét, illetve a parlament normális ügyrendje alapján tíz nap múlva beterjeszthetik a kormányprogramot és dönthetnek a miniszterek kinevezéséről is, azaz megalakulhat az új kormány.

Addig is a parlament tarthat üléseket, az alakuló ülés utolsó napirendi pontjaként döntenek is a következő ülés összehívásáról. A Fidesz már korábban jelezte, hogy egyes törvényeket már a kormány megalakulása előtt beterjesztenek, ilyen lehet a kettős állampolgárságról szóló is. A választási törvényt is módosítani akarják még a ciklus elején, az őszi önkormányzati választások előtt. A cél az önkormányzati és a parlamenti képviselők létszámának megfelezése, így utoljára esküszik 386 képviselő.