Ha Schmitt lemond, legnagyobb ellenlábasa lesz az utódja

Az Országgyűlés elnökének kell átvennie az államfő feladatait, ha az elnök idő előtt lemond, vagy megbízatása idő előtt megszűnik. Az alkotmányban és az országgyűlés házszabályában rögzítettek szerint tehát Schmitt Pál lemondása esetén Kövér Lászlónak kell őt helyettesítenie.

Miután a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa csütörtökön délelőtt megtartott ülésén nagy többséggel azt javasolta, hogy a szenátus fossza meg Schmitt Pált a kisdoktori címétől, Magyarországon is előállhat az a helyzet, ami Németországban Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter távozásához vezetett. A német kormánytag hosszas kivárás után akkor volt kénytelen lemondani posztjáról, amikor a bayreuthi egyetem plagizált dolgozata miatt megfosztotta tudományos fokozatától.

A Fideszben korábban azt mondták, ha Schmitt doktori címét visszavonják, neki sem lesz sok választása. A végső döntés nyilván Orbán Viktor és Schmitt Pál között születik majd meg. Mint ismert, a Fideszben külsősként érkező Schmitt 2010-ben Orbán Viktor személyügyi kombinációi révén emelkedett a legfőbb közjogi méltóságok közé.

A Fidesz vezetőjének pártfogoltjaként az utóbbi években nagy karriert futott be. A polgári körök támogatójából uniós képviselő, majd a kormányváltás után házelnök lett. 2010 májusában a kormánypárti frakciók alakuló ülésén a Parlamentben jelentették be, hogy Schmitt lesz az országgyűlés elnöke. A kinevezésről akkor azt mondta, alázattal, a legjobb tudása szerint szeretné szolgálni minden képviselő és az egész nemzet érdekét. Nem kellett sokáig szolgálnia, mert két hónap múlva, 2010 júniusában már köztársasági elnökké választották.

Közismert, hogy kinevezését leginkább Kövér László próbálta megakadályozni. A Fidesz elnökségi ülésén információink szerint nagyon eldurvult a vita közte és Orbán Viktor között. Források szerint Kövér nemcsak paprikajancsizta a Sólyom László, Mádl Ferenc és Göncz Árpád utódjának szánt Schmittet, hanem emelt hangú szóváltásba is belement a miniszterelnökkel, akit azonban ez az államfői tekintélyt féltő elszántság sem tántorított el attól, hogy az egykori sportdiplomatát támogassa. Orbán érdekes húzása volt, hogy a megüresedett házelnöki posztot aztán Kövérnek adta.

A házszabály szerint az esetleges lemondást követően ismét Kövér lesz Schmitt utóda. Az ideiglenes köztársasági elnökké avanzsáló Kövér helyett pedig ideiglenes házelnököt is ki kell nevezni. Az Országgyűlés feladata, hogy az alelnökök közül kijelölje azt, aki átveszi az Országgyűlés elnökének feladatát.

A parlamentre vonatkozó szabályokat eddig csak az alkotmányban és a házszabályban rögzítették, viszont éppen folyamatban van az Országgyűlés életét szabályozó kétharmados országgyűlési törvény vitája. A március 14-én beadott törvényjavaslat vonatkozó passzusa miatt a múlt héten már komoly sajtóvita alakult ki arról, hogy a Fidesz bekalkulálta-e a Schmitt esetleges lemondását, és egyes módosítókkal meg akarta-e könnyíteni a folyamatot. Az atv.hu állította, hogy a törvények eddig nem rendezték a lemondás esetén előálló helyzetet, az országgyűlési törvényben viszont hét bekezdés is szerepel erről. A Fidesz-frakció közleményben utasította vissza a feltételezést, hogy a köztársasági elnök jogállásával kapcsolatos szabályokat a Schmitt-ügyhöz idomították volna.

A Fidesz szerint az új törvény sem hozna változásokat az eddigi szabályokhoz képest. Tény, hogy az államfő lemondásáról a képviselőknek is kell szavazniuk. A korábbi és az új szabályozás szerint ha az államfő lemondana, szándékát a nyilatkozatban kell jeleznie az országgyűlésnek, amit a képviselőknek két héten belül kell megtárgyalniuk, és döntést hozniuk róla. Utolsó lehetőségként tíz képviselő vagy egy frakció még felkérheti a köztársasági elnököt, hogy gondolja meg magát, de ha a szándék végleges, azt a parlamentnek tudomásul kell vennie.