2024. július 2. 18:00
Románia
Hollandia
Fussballaréna München Nyolcaddöntő
2024. július 2. 21:00
Ausztria
Törökország

Kezdődik a kiigazítás ülésszaka

2012.02.12. 19:26
Kiigazítással kezdi munkáját hétfőn a parlament tavaszi ülésszaka, már hétfőn tárgyalják az utolsó téli ülésnapon elfogadott egyházügyi törvény módosítását. Államosítják a dohánykereskedelmet és tárgyalni kezdik a lex Brad Pittet is.

Akár törvénymódosításokkal is orvosolni fogják az elmúlt másfél év kapokodásában született "nem szerencsés, vagy nem megfelelő" megoldásokat, jelentette be a Fidesz egri szezonnyitó frakcióülésén Orbán Viktor, mielőtt még a CNN által ellene indított puccskísérletről, esetleg a komplett világösszeeskűvéseről beszélt vagy nem beszélt. A törvényhozás pedig ebben a szellemben - mármint a kiigazítósban, nem az összeeskűvősben - kezdi a tavaszi ülésszakot, rögtön az első ülésnapon, igaz, annak utolsó napirendi pontjaként tárgyalják a téli rendkívüli ülésszak utolsó napján - törvényhozási értelemben tegnap - elfogadott egyházügyi törvény módosítását.

Munka, kenyér, felsőoktatás

Két és fél hónapnyi pihenés után a képviselők szimbolikus gesztusokkal kezdik meg munkájukat. Elsőként a múlt héten elhunyt egykori képviselőtársukra, Csurka Istvánra emlékeznek, ezután legújabb társuk, a lemondott Kaufer Virág helyére lépő új elempés képviselő, Szél Bernadett tesz esküt. Ezután következnek a napirend előtti felszólalások. Hogy ki fog beszélni, az csak hétfő dél körül derül ki, de nem lennénk meglepve, ha a miniszterelnök a múlt keddi évértékelője után újra felszólalna.

A tavaszi ülésszak első interpellálójaként Nyakó István követelhet majd munkát, kenyeret. Schiffer András az oligarchák elleni küzdelmet kérheti számon, a jobbikos Balczó Zoltán pedig a felvételi keretszámokat, és persze lesz elmaradhatatlan kormánypárti öninterpelláció is. És először a parlament történetében a Demokratikus Koalíció egyik képviselője is interpellálhat, igaz, a még mindig nem létező frakció vezetője, Molnár Csaba egyelőre függetlenként hibáztathatja csak Orbán Viktort.

Államosítják a dohánykereskedelmet

A tényleges munka a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat módosító indítványainak megszavazásával indul, ezután tárgyalhatják Lázár János fideszes frakcióvezető nevében a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szóló, valójában a dohánykereskedelmet állami koncesszióba vevő törvényjavaslatát. Ennek lényege, hogy a jövőben minden dohánybolt állami tulajdonba kerül, az üzemeltetésre koncessziót lehet nyerni. Egy magánszemély legfeljebb nyolc dohányboltot üzemeltethet a jövőben. A kistelepüléseken kétezer, a nagyobb városokban ötezer lakosonként lehet majd egy dohánybolt, kivéve, ha a bolt ténylegesen is állami üzemeltetésű, mert olyan bárhol, bármennyi lehet.

A törvény eredetileg kizárólag szakosodott boltokban engedélyezte volna a dohánytermékek árusítását, de a kormánypárt szívéhez közel áll egy közérthálózat, ezért a végleges változat úgy módosult, hogy kétezer négyzetémteresnél kisebb alapterületű kiskereskedelmi egységekben is lehet dohányterméket árusítani, illetve kivételes esetekben máshol is. Mivel egy tulajdonos legfeljebb nyolc koncesszió megszerzésére jogosult, a megoldás azoknak a kereskedelmi láncoknak kedvezhet, melyekben minden üzletnek saját tulajdonosa van.

A törvény névleg a fiatalkorúak dohányzását is visszaszorítaná, ám ennek a követelménynek legfeljebb annyiban felel meg, amennyiben minden vásárló hozzáférését korlátozza.

Megszavazzák, amire Orbán nemet mondott

A dohánybolt-államosítás után a parlament ratifikálhatja Horvátország csatlakozását az Európai Unióhoz. Mivel a horvát csatlakozás legfőbb propagátora Magyarország volt, nem várható különösebb vita az ügyben, legfeljebb a Jobbik fejtheti ki euroszkeptikus álláspontját. Kihirdetik a magyar-szerb határellenőrzési megállapodást is.

A következő napirendi pont már érdekesebb, eszerint ugyanis Magyarország támogatja az EU-s stabilitásról, koordinációról és gazdasági kormányzásról szóló szerződést. Azt a szerződést, amire Orbán egy decemberi hajnalon minden résztvevő állítása szerint nemet mondott, hogy délelőttre már talánra szelidítse ellenkezését és szóvivője a magyar sajtót vádolja konfabulálással. Brüsszelből hazaérve Orbán még parlamenti vitát ígért az ügyben, ebből végül egy nem nyilvános bizottsági meghallgatás lett, hétfőn pedig a vita után akár azonnal határozathozatal is következhet.

Előkészítéstől függően dönthetnek még Rogán Antal belvárosi polgármester mentelmi ügyéről is - az ügy részletei egyelőre nem ismertek, előkészítettség hiányában az iratok még nem érhetők el a parlament weboldalán.

Máris módosítják az egyházügyi törvényt

A határozathozatalok után egyrészt megvitatják a gyümölcsös ültetvények és az azoknál kisebb, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló törvényjavaslatot, majd megvitatják a részben még életbe sem lépett egyházügyi törvény módosítását is. A parlament február végéig a törvényben eredetileg elismert 14 egyház mellett további 17 felekezetnek adhatja meg az egyházi státust. Hogy miért pont ennyinek, az rejtély.

A decemberi határidőig 82 felekezet adott be kérelmet, amiből, ki tudja miért, a parlament egyházügyi bizottságának elnöke csak 32-őt továbbított bevizsgálásra a Magyar Tudományos Akadémiának. Az MTA postafordultával vissza is küldte mind a 32 kérelmet, mondván nincs hatásköre véleményt alkotni. Ez alapján aztán az egyházügyi bizottság kormánytöbbsége, ki tudja miért, 17 kérelmet fogadott el. Lukács Tamás bizottsági elnök szerint mindenesetre nem sérül senki vallásszabadsága, mert akár tíz ember is alakíthat vallási egyesületet.

Megalkotják a lex Brad Pittet

Kedden három új törvényjavaslatot kezdenek tárgyalni. Elsőként a kommunista diktatúra által kitelepítettek és az őket befogadók emlékének megörökítéséről szólót, amit a közigazgatási minisztérium terjesztett elő.

Másodikként a belügyminiszter előterjesztésére a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvény módosítását vitatják meg, ezt az egyszerűség kedvéért nevezzük lex Brad Pittnek, ugyanis egyik lényegi pontja, hogy a jövőben színházi fegyvert is csak engedéllyel lehet tartani, behozni, kivinni vagy átvinni az országon. Az engedély csak fegyvertartási engedély birtokában szerezhető be. További szigorítás, hogy a jövőben tömeggyilkosok, gyilkosok, emberrablók, állatkínzók, robbantók és terroristák nem kaphatnak fegyvertartási engedélyt.

Harmadikként a hulladékról szóló új törvényt vitathatják meg, végül pedig a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos 2009. és 2010. évi országgyűlési határozatok vérehajtásáról szóló jelentést.