Megvan az iskolalista

„Az iskolák állami fenntartásba vételével összefüggő változások egy hadjárathoz hasonlítanak, amely nem valaki vagy valami ellen zajlik, hanem valamiért: a magyar köznevelés ügyéért” – ezt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondta múlt héten az újonnan kinevezett tankerületi igazgatók munkaértekezletén.

A hadjárathoz hasonlított változás oka, hogy január elsejétől közel háromezer iskola kerül át az önkormányzatoktól állami fenntartásba, emellett a 3000 főnél kisebb falvakban az intézmények  működtetését is átvállalja az állam. A nagyobb települések alapesetben a működtetői maradnak az általános iskoláiknak, gimnáziumaiknak és kollégiumaiknak, azaz továbbra is az ő feladatuk lesz például az iskola épületével kapcsolatos karbantartási munkák elvégzése, a rezsi kifizetése. Ám ezek az önkormányzatok is határozhattak úgy, nem képesek ellátni ezeket a feladatokat.

Az önkormányzatoknak (többször meghosszabbított határidő után) november közepéig kellett nyilatkozniuk arról, hogy mi a szándékuk az iskolájukkal. Múlt héten egy nem nyilvános kormányzati beszámolóból az derült ki, hogy 233 háromezer főnél nagyobb község, város is megszabadulna a működtetéstől. Az oktatási kormányzat vélhetően nem számolt azzal, hogy a 493, háromezer lakosnál nagyobb település közül majdnem minden második lemondana az üzemeltetésről is. De hogy melyik 233 városról, és annak pontosan hány iskolájáról van szó, azt még most, alig egy hónappal a fenntartói feladatok átvétele előtt sem hozta nyilvánosságra a Belügyminisztérium (BM).

Pest megyében adnák a legszívesebben

Az Index birtokába került összesítés szerint nem 233, hanem 228 háromezer lakosnál nagyobb község, város adná át a fenntartói feladatok mellett a működtetést is. A lista szerint a legtöbb ilyen település (összesen 39) Pest megyében található, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 24, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 23 önkormányzat mondana le januártól a működtetés jogáról.

A lista szerint nemcsak pár ezer fős települések, hanem több nagyobb város is szívesen megválna az iskolájától: többek között Cegléd, Csongrád, Csorna, Dombóvár, Esztergom, Érd, Kapuvár, Kiskunfélegyháza, Makó, Martonvásár, Mezőtúr, Mohács, Pápa, Pannonhalma, Ráckeve, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szentes, Szigetvár, Tiszafüred és Törökszentmiklós sem tartana igényt a működtetésre.

A 3000 fő alatti települések iskoláit fő szabály szerint átveszi az állam, azonban ezek a falvak ugyancsak szándéknyilatkozat formájában kérhették, hogy inkább megtartanák a működtetést. A múlt héten nyilvánosságra került kormányzati jelentés 96 ilyen kistelepülést említett. A mostani listán 84 kistelepülés szerepel, a legtöbben (összesen 10-en) Győr-Moson-Sopron megyéből jelezték, nem adnák át ezt a feladatot.

Elvitte az adót

Nem így döntöttek a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán, ahol Fertőd, Kapuvár és Pannonhalma mellett a 9 ezer lakosú település is az átadás mellett határozott. „Nincs kellő anyagi háttér mögöttünk” – indokolta az Indexnek Turi György polgármester, hogy a képviselő-testület miért döntött két ízben is az általános iskola és a három középiskola működtetésének állami kézbe adásáról. A kisvárosnak az oktatási intézmények fenntartásához az állami normatíva a kiadások nagyjából 55 százalékát fedezte, amihez az önkormányzat évente mintegy 325 millió forintot tett még hozzá. „Ez elvitte nemcsak az iparűzési, hanem a kommunális adónknak is a nagy részét” – jegyezte meg a polgármester.

Pest megyében 39 település (például Budakalász, Cegléd, Dabas, Maglód, Monor, Nagykőrös, Nagykáta, Piliscsaba, Pécel, Ráckeve, Szigetszentmiklós) mondana le a feladatokról. Köztük van az egyik legnagyobb település, a 65 ezer lakosú Érd is. Nyolc iskola működtetésétől válnának meg, ami évente 500 millió forintjába kerül a településnek. Megkeresésünkre az önkormányzat sajtóosztályánál nem indokolták a döntést, de mint megjegyezték, „az átadás egy olyan döntés, amelyet a később megismerhető pontos számok tükrében meg lehet változtatni."

A 11 000 lakosú Tiszakécskén rendkívüli testületi ülésen döntöttek arról, hogy ugyancsak az államnak adják a Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény valamennyi ingatlanát. Az önkormányzat a 2013-as előzetes költségvetési forrásokból, valamint a saját bevételeiből ugyanis nem tudja vállalni a működtetést. A Bács-Kiskun megyei város testületének döntése alapján így az államhoz kerül a Móricz Zsigmond Általános Iskola, a gimnázium, a szakképző iskola, a kollégium, az alapfokú művészeti iskola, valamint a pedagógiai szakszolgálat működtetése, írta a Baon.hu.

Ha kitörik az ablak

„Azt senki sem gondolhatta komolyan, hogy az a 400-500 milliárd forint közötti összeg, amit az önkormányzatok hitelekből és saját forrásból eddig beletettek az alapfokú oktatásba, az állami átvétel után is ott marad nálunk” – monda az Indexnek Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab polgármestere. Mint hozzátette, a 3000 fő alatti települések sem fognak teljesen megszabadulni attól, hogy beszálljanak intézményeik működtetésébe, azonban van jó néhány város, ahol minimális az adóbevétel, mert sem az ipar, sem a mezőgazdaság, sem a szolgáltatás nem nagy volumenű, így nem folyik be adó a település kasszájába, ezért mindenképpen ezek a települések lesznek az állami átvétel nyertesei.

A TÖOSZ elnöke az oktatási rendszer költségátszervezését jó lépésnek tartja, de szerinte kérdéses, hogy a nagy önkormányzatok ehhez mit fognak szólni. Ugyanakkor megjegyezte, különös, hogy nemcsak a szegény települések, hanem a tehetősebb önkormányzatok képviselő-testületei is az átadás mellett határoztak.

Schmidt Jenő úgy látja, az állami átvétellel a közoktatási rendszer finanszírozási része biztosan átláthatóbb lesz, de jobb megoldásnak tartotta volna, ha a KIK nem veszi át az iskolákat, hanem a település anyagi helyzete, a tanulók és pedagógusok száma, valamint a tanrend alapján azt mondják, például Kiskundorozsmán a jövőben csak alsó tagozat működhet, míg a felső tagozatos diákok a szomszédos, nagyobb település iskolájába járjanak. Ha ennek a döntésnek a testület nem tett volna eleget, nem kaphattak volna támogatást.

Egyre kevesebb jutott

Az önkormányzatok eddig a saját bevételeikből, jellemzően az adókból egészítették ki az iskolák fenntartását, mert a központi költségvetési támogatás ezt nem fedezte teljesen, ugyanis az elmúlt 10 évben az állam folyamatosan kivonult a közoktatás finanszírozásából.

Míg például 2002-ig az állam a teljes költség 85 százalékát finanszírozta, ez az elmúlt években fele-fele arányban oszlott meg a központi költségvetési támogatás és önkormányzatok között. 2006-2007 után az államháztartási hiány és a magas államadósság következményeként mintegy ezermilliárd forintot vontak ki az önkormányzati rendszerből, ami miatt az önkormányzatok működési hitelek felvételére kényszerültek, hogy finanszírozni tudják az oktatási intézményeiket. „Jelenleg az állami normatíva nemhogy az iskola fűtését nem fedezi, a pedagógusok munkabérekre és a járulékokra sem elég” – mondta a TÖOSZ elnöke.

A rendszer sajátossága volt, hogy a települések intézményfenntartó társulásokként működtek. Ez azt jelenti, hogy például egy nagyobb településen 1-8 osztályig működött általános iskola, a körülötte lévő kisebb falvakban csak 1-4 osztályig. A nagyobb településre bejáró tanulók után viszont a többi település is hozzájárult az oktatás finanszírozásához. A normatív támogatás azonban januártól felváltja a feladatalapú támogatás, így a nagyobb településeknek vélhetően majd meg kell egyeznie a KIK-kel a támogatás nagyságáról, hogy mennyivel fog hozzájárulni az üzemeltetéshez.

A teljes fenntartásba vétellel egyébként Pokorni Zoltán sem ért egyet. A volt oktatási miniszter túlzónak tartja, hogy az állam minden, önkormányzat által fenntartott iskolát a kezébe vesz. A fideszes oktatáspolitikus szerint nagy hiba lenne az oktatási rendszer átalakítását leállítani, és visszatérni abba a rendszerbe, ahogyan az korábban működött, azonban félő, hogy az egységesítéssel a nagyvárosi iskolák színvonalát alacsonyabb szintre csökkentik. „De azért is gondolom ezt a folyamatot veszélyesnek, mert ez a nagylélegzetű alakítás pontosan a választási kampány kezdetekor okozhat hatalmas feszültséget az oktatásügyben” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban.