Miklós
-7 °C
2 °C

Zsidó fajú egyének nem lehetnek az utcán

2012.08.01. 14:02
Gettóparancsnokként szerepel Csatáry László neve egy 1944 májusi kassai hirdetményen, mely elrendeli többek között, hogy keresztények nem érintkezhetnek zsidókkal, üzletek nem szolgálhatnak ki zsidókat és a gettó területén csomagot sem lehet fogadni. Csatáry tagad.

Amikor a Budapesti Nyomozó Ügyészségen kedden ismét kihallgatták a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót, a 97 éves férfi cáfolta, hogy gettóparancsnok lett volna. Ügyvédje azt is elmondta, védence nem írt alá ilyen titulussal semmilyen dokumentumot.

Elrendeli az elkülönítést

Ellentmond ennek az Index birtokába jutott, 1944 május elsejei keltezésű hirdetmény, melyet névtelenséget kérő kutató forrásunk az Országos Széchenyi Könyvtár aprónyomtatvány gyűjteményében talált. A dokumentum a Páva utcai Holokauszt emlékközpont anyagai között is megtalálható, igaz, nincs kiállítva.

A hirdetmény elrendeli Kassa területén a "zsidófajú egyének" elkülönítését és megállapítja a gettó területét.

Fotó: Klikk a képre a nagyításhoz!

Felhívja a gettó területén élő "keresztény fajú" lakosság figyelmét arra is, hogy azonnal költözzenek ki, mert a gettóparancsnokság személyi- és vagyonbiztonságukat nem garantálja tovább.

Lakásába senki sem fogadhat be zsidókat

"Elrendelem, hogy a Gettó területén lakó keresztény fajú egyének az ott lakó zsidó fajú egyénekkel nem érintkezhetnek" - olvasható a szövegben, mely kiköti azt is, a gettóban lévő üzletek, iparosok, üzemek zsidókat nem szolgálhatnak ki, lakásába senki nem fogadhat be zsidókat és élelmiszert sem adhat nekik.

A hirdetmény alapján a zsidók a gettóban nem tartózkodhatnak az utcán, lakásuknak csak az udvarra nyíló ablakait tarthatják nyitva. "Minden zsidó fajú egyén köteles állandóan a lakásán tartózkodni!" Megtiltja azt is, hogy zsidók csomagokat, pénzt vagy levelet fogadhassanak a gettóban. Keresztények kérelmeikkel közvetlenül is fordulhatnak a gettóparancsnoksághoz, zsidók viszont csak a zsidótanácson keresztül. A hirdetményt 1944-ben kiplakátolták a kassai utcákra és az újságokban is megjelent.

Felelős kiadó

A plakát alján felelős kiadóként (f.k.) Csatáry László rendőrfogalmazó, gettóparancsnok neve látható.

A hirdetmény 1944. május elsején jelent meg, az ezt megelőző napok hírei után viszont már semmiképpen sem volt újdonság. Egy április 27-ei felvidéki újságcikk szól arról, hogy zsidók a téglagyári területen kívül nem tartózkodhatnak, kivéve a mentességet élvezők, április 28-án pedig pontosították azt is, a világháborús zsidó hadiárvákra és hadiözvegyekre sem vonatkozik a kivétel – mondta az Indexnek Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogász. A belügyminisztériumi utasítások alapján gettósításokat jellemzően a rendőrség irányította, a csendőrségnek inkább védelmi feladatai voltak.

Csatáry a Magyar Hírlapnak adott interjúban arról beszélt,  "tipikus közigazgatási munkát végzett", például útleveleket állított ki rendőrségi fogalmazóként 1942 és 1944 között. Némettudása miatt pedig egyfajta összekötő lett a németek és a rendőrség között. Az ügyet kutató Gellért Ádám korábban azt mondta, ez utóbbi önmagában igaz, de Csatáry valójában rendkívül fontos ember volt.

Összekeverték valakivel?

A deportálást végrehajtó hatóságokat egy hármas bizottság vezette, melynek a helyi csendőr- és rendőrparancsnok mellett egy SS-százados volt a tagja. A bizottság Gellért megfogalmazása szerint élet és halál ura volt Kassán, és a parancsait Csatáry közvetítette a tényleges parancsvégrehajtók felé. Csatáry szervezte a gettó lakóinak áttelepítését a téglagyárba, a bevagonírozások idején pedig ott állt a rámpán, és ő döntött, hogy ki, mikor, milyen ütemben kerüljön be a vagonokba. Több tanúvallomás is arról számolt be, hogy kegyetlen, szadista ember volt.

Csatáryt hétfőn ismét kihallgatták az ügyészségen
Csatáryt hétfőn ismét kihallgatták az ügyészségen
Fotó: Balogh László / Reuters

Csatáry tagadja azt is, hogy kegyetlenkedett volna a kassai gettóban. Ügyvédje szerint elképzelhető, hogy a tanúk a védencét összetéveszthették valakivel.Szerinte erre utal az is, hogy a tanúvallomásokban szereplő fekete egyenruhát a német hadsereg katonái és nem a magyar rendőrség tagjai hordtak.

15 éve élt Budapesten, júliusban hallgatták ki

A Budapesti Nyomozó Ügyészség júliusban vette őrizetbe és hallgatta ki először Csatáryt. A 97 éves férfit emberek törvénytelen kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják. A háborús bűntett miatt akár életfogytig tartó börtönre is ítélhetik. Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter ugyanakkor azt szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást Szlovákiában folytatnák le.

Csatárynak a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ adatai szerint kulcsszerepe volt abban, hogy körülbelül háromszáz zsidót Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba deportáltak, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként részt vett több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében is.

Az ügyészségről távozó Csatáryt ápolója védi a fotósoktól
Az ügyészségről távozó Csatáryt ápolója védi a fotósoktól
Fotó: Szabó Bernadett / Reuters

A gyanúsított az utóbbi 15 évben Budapesten élt, mióta hazatért Kanadából. Ügye akkor került elő, amikor a Sun című brit lap cikket írt arról, megtalálták a legkeresettebb háborús bűnöst.

Csatáry mellett szombaton szimpátatüntetést tartottak nagyjából száz fő részvételével, ahol jelen volt Novák Előd jobbikos parlamenti képviselő is. A tüntetők azt mondták, nem hisznek abban, hogy Csatáry valóban bűnös.