Kezdhetik elölről a Hagyó-ügyet

Addig ment a vitatkozás a gazdátlanná vált hírhedt bűnügyek sorsa felett, amíg – úgy néz ki – már biztosan elölről kell kezdeni őket, függetlenül attól, hogy melyik bíróságon fognak kikötni végül. Ezek azok a bonyolult, nagy ügyek, amelyeket épp a budapesti leterheltségre hivatkozva tettek át a fővárosiról vidéki törvényszékekre: ilyen a Kecskemétre vitt BKV-botrány, vagy Kocsis István volt MVM-vezér 15 milliárdos hűtlen kezelési ügye, ami Kaposváron kezdődött.

Ezeknek a pereknek a helyzete akkor borult meg, amikor az Alkotmánybíróság (AB) december elején kimondta, hogy alkotmányellenes volt a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló, időközben már hatályon kívül helyezett korábbi törvény. Először úgy volt, hogy ez az AB-döntés a folyamatban lévő ügyeket nem fogja befolyásolni, mert az AB azt az indítványt visszautasította, ami a meghozott ügyáthelyező határozatok megsemmisítését kérte.

2012. június 13-án kezdődött Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken.

Fotó: Huszti István / Index

Csakhogy a dolgok másképp alakultak: december közepétől az áthelyezett ügyeket tárgyaló vidéki törvényszékek sorban elkezdték kimondani illetékességük hiányát. Az egyik korrupcióvádas ügyben, N. Sándor és 66 társa perében a Szolnoki Törvényszéken december 13-án már ítélethirdetésre készültek a vádlottak, amikor a tanácsa bejelentette, hogy többé nem tartják magukat illetékesnek az ügyben.

Patthelyzet alakult ki, amikor kiderült, hogy ezek az ügyek a Fővárosi Törvényszéknek sem kellenek, pontosabban ott sem tartják magukat illetékesnek. Január 6-án a fővárosban tartottak egy büntető kollégiumi tanácselnöki értekezlet, ahol arra jutottak, hogy az eljárásokat szerintük ott kell befejezni, ahol elkezdődtek. Úgy volt, hogy a patthelyzetet a Kúria fogja feloldani, és kijelöli az eljáró bíróságot.

A Kúria viszont egyelőre mégsem döntött, mert felfedezett egy hibát. Kifogásolta, hogy a Fővárosi Törvényszék nem biztosított fellebbezési lehetőséget az érintetteknek, nem lehetett megtámadni azt a döntését, amelyben kimondta a saját illetékességének a hiányát. Jogorvoslati lehetőség nélkül a Fővárosi Törvényszék végzése nem lehet jogerős, márpedig a Kúria csak a jogerős végzés birtokában dönthet az eljáró bíróság kinevezéséről.

A Fővárosi Törvényszék február 5-én kiadott egy közleményt arról, hogy tudomásul vették a Kúria döntését, és engedélyezték a fellebbezés lehetőségét. Amikor a Kúriánál érdeklődtünk másfél hónappal később, a múlt héten a fejleményekről, a Fővárosi Törvényszékhez irányítottak minket, mondván, az ügy még mindig ott van, ahová a Kúria visszaküldte.

A tárgyalás első napján Kecskeméten

Fotó: Huszti István / Index

Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője múlt pénteken az Indexnek elmondta: a fellebbezési folyamat még egyik ügyben sem zárult le. Az összes szóban forgó bűnügy közül egyedül a Sukoró-ügy tart egy kicsit előrébb, mint a többi. Itt a vádlottak oldaláról megfellebbezték a Fővárosi Törvényszék végzését arról, hogy nem ők az illetékesek, vagyis a fellebbezés arra irányul, hogy mégiscsak itt, Budapesten tárgyalják az ügyet. A Fővárosi Törvényszék Póta tájékoztatása szerint március 11-én felterjesztette a fellebbezést a Fővárosi Ítélőtáblához az ügyészségen keresztül. Most tehát a Sukoró-ügyben a Fővárosi Ítélőtáblához került a labda.

Cikkünk megjelenése után a Sukoró-ügy másodrendű vádlottja megírta, hogy tegnap kapták kézhez a Fővárosi Ítélőtábla végzését: elutasította a fellebbezésüket, és visszaküldte az ügyet Szolnokra. Csakhogy a vádlottak jogértelmezése szerint erre nincs hatásköre, így a Kúria fog következni.

Várnak a tértivevényekre

A többi ügyekben érkeztek már fellebbezések, de még tértivevényekre vár a bíróság. Fellebbezésre nem a végzéstől magától, hanem a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül van lehetőség, a kézbesítést pedig tértivevények igazolják. Amíg azok mind nem érkeznek meg, nem tudja megállapítani a bíróság, hogy a fellebbezésre nyitva álló határidő mindenkire nézve letelt, és így nem tudja felterjeszteni a beérkezett fellebbezéseket az ítélőtáblára, magyarázta a szóvivő.

Az idő viszont eközben nem következmények nélkül telik. Ezek az ügyek úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyek, amelyekre speciális, főként a gyorsítást célzó büntetőeljárási szabályok vonatkoznak. A büntetőeljárási törvény 554/L. § (2) így fogalmaz:

A tárgyalást három hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni.

A Kúria sajtótitkárságán hiába kérdeztünk rá kétszer is, hogy helytálló-e az az értelmezés, miszerint a korábban vidékre helyezett, kiemelt jelentésű büntetőügyekben mindenképpen meg kell ismételni az eljárást, ha három hónap eltelt a legutolsó tárgyalás óta, függetlenül attól, hogy végül melyik bíróságot jelöli ki eljáró bíróságnak a Kúria. A levelünkre reagáltak, de ezt a kérdést figyelmen kívül hagyták, nem kaptunk választ.

Ugyanakkor a Kúria (akkori nevén Legfelsőbb Bíróság) Büntető Kollégiuma 2011 novemberében kiadott egy véleményt a büntetőeljárási törvény aktuális módosításainak értelmezéséről. Ebben feketén-fehéren az áll, hogy a törvény fent idézett része, az

554/L. § (2) bekezdése azt jelenti, hogy elölről kell kezdeni ("nem lehet ismétlés nélkül folytatni") a tárgyalást 2 hónapon túl

(2011 őszén még 2 hónap szerepelt a törvényszövegben, 2012 nyarán a parlament a 2 hónapot 3-ra változtatta az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata alapján, de a bekezdés szövege másban nem változott.)

Joav Blum izraeli üzletember ül a tárgyalóteremben a székesfehérvári városi bíróságon, ahol közokirat-hamisítási ügyében kezdődött meg a pere 2009. december 9-én

Fotó: Kovács Tamás

A három hónap pedig a vidéken indult nyolc nagy ügy közül hatban már lejárt. Az alábbi táblázat az illetékes törvényszékektől még januárban kikért adatok alapján készült.

A nagyon hosszú ideig tartó büntetőeljárás nyilván nem kellemes a vádlottaknak, sérülhetnek a jogaik, de azok, akiket később esetleg bűnösnek találnak, nyerni is fognak ezen az ügyáthelyezéses hercehurcán. Ahogy az Országos Bírósági Hivatal decemberi közleménye felhívta rá a figyelmet: a büntetéskiszabásnál enyhítő körülménynek számít, ha hosszabb idő telt el a bűncselekmény elkövetése óta, és ha az elkövető hosszabb ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt.

Maratoni felolvasások jönnek

A tárgyalás elölről kezdése nem jelenti azt, hogy minden egyes mozzanatot meg kell ismételni, például minden tanút újra behívni, újra kihallgatni. A Kúria 2011. novemberi véleménye is rögzíti, hogy

nincs olyan ok a Be.-ben, ami miatt a tárgyalást úgy kellene elölről kezdeni (megismételni), hogy az a már lefolytatott bizonyítás újrafelvételével járjon. A törvény alapján a tárgyalás anyagának ismertetése egyenértékű a megismételt bizonyítással.

Vagyis a megismétlés lényegében az iratok felolvasását fogja jelenteni, ami azért még mindig eléggé időigényes egy ilyen kaliberű ügyben. A vallomások felolvasása például nem biztos, hogy sokkal rövidebb, mintha a tanúk maguk mondanák el újra.

Hagyóék is fellebbeztek

A Hagyó Miklós jogi képviseletét ellátó ügyvéd, Kádár András szerint azért így is nagy különbséget jelent majd, hogy olyan helyen ismételnek meg egy ügyet, ahol már folyt, vagy új helyen, a Fővárosi Törvényszéken kezdődik újra. Az utóbbi esetben az új bírónak „meg kell tanulnia az ügyet”, át kell látnia, ami ilyen komplex ügyeknél „egy-két hónap alatt lehetetlen”, emellett az ügyvéd szerint fontos az is, hogy a bíró egyfajta közvetlen benyomást szerezzen, a papírok átnézése önmagában kevés.

Kádár András szerint a kecskeméti bíró nagyon elmélyült a Hagyó-ügyben, "a felkészültségéről csak a legnagyobb elismerés hangján" lehet szólni, számára – az időveszteségen túl – nem jelente gondot, ha felolvasással meg kellene ismételnie az eddigi eljárást. Ha azonban a Hagyó-ügy Budapesten kezdődik elölről, ez a forgatókönyv „tele van bizonytalansággal a védelem szempontjából is”.

Mégis abba az irányba tettek lépést, hogy a per a Fővárosi Törvényszékre kerüljön. „Mi a törvényes eljárást pártoljuk. A jogi meggyőződésem, hogy az ügyáthelyezések súlyosan jogsértőek voltak” – magyarázta Hagyó ügyvédje, miért fellebbezték meg a Fővárosi Törvényszéknek azt a végzését, amely kimondta a fővárosi illetékesség hiányát.

A bírók is mozoghatnak

Elméletben az is elképzelhető, jogilag nincs kizárva, hogy ha végül Budapesten kell majd lefolytatni az eljárásokat, akkor is az a régi, vidéki bíró vigye a pert, aki elkezdte. Szándékosan, célzottan nem lehet nekik adni az ügyeket, de alakulhat úgy, hogy ők kapják.

Handó Tündétől, az Országos Bírósági Hivatal elnökétől februári interjúnkban megkérdeztük: elképzelhető-e, hogy ha végül mégis a Fővárosi Törvényszék fogja tárgyalni a korábban onnan vidékre áthelyezett nagy ügyeket, akkor a Fővárosi Törvényszékre fogják azokat a bírókat kirendelni, akik eredetileg vidéken elkezdték tárgyalni ezeket. Handó Tünde válasza az volt:

  Lehetséges, hogy lesz bírókirendelés, ha ezt a törvényszékek kezdeményezik. De a kirendelések nem egy-egy ügyre történnek, hiszen az ügyelosztási rend előre meghatározott.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!