Milliárdos kárpótlást kaphatnak a "fideszes kórházak"
További Belföld cikkek
-
Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel - 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
A Népszabadság információi szerint a Békés megyei Pándy Kálmán, a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórháza és a Keszthelyi Városi Kórház kaphat milliárdos kárpótlást a kormányzattól. Cserháti Péter, az egészségügyi tárca helyettes államtitkára a lapnak elismerte, hogy a kárpótlandó intézmények „a kormánypártok mentén érintett kórházak”, mivel mindegyik fideszes önkormányzati vezetőhöz tartozik.Mint mondta, részben politikai gesztust gyakorolnak, részben igazságot szolgáltatnak, mert az elszámolásokból is jól látszik, hogy ezek az intézmények az előző kormányzattól „extra” pofonokat is kaptak.
Az elmaradt finanszírozásért perelnek
Molnár Lajos döntése után a fekvőbeteg-ellátó intézmények összágyszáma 80 ezerről 71 ezerre csökkent, ezen belül az aktív férőhelyekké 16 ezerrel lett kevesebb, míg a krónikusaké 7,5 ezerrel nőtt. Egyes intézményeket végleg bezártak, míg máshol csak az aktív gyógyítást szüntették meg, s helyette krónikus ellátást, ápolást, rehabilitációt enggedélyeztek. Molnár terve az volt, hogy kevesebb ágyon jobb minőségű ellátást kapjanak a betegek, ne vigyenek el pénzt a kihasználatlan férőhelyek.
A 2006-os kórházi karcsúsítással kapcsolatos miniszteri döntést első körben 54 intézmény támadta meg. A Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma előtt indult valamennyi pert megnyerte az egészségügyi miniszter. Ezután tíz esetben kezdeményeztek a kórháztulajdonosok rendkívüli perorvoslatot az ágyszámcsökkentés miatt. Két esetben a Legfelső Bíróság elutasította a kérelmezőket, hat esetben hatályon kívül helyezte Molnár Lajos akkori miniszter döntését. Két esetben új eljárást kell lefolytatni, két esetben még nincs döntés. De ez a négy kórház kártérítési pert indított az állam ellen, amelyben az eredeti és a meglévő kapacitás után elmaradt finanszírozást követelik.
Ötmilliárd forintot kaphatnak
Békés megyében Domonkos László, az ÁSZ-elnöke még megyei elnökként harcolt a kapacitásokért. A hódmezővásárhelyi kórházért Lázár János a város polgármestereként küzdött. A keszthelyi kórháznál Manninger Jenő képviselő, a debreceni Kenézy kórház esetében Kósa Lajos a befolyásos ember - fogalmazott a napilap. A Kenézy kórház egyébként annak idején nem írta alá az új kapacitásról szóló szerződését, így 2007 óta OEP-szerződés nélkül, jogellenesen kap közfinanszírozást.
Cserháti Péter szerint az egyezségre azokat a szabályokat alkalmaznák, mint a 2006. augusztus 20-ai és október 23-i sérültek kártalanításánál. Ha az intézmények visszavonják az állammal szembeni követelésüket és sikerül megállapodni az összegről, a költségvetési tartalékalap terhére kártalanítják őket. A peren kívüli egyezség további feltétele, hogy a kártalanított kórházak később nem vesznek részt a várható konszolidációs programban. Bár a négy nagy kórház körülbelül tízmilliárd forintot követel, ennek csak a felét tartja méltányosnak a szaktárca.
Cserháti az üggyel kapcsolatban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek is, mint mondta, a korábbi ágyszámok visszaállítására nincs lehetőség, az egyetlen bírósági döntésből sem következik. A peren kívüli megállapodást azért tartják jó ötletnek, mert a szakértők azt vetítették előre, hogy a megnyert LB-döntések után nagy valószínűséggel a kártérítési pereket is megnyernék a fekvőbeteg-ellátók, ám az összegszerűség bizonyításával hosszú évek telhetnek el, ami az esetleges kamatokat rendkívüli mértékben megemelné. Cserháti úgy véli, hogy a megállapodásnak tehát az állam szempontjából költségcsökkentési célja volna.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
