Csak az aktatologatás megy a választási csalások ügyében
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Egyre nagyobb az esély a fehér karácsonyra, de csak az ország bizonyos részein - Összeültek a titkosszolgálati vezetők Magyar Péter és a Magyar Hang miatt
- Reagált a kormány a pánikra: nem miattuk szűnik meg az asztmagyógyszer támogatása
- Robbanás történt Ráckevén, halálos áldozata van a detonációnak
- Orbán Viktor válaszolt Zelenszkijnek: Ez innentől az ön felelőssége
Eredetileg Mesterházy Attila, az MSZP elnöke fordult még március közepén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz azt kérve, hogy a hatóság vizsgálja ki az ajánlóívekkel kapcsolatos összes visszaélést. Nagyon sok hír érkezett ugyanis arról, hogy a kispártok egymás ajánlóíveiről másolták át az aláírásokat, és így tudtak elindulni a választáson. A Magyarországi Cigány Párt egy volt aktivistája videóra vette, ahogy embereket szembesít a nevükben aláírt ajánlóívekkel.
A hatóság nem vizsgálta az ügyet, átadta a rendőrségnek, akik viszont továbbpasszolták az ügyet a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF). A KNYF kedden azért adta tovább az ügyet az V. és XII. Kerületi Ügyészséghez, mert a levélben írtak a KNYF „kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekményre nem utaltak.” Kerestük a kerületi ügyészséget is, egyelőre nem érkezett válasz.
Tíz nap alatt tizenkét új nyomozás
Ha nem szavazhatott, segíthet az ombudsman
Azok, akik önhibájukon kívül nem tudta leadni a szavazatukat, az alapvető jogok országgyűlési biztosához fordulhatnak jogorvoslatért.
A Társaság a Szabadságjogolért civil szervezet azoknak a panaszosoknak készített mintalevelet, akik azért nem tudtak szavazni, mert nem érkezett meg hozzájuk az előzetesen kért mozgóurna, vagy mert az átjelentkezés után vagy külképviseleti szavazás esetén nem került be a névjegyzékbe.
Több olyan eset is ismert, amikor a mozgásukban korlátozottak nem tudták leadni a szavazatukat. A XII. kerület egyik idősotthonában 50 nyugdíjas várta hiába a mozgóurnát április 6-án. Mások az átjelentkezés után szembesültek azzal, hogy mégsem voksolhatnak.
Az elmúlt hetekben eközben folyamatosan nőtt a választási csalással kapcsolatos nyomozások száma. Ezek konkrét ügyek, olyanok, mint ami Hódmezővásárhelyen, Mohácson vagy Pakson történt, amikor a választási bizottság egyik tagja olyan ajánlóíveken találta meg a saját aláírását, amiket biztosan nem írt alá. Mesterházy levele ezzel szemben általános kérés volt, arra vonatkozott, hogy induljon általános vizsgálat a választási csalásokkal kapcsolatban.
Míg március végén 26, április negyedikén már 32 választási csalásos ügyben nyomozott a rendőrség. A legfrissebb, hétfő reggeli adatok szerint már 44 választási csalásos ügyben nyomoz a rendőrség. A rendőrségi statisztika nem tartja nyilván, hogy ezeket az ügyeket ajánlóívekkel kapcsolatos csalások miatt indították-e, vagy más választási visszaélés miatt.
Július 7-ig van idő
Az ajánlóíveket a szavazás napját követő kilencvenedik nap utáni munkanapon meg kell semmisíteni, ami július 7-ére esik. Az ajánlóívek megsemmisítése után már nem lehet kideríteni az esetleges visszaéléseket, mert lényegében az egyetlen bizonyíték semmisülne meg így. Sem a rendőrség, sem az ügyészség nem válaszolt arra, hogy elrendelték-e az ajánlóívek zárolását, ami alapján ezeket a papírokat mégsem kellene megsemmisíteni július elején.
A törpepártok körüli csalások – azon kívül, hogy hamis aláírást felhasználni önmagában is bűncselekmény – azért fontosak, mert ezeken a pártokon is múlhatott több képviselői hely az országgyűlési választásokon. A Budapest 15. választókerületben például 60 szavazattal nyert a kormánypárti jelölt, míg az Együtt 2014 nevű, kamugyanús szervezet jelöltje 197 szavazatot szerzett.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
