- Belföld
- Cigánygyilkosságok
- romagyilkosságok
- büntetőper
- tárgyalás
- sértett
- vádlott
- cigánygyilkosságok
- cigánygyilkosság tárgyalás
Lepatkányozták a vádlottakat a romagyilkosság tárgyalásán
További Belföld cikkek
- „A gyermek nem üzenőfal, és postásnak se használjuk”
- Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
A romák elleni támadások ma kezdődött büntetőperének első napja a 90 oldalas vádirat ismertetésével telik. A tárgyalást több apró incidens zavarta meg.
A terembe először a fotósokat és az operatőröket engedték be, a támadások áldozatainak hozzátartozói csak közvetlenül a tárgyalás előtt foglalhatták el a helyüket. A fojtott indulatokat jól mutatta, hogy a türelmüket vesztő várakozók közül többen is azt hajtogatták, csak azért nem mehetnek be és várakozhatnak ülve ők is, mert romák.
A hozzátartozók ekkor, és a két órával későbbi szünetben is arra panaszkodtak, hogy elégedetlenek a vádirattal. A visszatérő kifogás az volt, hogy a vádlottaknak nem lehetett pénzük a drága felszerelésekre és a támadásokra. A vádirat ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, az ügyészség nem tárta fel, hogy volt-e felbujtó vagy háttérben maradó bűntárs.
A tanácsot vezető Miszori László bíró felhívta a figyelmet, hogy nem maradhat a teremben olyan személy, aki a tárgyalássorozatban tanúként van megidézve. Ez többeket készületlenül ért, végül páran elhagyták a termet. A helyzet fonákságát érzékelve a bíró megjegyezte, hogy nem éri retorzió azt, aki jóhiszeműen bent marad.
A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosságban elhunyt Csorba Róbert és ifj. Csorba Róbert édesapja illetve nagyapja, Csorba Csaba azt mondta, hogy elsősorban nem a vádlottakat jöttek megnézni, hanem azt szeretnék látni, hogy hogyan zajlik az igazságszolgáltatás, mert mindig bíztak benne, hogy kiderül, kik voltak a gyilkosok. Nem akarnak bosszút állni, ezért is mindig csak az igazat tanúskodták és nem mentek bele túlzásokba. Belenyugodtak a veszteségbe, de elvárják, hogy a bűnösök megbűnhődjenek.
A nagy médiaérdeklődés próbára tette a bíróságot, ahol az éjszaka folyamán különtermet rendeztek be egy, a tárgyalóterem történéseit zárt láncon közvetítő tévével, a kint rekedő újságíróknak. A bíró a tárgyalás elején megtiltotta az élő, képes vagy szöveges közvetítést, és később a stop.hu munkatársának el is kellett hagynia a közvetítőtermet.
A szünet elrendelésekor a távozó hallgatóságból páran gyilkosozni és patkányozni kezdték a vádlottakat.
A kopaszra nyírt, kétoldalt lelógó, hosszú vastag bajuszt viselő P. Zsolt harmadrendű vádlott, akinek tarkóján két 8-as számot – amely a bőrfejűeknél a Heil Hitler köszöntést jelképezi – lehetett látni, mosolyogva jött vissza a tárgyalóterembe, majd panasszal élt Miszori László tanácsvezető bírónál, mondván, a hallgatóságból a szünet elrendelésekor valaki cigánygyilkosnak nevezte, és megfenyegette.
A bíró rendre utasította a hallgatóságot, azt hangoztatva, őrizzék meg a tárgyalás méltóságát. Szünet után az ügyész tovább olvasta a vádiratot, a szöveg a tarnabodi támadás részleteinek ismertetésével folytatódott. Szabó Zsolt ügyész kora délután végzett a vádirat felolvasásával, a per jövő szerdán a vádlottak meghallgatásával folytatódik.