Visszajöhetnek-e Orbán Viktor miniszterei?

Matolcsy György

Korábbi pozíció: gazdasági miniszter (1999–2002)

Jelenlegi pozíció: a Növekedéskutató Intézet igazgatója, fideszes országgyűlési képviselő

Pártháttér: Fidesz

Mi történt vele? A közgazdász Matolcsy minisztersége után a Növekedéskutató Intézet igazgatója lett, és maradt a mai napig. 2003-ban, a Fidesz szövetséggé válása után belépett a pártba, és ő lett a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke. Gazdasági kérdésekben folyamatosan nyilatkozik a párt színeiben, és ő írta a Fidesz márciusban megjelent programjának gazdaságpolitikai fejezetét is, emellett hetente publikál a Heti Válaszban. Tagja a gazdasági és informatikai bizottságnak, illetve az európai uniós ügyek albizottságának.

Mekkora esélye van a visszatérésre? 90%

Központi szerepet játszott a kormányzati felkészülés szervezésében, biztosra vehető, hogy a kormányzati munka indításában is szerepet kap Orbántól.

Martonyi János

Korábbi pozíció: külügyminiszter(1998–2002)

Jelenlegi pozíció: ügyvéd

Pártháttér: pártonkívüli

Mi történt vele? 2002-ben felmerült a neve mint Demszky ellen indított fideszes főpolgármester-jelölté, majd még ugyanebben az évben a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökévé választották. 2003-ban még szóba került a Fidesz EP-listavezetőjeként, de végül Szájer József lett a befutó. A 2006-os választásokkor viszont csak 162. a Fidesz országos listáján, de őt tartották esélyesnek a lehetséges Fidesz-kormány külügyminiszteri posztjára. 2007-ben elterjedt, hogy III/II.-es ügynök volt, amit Martonyi többször is cáfolt, majd pert nyert az ügyben.

Mekkora esélye van a visszatérésre? 90%

Nem akarta vállalni az újabb kormányzati szereplést, de végül nem tudott ellenállni a határozott felkérésnek, biztosra vehető, hogy tárcát kap.

Varga Mihály

Korábbi pozíció: pénzügyminiszter (2000–2002)

Jelenlegi pozíció: a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő

Pártháttér: Fidesz

Mi történt vele? Miután Pokorni Zoltán 2002-ben távozott a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, a volt pénzügyminiszter is a lehetséges utódok közt szerepelt. Utóbb kiderült, hogy ő  volt az Orbán-kormány legtöbbet kereső minisztere is: még Orbán Viktornál is több pénzt vitt haza. 2003-ban elutasította a Fidesz alelnöki posztját. 2004-ben kritizálta az adótörvény-javaslatokat, 2005-ben az önkormányzatok számának csökkentése mellett érvelt. Veres János 2006-ban azzal vádolta meg, hogy elvitte a postabank átvilágításáról készült Kehi-jelentést. 2006-ban frakcióvezetőnek akarták megtenni, de nem vállalta.  Az őszödi beszéd kiszivárgása után gazdasági bűncselekménnyel vádolva be akarta perelni Gyurcsányt. Részt vett a kordonbontásban, 2007-ben nyíltan támogatta a Fidesz népszavazási kezdeményezését, sőt még azt is mondta, hogy a népszavazás törvényes kormányváltással is járhat. 2007 óta főként MSZP- és Gyurcsány-ellenes parlamenti felszólalásaival tűnt ki.

Mekkora esélye van a visszatérésre? 90%

Nem szokott nyomulni a posztokra, népszerű fideszes létére sem jelent konkurenciát Orbánnak, ezért biztos, hogy előtérbe tolják.

Kövér László

Korábbi pozíció: a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter (1998–2000)

Jelenlegi pozíció: az országos választmány elnöke.

Pártháttér: Fidesz

Mi történt vele? Kis túlzással a mostani első  szavazók már azt sem tudják, hogy ki az a Kövér László. A volt titkosszolgálati miniszter karrierje furcsa törést szenvedett a 2002-es választási kampányban. A köteles beszéd után Kövér már nem lehetett a Fidesz előretolt megmondóembere, de a párt alapítása óta meghatározó képviselő nem is tűnt el teljesen. 2002 óta ő a Fidesz országos választmányának elnöke, a párt nemzetbiztonsági szakpolitikusa, előbb a parlamenti bizottság elnöke, majd rendes tagja. A megmondóember szerepéből annyi maradt, hogy a mostani kampányban talán ő foglalkozik a legtöbbet a Jobbikkal.

Mekkora esélye van a visszatérésre? 80%

Emblematikus figura, de hagyományos rendészeti, nemzetbiztonsági szerepkörében konkurense lett Pintér Sándor. Az is lehet, hogy a belügyek nem pártember kezébe kerülnek.

Járai Zsigmond

Korábbi pozíció: pénzügyminiszter (1998–2000)

Jelenlegi pozíció: CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. felügyelőbizottsági elnöke

Pártháttér: pártonkívüli

Mi történt vele? 2000 novemberében került először nyilvánosságra, hogy az addigi pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank elnöke lesz, helyét Varga Mihály, a Fidesz akkori alelnöke veszi át. Később Járai sokáig lebegtette visszalépését, mert a Kisgazdapárt Csúcs Lászlót szerette volna mellé alelnöknek, amit a volt pénzügyminiszter nem akart elfogadni. 2001 márciusában mégis elfogadta az MNB-elnöki posztot. Még ebben az évben azt nyilatkozta, hogy reális az euró 2006-os bevezetése. Ezt egy évvel később már 2007-re tolta. 2002-ben őt is kapcsolatba hozták a Kádár-korszak titkosszolgálatával, ezért múltját vizsgálta a Mécs-bizottság. 2003 végén felröppent a hír, hogy Járai lemondásáért cserébe menesztenék a Medgyessy-kormány pénzügyminiszterét, László Csabát. Sólyom László konzultált vele a kormány 2006-os megszorító csomagjáról, 2009-ben több közgazdásszal együtt nyílt levélben bírálta a költségvetést. Neve legutóbb lehetséges köztársasági elnökjelöltként merült fel.

Mekkora esélye van a visszatérésre? 70%

Nagy tekintélyű közgazdász, MNB-elnöki múlttal, biztos, hogy számítanak rá, csak az a kérdés, hogy hol találnak-e neki megfelelő presztízsű posztot.