Volt-e olyan, hogy Gyurcsány-korszak?

Nagy botrány, amikor egy ország miniszterelnökéről kiderül, hogy 1978-tól a BM III/II-es ügyosztályának D-209 számon nyilvántartott szigorúan titkos (SZT) tisztje volt. Még nagyobb, hogy a frissen hivatalba lépett Medgyessy Péter 2002 júniusában először tagadta az ügynökvádat ("még akkor sem mondhatnám el, ha tényleg így lenne"), aztán mégis elismerte: a kémelhárításnak dolgozott. Korabeli tevékenysége szerinte a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalások sikerességére irányult. Medgyessy nem bukott bele a botrányba, de később majdnem belebukott az egész ország abba, hogy teljesítette kampányígéretét az 50 százalékos közalkalmazotti béremelésről.

Mennyit, de mennyit európáztunk a kilencvenes években, aztán 2004. május elsején kilenc másik ország társaságában csatlakoztunk. Megérte? Az biztos, hogy egy ideig jól ment a EU-s zászló biznisz, nem kellett már útlevél, de aztán kiderült, hogy ott sincs kolbászból a kerítés. Már több ezer milliárd forint támogatást használtunk fel, épültek utak, felújítottak hidakat, intézményeket, fúrják a 4-es metrót, de épült EU-s pénzből 40 centis kilátó is. Majd egyszer valaki biztos kiszámolja, hogyan hasznolsult ez a pénz, és hova ment el egy tekintélyes része.

Alig több mint két év kormányfősködés után Medgyessy Péter útelágazódáshoz érkezett. Kormányátalakításra készült, és le akarta váltani az SZDSZ-es gazdasági minisztert, Csillag Istvánt. Az SZDSZ ezt nem hagyta, inkább megegyezett az MSZP-vel arról, hogy új kormányfőt keresnek, mire Medgyessy lemondott. Sokáig Kis Péternek állt a zászló, de Medgyessy tanácsadója, a szélesebb körben nem túl ismert egykori sportminiszter lendületbe jött, elkezdte maga mellé állítani a megyéket, és győzött. Ami ezután jött, az eléggé rányomta bélyegét a 2000-es évek első évtizedének magyar történelmére, amit akár úgy is nevezhetnénk, hogy Gyurcsány-korszak.

Eredetileg csak a kórházak privatizációjáról akartak népszavazást a Munkáspárt kezdeményezésére, de a Magyarok Világszövetsége ezt megfejelte azzal, hogy Magyarország adjon állampolgárságot a külföldön élő, de magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarigazolvánnyal rendelkezőknek. Hisztérikus kampány indult, felcsaptak a nemzeti érzelmek, és sokan benyelték a Gyurcsány Ferenc által kieszelt 23 millió román munkavállalós riogatást. A népszavazás az alacsony részvétel miatt eredménytelen volt, legnagyobb hatásaként hosszú időre elidegenítette a határon túl élőket az anyaországtól. A nemzettesten ejtett sebet a második Orbán-kormány kötözte be a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvénnyel, 2010-ben.

"Nincs sok választásunk, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz." A Himnusz után talán a legtöbben ezeket a sorokat tudják kívülről idézni. Gyurcsány Ferencnek a MSZP zártkörű, májusi frakcióülésén elhangzott beszédének hangfelvétele (máig nem tudni hogyan) szeptemberben kiszivárgott. A többség a hazugság beismerésének és a nép átverésének tartotta, de volt, aki őszinte igazságbeszédként interpretálta. A külföldi hírekbe is bekerültünk, a nyugati sajtó azon nevetett, hogy a magyarok csak most jöttek rá, hogy a politikusok nem mondanak igazat?

Megtudhattuk, milyen a szavak ereje. Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, és az, hogy a kormányfő nem volt hajlandó lemondani, soha nem látott utcai zavargásokat váltott ki. Lángoló tévészékház, égő autók, halálra rémült rendőrök, vízágyúk, barrikádok, elszabadult T-34-es tank, süvítő gumilövedékek, könnygáz mindenütt, betört kirakatok, és ártatlanul megvert, fogdán megalázott emberek. A budapesti zavargások képei a külföldi tévécsatornák vezető hírei között szerepeltek. A Kossuth teret hosszú időre zavaros fejű radikálisok foglalták el, akikkel nehéz volt azonosulni azoknak, akik ugyanúgy Gyurcsány távozását akarták, mint ők. A történteket, a politikai felelősséget, a rendőri jogsértéseket több bizottság is vizsgálta. Máig nem kapott jóvátételt minden jogellenesen meghurcolt ember.

A belpolitikához nem sok köze van egy értelmetlen indulatoktól fűtött bűnügynek, de Szögi Lajos tragédiája önmagán túlmutató eseménnyé vált. A 44 éves tiszavasvári tanár 2006. október 15-én autójával Vámosorosziba tartott, amikor két roma kislány szaladt át előtte az úton. Egyikük az árokban elesett. A szabályosan közlekedő tanár kocsija hozzá sem ért a gyerekhez, aki meg is állt, hogy megnézze, nem esett-e baja. Az összesereglő hozzátartozók kirángatták a férfit az autójából, és két gyermeke szeme láttára agyonverték. Mivel a tettesek romák voltak, az eset elszabadította a romák és nem romák között szunnyadó indulatokat, kiélezte az etnikai feszültséget: Olaszliszkán a rendőrségnek kellett megvédeni a romákat a fenyegetésektől. A bűncselekmény nyolc vádlottja közül hármat jogerősen életfigytiglanra, a többieket 10-17 évi szabadságvesztésre ítélte a bíróság 2009-ben. Hiába a súlyos ítélet, nemrég majdnem hasonló eset  történt.

Merőben új képződmény volt a magyar politikában egy párthoz kötödő, egyenruhás alakulat. A Magyar Gárda 2007. augusztus 25-én alakult meg a Várban a Jobbik bábáskodásával. A szervezet erősen alapozott a romák elleni indulatokra, az elharapózó bűnözésre, és leginkább abból táplálkozott, hogy az alulfinanszírozott rendőrség képtelen volt megvédeni az állampolgárt. Bár deklarált céljuk szerint szociális, karitatív és katasztrófavédelmi feladatokat is elláttak, a legismertebbek arról lettek, hogy demonstratív felvonulásokat rendeztek romák lakta településeken. Jó volt a sajtójuk, szinte a legtöbb külföldi lap foglalkozott a jelenséggel. Több évbe telt, míg jogi eszközökkel sikerült felszámolni a szervezetet. A bíróság 2009. július 2-án oszlatta fel az egyesületet és a hozzá csak lazán kötődő mozgalmat. A hasonló tagsággal, vezetéssel és célokkal megalakult Új Magyar Gárda Mozgalom még ezután is feszegette a jog határait. A Jobbik azóta parlamenti párt.

Ez volna az újkori magyar terrorizmus? Egy titokzatos csoport 2008-től véletlenszerűen kiválasztott cigányembereket kezdett el lelövöldözni. 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009.  február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak. A támadásokat előre eltervezték. Volt, hogy belőttek a házba, máskor Molotov-koktélt dobtak az épületre, és a tűzből kimenekülő emberekre lőttek vadászpuskával. A támadásokban hat ember, köztük egy gyermek meghalt. A csoportot 2009. augusztus 21-én Debrecenben egy szórakozóhelyen fogták el. A támadássorozat aktivizált a romákat is, több településen roma önvédelmi csoportok alakultak.

Hatalmas pofont kapott az MSZP–SZDSZ-koalíció a Fidesz által kezdeményezett népszavazáson: több mint 3 millióan szavaztak a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésére, míg 600 ezren a megtartására. A népszavazás üzenetét a legközérthetőbben az SZDSZ kampányfőnöke foglalta össze, amikor azt mormogta: a választók igazából azt mondták, hogy Feri, menj a picsába. Ez volt az első alkalom a rendszerváltás óta, hogy egy ellenzéki párt érdemben befolyásolni tudta a kormány döntéseit.

Egy hónappal az elvesztett népszavazás után az SZDSZ hat év után felbontotta a koalíciót az MSZP-vel. A kiváltó ok az volt, hogy Gyurcsány Ferenc kirúgta Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert a kormányból. Látható volt, hogy Gyurcsány Ferenc az elvesztett népszavazás után már az egészségügyi reformot sem akarja folytatni. Az egykori rendszerváltó párt, az SZDSZ ezzel elindult a teljes megsemmisülés felé, és a gyakorlatban is láthattuk, milyen a kisebbségi kormányzás.

Gyurcsány lemondott, és előrehozott választások helyett a vesztes csapat a végső vereség biztos tudatában az utolsó negyedórára csatárnak tett meg egy kapust, hogy szépítsen az eredményen. A nevetséges kormányfőkeresési kűrök után Bajnai Gordon, aki persze miniszterként maga is részese volt mindannak, ami addig volt, tanulva elődje hibájából, inkább a legelején kimondta: a válságkezelés mindenkinek fájni fog. Egyforintos fizetést kért, és lenyomott az MSZP és az ország torkán egy válságkezelő csomagot. Szimpatikus volt, hogy keveset szerepelt és tudott javítani az államháztartás mutatóin. Ezért csendben a színfalak mögött a fellépésére készülő Fidesz is hálás volt neki. Döntse el, hogy  Bajnai Gordonnak volt-e történelmi szerepe az évtizedben, vagy csak bolsevista trükk volt.

Nemcsak Magyarországon, Európában is egyedülálló az olyan erős felhatalmazás, amelyet a Fidesz a 2010-es választásokon kapott. Azon elmélkedhetünk egy darabig, hogy ez a ritka választási győzelem mennyiben volt köszönhető a Fidesznek, és mennyiben a szocialisták 8 éves tevékenységének. A kétharmad nagy lehetőség, kérdés, hogyan élnek vele. Ebből már kaptunk ízelítőt, de lehet, hogy a kétharmad igazi jelentőségét csak a 2020-as Évtized eseményei szavazáson tudjuk teljes egészében felmérni. Már ha akkor még lesz Index.